Zalai Magyar Élet, 1943. április-június (4. évfolyam, 74-144. szám)
1943-06-28 / 143. szám
ÄRA JO FILLER 1943 JUNIUS 28. HÉTFŐ Mft»IET IV. évfolyam, ♦ politikai napilap # 143. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Felelős szerkesztő: Előfizetés: 1 hónapra 2.50, 3 hónapra 7.20 P, T&ttössy-utca 12. Telefon 80. Dr. PESTfiY PÁL Postatakarékpénztári csekkszámla: 30.454 sz. Országos érdekű bejelentések hangzottak el tegnap Szegeden A miniszterelnök és a gazdasági csuisminiszter szólt az egész magyar életet átfogó intézkedésekről Péter és Pál Most bomlik arany búzatáblákon kemény- izmú aratók karéja feszes kaszákkal, éles sarlókkal dombok szelíd alján, édes zalai lankák tág végtelenén, hogy sárga kalász-haját levágják a földnek... Itt ring a vetés, mint vig nevetés, aranylapú irka, mibe a nyár beleírta: Isten ... Sárga kalász hintái, életet hordoz cirmos karjain, mint a menyecske, s az van beleírva minden búzaszembe: Ember Hullámzik a róna, záporoz rajt a Nap tüzes csókja s kitárultan, dúsan kínálja titkát: Kenyér ! Mintha a Nap löttyent volna az égi teknőböl a földre, vagy olvadt arany hömpölyögne szét a vidéken, oly izzó, sárga, eleven, mély, selymesen szóke I Itt állok partján a hullámzó, ringó, aranyló Kenyérnek, amin a szél ezer kis hullámfodorral üzen s csak itt-ott áll meg egy röpke pillanatra, hol a marokszedő lányok halk dala csordul puhán, pajkosan, lágyan s piros szoknyájuk, kendőjük libeg a szélben .. Patyolat ingük fehérük s kék áldás mosolyog szemükben, meg huncut barna tűz, kacagó élet, amint sarlóikkal lehajolnak egy. egy mai ékért, mim a bibliai Ruthnak paraszt-ivadéka. Mögöttük villan kis templomkák tornya s ünnepi dalra kondulnak harangok s belőlük kiszáll a déli Urangyala simogató hangja s leteriti békén imaillatával a vadonatúj, sárguló kepéket.. És ott van mögöttük a tanyaudvar, vén szederfák hús árnyékában az asztal, amin épp most pakol levest s ebédet sürgő kezekkel a szüle, kitotyog vele kanyargó ösvényeken s mögötte vakkant hosszan utánanézve a Bodri. Ő vigyáz most a majorra, meg az öles kútostor, ő lát legmesszebbre s mint szigorú bakter szétvetett lábbal hunyorog a fénybe.. Marokszedő lányok előtt suttyó kamaszok fürgén kötelet vernek... Frissen kaszált búza lendül a hónuk alá, aztán jobbra meg balra csavarják s ott ragyog máris összefonódva puha kötéllé lábuk elé terítve... A csuklók villámgyors mozdulata ez... Amiken nem lesz soha karóra, aranylánc, diadém, karperec, csak aratás végén szalmából font füzér, mit pajzán játékból akaszt rá nevetve a matka jelölt... Hogy meg- lesz-e jövő aratásig, ki tudja? . . . S ott lépnek előttük az aratók ... a kaszások . . . Bronztestű szobrok, vasizommal, szálfaderékkal. Arcukról dől a verejték és lecsorog az áldott napfény. Menetelnek pacsirták záporozó kék dala alatt, tempósan, karjuk lendítve, melybe kasza cseng, mint egy rendet tepetö, végzetes erő, suhanó, részeg diadal . . . Búzavirág villan s pipacs hajbókol előttük . . . Övéké a világ, dacos ajkuk dalra csattanik s csókra, de karjuk nem remeg, nem fél, nem tétovázik erőtlen . . . Lendülő mozdulatuk szoborbaillő . . . Arcuk gödreiben remény meg áldás s most csodaszép hit bizalma feszül . . . Ez az 6 fegyverük igazán . . . kasza . . . békés és megáldott kenyérszegő szerszám. Ro- szog a tarló lábuk alatt és a szöcskék vigan ugornak, pattannak előlök . . . Mig a learatott táblán angyal jön látatlan utánuk s szedi kötényébe az elhullott verejtékcseppet, mert égi érték az s viszi Isten mennyei trónusához . . . Ez hullik aztán vissza kenyerünkre, azért oly édes, lágy, puha és szent a magyar kenyér... PUSZTA SÁNDOR Az Alföldi Bizottság vasárnap délután tartotta Szegeden nagygyűlését, amely iránt országszerte nagy érdeklődés nyilvánult meg. Kállay Miklós miniszterelnök, mint az Alföldi Bizottság elnöke és Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter nagy beszédet mondott. A nagygyűlésen megjelent a kormány valameny- nyi tagja, több mint 100 országgyűlési képviselő és felsőházi tag. Népes küldöttségek érkeztek a gyűlésre, különösen az alföldi városokból. Kállay Miklós miniszterelnök elnöki megnyitó beszédében hangsúlyozta: azért nyilatkozik ő és a gazdasági csúcsminiszter is éppen Szegeden az új gazdasági rendről, azokról a mélyreható gazdasági intézkedésekről, amelyekkel a mai nehéz időkben a kormány az egész magyar életet rendezni, szabályozni és feladatának betöltésére alkalmassá kívánja tenni, mert Szeged az a város, ahonnan a magyar élet néhány hónapi eltiprás után újra magasba lendült. Kállay Miklós miniszterelnök nagy érdeklődéssel vár beszédében rámutatott arra, hogy az jíj gazdasági (rend alapja a kiegyensúlyozottság és az összhangbahozatal a mezőgazdasági és ipari cikkek, a termelői és fogyasztói árak között, továbbá a társadalom minden rétegének a tisztességes kereset és a szükséges javak biztosítása. Az új árszint a 40 pengős búzaár jegyében alakult ki. Figyelmeztet mindenkit, — mondotta a miniszterelnök — hogy az ország nyugalmának azok a legnagyobb ellenségei, akik nem akarják alávetni magukat ennek a rendnek, amelyet a kormány megállapít. A rendelkezések végrehajtását három dolog akadályozhatja. A feketepiac, a végrehajtásra hivatott szervek nem megfelelő munkája s végül a megrontásra való törekvés. A három ellenfél közül az első kettővel a kormány fel tudja venni a küzdelmet, bár a nagy- közönség támogatása itt is elkerülhetetlen. A korrupcióval szemben — bár az állami hatalom minden fegyelmi és büntető eszközt végrehajt — a legnagyobb támogatást mégis a nagyközönségtől kell kapnia. Az igazi bünre- csábító az, aki az árakat túlfizeti. A miniszterelnök beszédének további során a zsidó birtokok elvételével kapcsolatos földhözjuttatásokkal foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy az ország nyilvánossága előtt kívánja erről a részletes tájékoztatást megadni, hogy végét vesse ebben a vonatkozásban is minden szóbeszédnek. Rámutatott arra, hogy mindjárt kormányra lépésének első napjaiban egymillió hold zsidó birtokot sajátított ki, amelyből az állam 680 ezer holdat már hasznosított. Az öt Tioldon aluli területeket az ONCsA kapta, hogy sokgyermekes, hadviselt földmíveseknek juttassa. 5—100 holdig mintegy 13 ezer holdat pedig a Vitézi Szék kapott. Kijelentette a miniszterelnök, hogy a zsidóbirtokok juttatásánál egyetemes nemzeti célokat és nem egyénieket tart szemelőtt. Olyan földbirtokpolitikát fog vezetni, amely az országnak biztosítja az ellátást, a földön dolgozóknak pedig a megélhetést. Végül hangsúlyozta, hogy Szeged az új Magyarország történelmi városa lett, mert innen indult el nagy útjára Horthy Miklós, a magyar élet vezére. Javasolta, hogy a nagygyűlés táviratban üdvözölje a Kormányzó Urat. A miniszterelnök beszéde után Reményi- Schneller Lajos gazdasági csúcsminiszter részletesen ismertette a kormány által az új árszínvonal érdekében előkészített intézkedéseket. Foglalkozott a hitelügyi, a politikai és adóügyi kérdésekkel. Hangoztatta, hogy a gazdasági politika vezérelve: a honvédelem minden előtt. Valamennyien katonák vagyunk a háború belső arcvonalán. Gazdasági téren az előfeltétel a termelési ágak és a foglalkozási- ágak közötti összhang. A fizetéseket, a nyugdíjakat, az adókat egyszerre kell megállapítani. Ez mind megtörténik ebben a gazdasági esztendőben. Ez az árszínvonal a 40 pengős búzaáron épül fel. Az ipari árakat úgy fogják megállapítani, hogy a termelés polgári hasznot biztosítson az iparnak. A munkások, tisztviselők, nyugdíjasok fizetését pedig hozzá kell alakítani a színvonalhoz, különösen a kisfizetésű közalkalmazottakét, akik arra különösen rá vannak utalva. Ezek sorsán javít majd a közellátás jobb megszervezése. A gazdaságpolitika következő feladata az árszínvonalnak minden erővel való tartása, az áraknak, béreknek rögzítése. A közellátást csak az igazságos szétosztással lehet biztosítani. E téren máris vannak eredmények, mint a kenyér- és lisztfejadagok emelése. Az adózás terén elsősorban is a fényűzési cikkeket kívánja megterhelni. De megterheli a teherbíró lakosságot is, azokat, akik a gazdasági válság idején vagyonokat tudtak szerezni. Ez elsősorban a zsidókat fogja érinteni. De érinti azokat a keresztényeket is, akik nagyobb vagyonokat szereztek az utóbbi időben és azokat, akik lényegesen nagyobb jövedelmet élveznek ma, mint 4—5 évvel ezelőtt. Hangoztatta, hogy azt szeretné, ha a háború után a magyar mezőgazdaságnak nem lennének adósságai. A pénzügyminiszter végül az összefogás szükségességét hangoztatta. Az Alföldi Bizottság nagygyűlése báró LJr- bán Gáspár szolnoki főispán zárószavaival végződött.
