Zalai Magyar Élet, 1943. április-június (4. évfolyam, 74-144. szám)
1943-04-24 / 92. szám
1943 április 24. 3 ^<r% v T ../!>.J- |{á:£s iin íru -ix’ 1 . jsgsr ' ^a9V:?re to^°n ,\ /•I Jelentős egyszerűsítés az adóztatásban Kivonatosan ismertettük már a szombaton megjelent kormányrendeletet, amely megszüntette az egyenesadók után kivetésre kerülő összes állami pótadókat és pótlékokat s helyettük egységes állami pótadót vezetett be. Ilymódon az idén már nem vetik ki a rokkant- ellátási adót, a Betegápolási és gyermekgondozási pótadót, a nép- és családvédelmi pótadót, a kincstári pótlékot, a rendkívüli pótlékokat és a hadfölszerelési adót, hanem csupán az állami pótadót, amely az említetteken kívül magában foglalja a légitámadások kártalanítási alapja javára befizetendő kártalanítási hozzájárulást is. Ez az egyszerűsítés lényegesen megkönnyíti a hatóságok munkáját, mert eddig egyes adónemeket minden egyenesadó után ki kellett vetni, másokat csak "bizonyos alapadók után. Az eljárást még bonyolultabbá tette, hogy a hadfölszerelési adót nemcsak az Összes egyenesadók után, hanem még az állami pótadók és pótlékok után is ki kellett róni. Az újj rendszer most összevonja a megszüntetett adókat és helyükbe állami pótadót rendszeresít, amelynek kulcsát az egyes alapadók szerint különböző százalékban állapítja meg. Az adófizetőknek is előnyt jelent a rendszerváltozás, mert a fizetési meghagyás kézhezvételekor pontosan értesül arról, mennyit kell egyenesadók és pótadók címén az államnak fizetnie. A múltban ugyanis az adófizető csak az alapadók előírása után az adóívből szerzett tudomást arról, hogy a fizetési meghagyással már kirótt adókon felül mivel tartozik még az államkincstárnak. Az egységes állami pótadó nem adóemelés, mert a megszüntetett adónemek kulcsainak összegezése alapján állapították meg a pótadó kulcsát és csak a kezelés megkönnyítése érdekében történtek kisebb kikerekítések *hol fölfelé, hol lefelé. Számottevőbb kikerekítés csupán ott történt, ahol a teherviselőképesség ezt lehetővé tette, mint a társulati és tantiem- adónál. Adóemelési jellege az új pótadónak egy tételnél mégis van, mégpedig a szerzéstől számított öt éven belül eladott ingatlanokon szerzett nyereségek külön jövedelemadójánál. Különjövedelemadó után eddig ugyanis mindössze 10 százalék hadfölszerelési adó járt, míg most a jövedelemadónál általában érvényes 110 százalékos pótadó fog kivetésre kerülni. Ennek célja nem annyira a kincstár bevételeinek fokozása, mint inkább az, hogy az ingatlanpiacon korlátot szabjon az üzérkedésnek. Az egységes állami pótadó bevezetése tehát jelentős lépés adóközigazgatásunk egyszerűsítése felé. A legutóbbi költségvetési vitában többen kifogásolták adórendszerünk bonyolultságát. A felszólalásokra válaszolva Reményi- Schneller Lajos pénzügyminiszter rámutatott arra, hogy az egyszerűség és az igazság elve az adóztatás terén nehezen egyeztethető össze. Kifejtette, hogy adótörvényeink éppen azért váltak annyira bonyolulttá, mert a kormányok mindig az igazságosságra, vagyis az egyes ember viszonyainak leginkább megfelelő adóztatásra törekedtek, ami elkerülhetetlenül maga után vonta a törvények és rendeletek nehezebb 'áttekintését. A most megjelent kormányrendelet azonban az igazságosság sérelme nélkül egyszerűsíti adóztatási rendszerünket, a közönség ezért fogadja megértéssel az új intézkedést. A mozgalom végrehajtásának részletes ismertetése után még néhány alapelvet tartok szükségesnek közölni. »Pártfogó apa« a dolog természeténél fogva csak férfi lehet. Ennek nagykorúnak, büntetlen előéletűnek és föltétlenül megbízható, becsületes embernek kell lennie. Kivételes esetekben (betegség, akadályoztatás, leányhadi- árva stb.) a pártfogó apa helyett, illetve mellett hölgyek munkásságát is be lehet kapcsolni. Ez egyrészt megkönnyítené a jjártfogó apa munkáját, másrészt pedig társadalmunk hölgytagjai is kivehetnék részüket ebből a hazafias kötelességből. Bele kell vinni a köztudatba a közösség gondolatát, tehát azt, hogy a felajánlók egy meghatározott hadiárváért áldoznak. Ez az ő árvájuk, ennek fölnevelése az ő gondjaikra van bízva. Nem egyiké, vagy másiké, hanem azé a házé (házcsoporté, községé, amelyben laknak. A szomszédok ebben az egy tekintetben nem idegenek, hanem rokonok, mégpedig szerető rokonok, akik között nincs egyenetlenkedés. Az árvával — természetesen a,nyjuk, gyámjuk, gondozójuk beleegyezésével — érintkezhetnek akár személyesen, akár a pártfogó apa útján, a felajánlott és fizetett összegeken felül őt egyéb módon is (ajándékok, természetbeni segítségek) támogathatják, ügyes-bajos dolgaikban eljárhatnak. A magyar társadalomban ilyen irányú mozgalomra még nem volt példa. Itt nemcsak arról van szó, hogy pénzt adjunk össze egy bizonyos célra, hanem hogy hosszú időn keresztül cselekvő részesei legyünk egy nagy szociális feladatnak. Hiszem, hogy a magyar társadalom érző szíve megérti ezt a gondolatot és mozgalmunk a társadalom legkülönbözőbb rétegeiben olyan szeretettel teljes légkört fog megvalósítani, amely a jövő békéjének a gondolatát is szolgálja. MAGYAR HŐSÖK Hősi bátorságával és elöljárói iránt érzett önfeláldozó hűségével tüntette ki magát a szovjet elleni harcokban Paulheim Pál karpaszomá- nyos tizedes. 1942 december 1-én hajnalban résztvelt abban a vállalkozásban, amelynek az volt a célja, hogy az ellenséges vonalakba betörve, ott foglyot ejtsen, vagy olyan iratokra és jelvényekre tegyen szert, amelyekből a hírszerzés adatokhoz juthat az ellenség erőelosztására nézve. A vállalkozást Erdős főhadnagy vezette. Bár a különítménynek sikerüli az ellenséges erődrendszerbe betörnie s ott harc közben öt bolsevista katonát le is lőttek, céljukat nem sikerült elérniük. Élve ugyanis nem került a kezükbe ellenséges hadifogoly. Paulheim karpaszományos tizedes nem tudott belenyugodni a kudarcba s három bajtársával önként jelentkezett arra, hogy fényes nappal üt rajta az ellenségen fogoly-ejtés céljából Vakmerő tervét végre is hajtotta. Délután fél 2 órakor példátlan ügyességgel megközelítette a szembenálló ellenség egyik harcelőörsét, azon sikerült meglepetésszerűen rajtaütnie s embereit az előőrsállásból kiemelnie. £ meglepetésszerü siker kiaknázására tovább folytatták a vállalkozást s rövidesen tiz ellenséges fedezéket robbantott fel kézigránátjaival a hőslelkü karpaszományos. A megsemmisített fedezékekből golyószórókat, sőt iratokat is sikerült zsákmányolniok. Harc közben ellenséges puskalövés érte az állát, de súlyos sebesülése ellenére is folytatta a harcot. A további küzdelem egyik legizgalmasabb pillanata az volt, amikor egy váratlanul felbukkanó ellenséges katona közvetlenül közelből Erdős főhadnagyra emelte fegyverét. Paulheim karpaszományos hatalmas ugrással vetette magát közéjük, a vörös katonát állón rúgta, puskáját kezéből kiütötte és agyonlőtte a támadót. Az egész vállalkozás során mintegy 30 főnyi veszteséget okozott az ellenségnek. Értékes iratokat zsákmányolt és 10 fedezéket robbantott fel. A múlt század második felében az addig legnagyobb pompájában virágzó betyárromantikában orvosolhatatlan, mondhatni sorsdöntő hasadás állott be a csendőrségnek 1881. évben történt megalapításával, illetve a pandur- ság megszüntetésével. Ekkor már kezdett hervadozni a romantika, amelynek éltető elemé kihalóban volt s a század végére teljesen elsorvadt, mire a valamire való betyár szerencséje lehanyatlott... A végleg letűnt betyárvilágot a szegényebb népréteg bizony azóta sokszor visszakivánta úgy titkon. Mert mi tagadás, a „járkáló“ szegénylegények a szegény nép és a korcsmárosok körében nagy népszerűségnek örvendtek. Lélektani oka : a szegény népet sokszor meg- védték az uraik túlkapásaival szemben, nem egyszer anyagilag segítették őket és a csaplá- rosokat egyaránt. A lovagiasságukért csak a feltétlenül hü hallgatással lehetett az ellenszolgálatot leróni. Még nótaköltőink egyik kiváló képviselőjének, Fráter Lőrántnak is felsírt lelkében a megemlékezés imigyen: „Régesrégen vége van már a betyárvilágnak.“ A élénk képzelőtehetséggel megáldott magyar nép sok költött alakján kívül a valóban élők sorából különösen kettő férkőzött erősen a szivéhez Egyik az Alföldön „tevékenykedő“ Rózsa Sándor, aki a szabadságharc idején még mentességet is élvezett szabadcsapatának megszervezése miatt, de végül is a szamosujvári fegyházban fejezte be „pályafutását“ 1878 ban. A másik, a Dunántúlon garázdálkodó Sobri (Subri, Zsubri) Jóska szerzett a betyárromantikának hervadhatatlan babérokat. Bár Rózsa Öltözködtünk Tóth Gyula Kész nöikabát és ruhaosztály m w ^ ^ m Uridlvat és szöveteladás fjfi és IIŐI Szabóságából Sümeg a beíyárvMg tükrében
