Zalai Magyar Élet, 1943. április-június (4. évfolyam, 74-144. szám)

1943-06-28 / 143. szám

2 FlAírtMlíLET 1943 június 28. A vallásos érzésnek uiabb fellegvára emelkedik az ősrégi Bocfölde községben Ezrek ieientek meg a templom megszentelésén Bocföldén tegnap szentelték meg azt a tem­plomot, amelynek alapját a község szülöttének, néhai Bon ez József veszprémi kanonok há­lája rakta le akkor, amikor 17 ezer pengőt hagyományozott erre a célra. Ami pénz 10—12 évvel ezelőtt igen jelentékeny összeg volt, az évek múltán kevésnek bizonyult annak a tem­plomnak megépítésére, amelynek méretezése jóval felülhaladja a község lakosságának szám­arányát. így aztán a néhai kanonok testvér- húgának B o n c z Klára Szent Vince-rendi apá­cának buzgólkodására gyűjtésből gyarapodott a templomra szánt összeg, de a berendezéssel együtt közel százezer pen­gőt igénylő összeg ma sincs együtt. A háborús viszonyok között hosszabb időt vett igénybe az, amíg a templomot — legalább nagyjából — átadhatták rendeltetésének és amíg elkövetkezhetett a megszentelésnek ma­gasztos egyházi ünnepsége. El lehet mondani, hogy igen nagy néptömeg gyűlt egybe erre az alkalomra. Sereglettek a hívek nemcsak a csatári plébánia leányegyhá­zaiból körmeneti zászlók alatt, hanem a mesz- sze környékről és Zalaegerszegről is. A ható­ság részéről megjelent dr. Brand Sándor alis­pán, dr. Szalay Gyula vármegyei főügyész, dr. Czigány János járási főszolgabíró, ott volt dr. Thassy Kristóf országgyűlési képviselő, több egyházi személy, körjegyző és tanító. A megszentelés szertartásának elvégzésére Veszprémből dr. Langmár Lipót apátkano­nok jött el. A község bejáratánál felállított, virágokból font díszkapunál dr. Brand Sán-r dór alispán üdvözölte.-az ősi egyházmegye fő­papját a törvényhatóság, a járás és a község népe nevében. Kifejezésre juttatta az alispán a zalai nép hála-, tisztelet- és vallásos érzését« amelynek bizonyítéka ez az új templom is. Az apátkanonok válaszában azokat a hősöket idéz­te, akik a legnagyobb áldozatot hozták a ke­resztény magyar művelődésért. Azt az üze­netet hozza tőlük messze keletről a szél, hogy amint ők megállták a helyüket ott kinn, mi is álljak meg a helyünket itt benn, a hitért és a hazáért. Azután az új templom harangjainak csengő szólama mellett, a nép sorfala között vonult fel a papság a templom elé, ahol az előírt szertartás végbement. Közben a leánykar egy­házi énekeket adott elő. A templomba' való bevonulás után folytatódott a szentelési szer­tartás, kiindulva a tölgyfából készült oltártól, amelyen Szent József szobra áll. Az ő tisz- ., teleiére szentelték meg a templomot. A szertartás végeztével dr. Langmár Lipót kanonok az ugyancsak tölgyfából készült szó­székről mélységes gondolatokkal telített, de a nép szívéhez egészen közelférő szentbeszédet mondott. Hasonlatokkal világította meg, hogy az ember nem nélkülözheti életének éltető Napját: az Istent. Akkor, amikor egyes áram­latok félnek az Istentől való függéstől, Boc­földe községben a vallásos lélek fölépítette a boldogság hajlékát. Hála legyen az alapítónak mindazoknak, akik áldozattal szervezték ezt a templomépítést. Az Isten nagyszerű adós, megfizet min­denért, ennek a templomnak adott egyetlen porsze­mért is. Boldog érzés az Istennel jóviszony­ban lenni. Ez a templom az áldozat helye, az Isten hatalmának háza, a jámborok öröme, a bűnösök menedéke, az öregek nyugalma, a haldoklók útiköltségének szekrénye. A tem­plom az egyéni áldozatnak is helye, mert aki ide belép, annak megalázkodást, önfegyelme­zést kell gyakorolnia. Majd arról beszélt, hogy a vallásosság és a hazafiasság egymástól el­választhatatlan. Nem lehet jő hazafi az, akiben nincs lelki­ismeret, felelősségtudat Istennel szemben. Nincs hazaszeretet áldozat nélkül, a templom­ban tanult áldozat szolgáltatja a hazaszeretet­hez az olajat. A vallástalan népeket mind el­pusztította az Isten. Mi,_ magyarok, árva nép vagyunk, csak Istenre, a Gondviselésre ha­gyatkozhatunk. Maradjunk meg tehát őseink keresztény 'hagyományainak talaján és mert mi nem gyűlöletet, hanem szeretetet viszünk a harcainkba, legyen engesztelés is e tem­plom, hogy a szeretet szelleme soha meg ne szakadjon. A szeretetre építhetjük csak a szentistváni Magyarországnak újabb ezer esz­tendejét. Azután az apátkanonok infulás misét mon­dott, amelyet Te Deum, a pápai és a magyar Himnusz fejezett be. * Az új templom, a zalai katolikus életnek ez a fellegvára, idézi az őstelepülésű község­nek mély vallásosságát, amely már a közép­korban kőből épült templommal mutatta meg Ielkületét. Ez az ősrégi templom nyomtalanul eltűnt az idők viharában, de a lélek más alak­ban újra fölemelte poraiból. Bocfölde község története a vezérek ko­rára megy vissza, amikor még a pogány magyarok források mel­lett áldoztak Hadúrnak és a bonc-nak nevezett pogány pap mutatta be az áldozatot. Innen vehette a község a nevét, de innen származ­hatott ősmagyar neve a templomalapító néhai Boncz József kanonoknak is. Boncz 4József neve a tudományos világban is ismert, azzal is dicsőséget szerzett szülőföldjének, hogy megírta Keszthely történetét, amely egyedül­álló forrásmunka a maga nemében. Keszthelyi káplán korában írta ezt a munkát, kevéssel azelőtt, hogy mint az akkor még gróf Festetics Tasziió családjának házi káplánja is, egy al­kalommal majd az életét vesztette. Amikor ugyanis egy vasárnapon a grófi kocsin mi­sézni ment a kastély kápolnájába, a lovak megvadultak és az elragadott kocsiról lebu­kott, de reverendájával fennakadt pap fejét a föl­dön hurcolták. Szinte csodálatos esemény volt, hogy súlyo­sabb agyrázkódáson kívül más baja nem tör­tént. A mai templom helyén a Boncz-család istál­lója volt, közvetlen mellette pedig Boncz Jó­zsef szülőháza, amelyet azonban már korábban leromboltak. Most a szülőföldjének hálás ra­jongója az általa alapított templomban kapott örök nyugvóhelyet. Ma, hétfőn emelték ki koporsóját a kis falusi temetőből és a gyász­mise után, a szószék előtt készített kriptá­ban helyezték el. A templom a községnek kiemelkedő pontján áll, így valóban a falunak fellegvára. A köz­tudatba azt a felfogást vitték bele, hogy gö­cseji stílusban épült és így ebben a minőségé­ben páratlan nevezetessége az országnak. Ez az állítás erős túlzás. Ahogy hallottuk, eredetileg egy veszprémi egyházmegyei mérnök tervezte, azonban a terv a kivitelezésnél több kéznek átalakító mű­ködésén ment keresztül. Ismerjük a göcseji ház stílusát, a göcseji harangláb stílusát, mind­ebből vajmi kevés elem látható a templom szerkezeti megalkotásán. A templom mellé, de vele összefüggően épült torony egyáltalá­ban nem göcseji jellegzetesség, mert ilyen ha­rangtornyok a régi időkben másfelé is épültek. A bejáratnak oszlopos tornácszerű megoldása és talán a tetőzet fapárkánya emlékeztet va­lami göcseji elemre, más aligha, ha csak még a kórusnak és a szentélynek hiányzó korlát­ját nem fogják megoldani göcseji elemek idé­zésével, azonkívül a padokat. A jelenlegi pa­dok nem ebből a stílusból valók. Szó van azonban igazán göcseji fafaragású csillárról, amelynek munkájába állítólag bele is kez­dett egy örömhegyi, faragó népművész híré­ben álló kanászember. Mielőtt azonban befe­jezte volna a munkát, azt mondják, hogy a napokban meghalt. Egyébként tartozunk megemlíteni azt a rendkívüli ügybuzgóságot, amellyel K á u z 1 i Gyula esperes-plébános a templomépítés ügyét áldozatosan szorgalmazta, azt a szép igyeke­zetét, amellyel Tóth Ferenc söjtöri építési vállalkozó a legjobb tudását lehelte bele az építésbe érdemes ács, asztalos, lakatos iparos­társaival együtt, akik között zalaegerszegi is van. Utoljára csak egy adat: maga a főoltár, amelyet úgyszólván csak az utolsó órákban szállítottak le Budapestről, 7 ezer pengőbe került. Ez mutatja, hogy mennyi áldozatkész­ségre lesz még szükség, hogy a templom teljes berendezése meglegyen úgy, ahogy az az Jsten hajlékához illik. De az Isten megfizet minden áldozatot. P. P. Apró zalai hitek Sínvas drágítása miatt 10 napi fogházra vál­toztatható 50 pengő pénzbüntetésre ítélték jogerősen Horváth János lickóvadamosi ve­gyeskereskedőt. — Hír szerint a Gazdatisztek Szövetsége Keszthelyen hústartósító gyárat akar létesíteni. — Verekedés közben Szent- péterúr községben hasbaszurták Salamon Lász­ló odavaló gazdálkodót. — A Csáktornyái ta­nítóképzőben képesítő vizsgálatra jelentkezett mind a tíz jelölt sikerrel ^végzett, heten a mu­raközi, hárman pedig a vend kisebbségi nyelv tanítására is képesítést kaptak. — Meteoroló­giai állomást létesítettek Stridóváron. — Gaz­dasági iskola céljára az államnak adományozta stridóvári birtokát és házát Filó Balázs nyug. igazgató-tanítói Az iskola az ősszel már meg is nyílik. — Felállítják az ősszel Balatonfüre- den a balatoni Madonna szobrát. — A vasúti kocsik összekapcsolása közben a kapcsolók közé szorult és összeroncsolódott a keze Un- guresán János zalaegerszegi Máv fékezőnek. — Keresztülment a szekér a lábán Sós Já­nos zalaszentiváni kőműves feleségének. — Hársfavirág szedése közben leesett a fáról és eltörött a karja Tóth Istvánné lenti asz- szonynak. Óvónők országos értekezlete Nagykanizsán A Kisdednevelők Országos Egyesülete Du- namenti Óvónők Köre egyhetes értekezletet tart Nagykanizsán. Az ország különböző vi­dékeiről száznál több óvónő jött össze, hogy az értekezleten elhangzó előadásokból okulást merítsen. Az értekezletet H é j j Erzsébet elnök nyitotta meg és megemlítette, hogy Balaton- füred, Zalaegerszeg, Keszthely után immár negyedszer jön össze Zalában a dunamenti óvónőtábor. Dr. Krátky István polgármester felszólalásában az óvodának nemzetnevelő sze­repét világította meg és bejelentette, hogy június 29-én Nagykanizsára érkezik dr. Johan Béla belügyi államtitkár is. Dr. Takács László vármegyei m. kir. tiszti főorvos előadá­sában az összefogás jelentőségét fejtegette, majd K r e i d 1 Anna szalézi nővér, dr.Zemp- léni Imre kisterenyei bányafőorvos és dr. Orosz Dezső kórházi igazgató-orvos tartott előadást az ovodaügy időszerű kérdéseiről nemzetnevelési és egészségügyi szempontból. H é j j Erzsébet az ovodaének kérdésében meg­megállapította, hogy a dal segítségével a ki­sebbségi vidékeken csodás eredményeket le­het elérni a magyar nyelv tanításánál. H i - n o r a Bathildis irgalmas nővér a bábjátéknak nevelő értékét ismertette. A vita során dr. Takács László szükségesnek tartotta, hogy az ovodát a nevelés sínpárjáról átállítsák az egészségvédelem sínéire is. Az óvónők teg­nap Csáktornyán vándorgyűlést tartottak az óvódás gyermekek bevonásával, majd a sport­pályán népies dalos játékokat mutattak be.

Next

/
Thumbnails
Contents