Zalai Magyar Élet, 1943. április-június (4. évfolyam, 74-144. szám)

1943-06-19 / 137. szám

4 maSmöiet 1943 június 19, A téli csata magvar hősei A hivatalos hadijelentések annakidején több- ízben kiemelték a szovjet ellen küzdött honvéd páncélos hadosztály érdemeit. Ez a hadosztály a legnagyobb hősiességgel és önfeláldozással fedezte a gyalog seregtestek menetét mindenütt, ahol ezt súlyos veszedelem fenyegette. Január derekától egészen a téli csata befejezéséig min­dig a legvalságosabb helyeken jelentek meg a páncélos hadosztály egységei és a harckocsi­kötelékek, valamint a gépkocsizó lövészek a vakmerő fegyvertények egész sorozatát hajtották végre. K1 a u s z István zászlós 1943. január 18-án azt a parancsot kapta, hogy járőre élén teremt­sen összeköttetést a Nikolajovka környékén harcoló gépkocsizó' lövészeink, valamint az Ilovkánál már bekerített magyar és német csa­patok között. Klausz zászlós e feladatát kima­gasló bátorsággal és példás eredménnyel oldotta meg annak ellenére, hogy bekerített saját csapa­tainkat igen erős szovjetkőtelékek szorongatták. A kis magyar járőr halálfélelmet nem ismerő zászlósa nyomában meglepetésszerűen áttört a gyűrű legalkalmasabb pontján, bejutott a beke­rített csapatokhoz s átadhatta azok parancsno­kának a páncélos hadosztály biztató jelentését. Utóbb, amikor e bekerített csapatok kitörtek e gyűrűből, hősiesen harcolt az áttörőoszlop élcsapataiban. Különösen kitüntette magát a gépkocsizó lövészek harcaiban vitéz L a c z Csaba főhad­nagy. 1943. január 20-án éjjel önként jelentkezett egy romboló járőr vezetésére, amelynek célja az volt, hogy a nikolajevkai vasútállomáson veszteglő vasúti szerelvény mozdonyának fel­robbantásával szakítsa meg, illetve rongálja meg a vasútvonalat az ellenség mozgásának hátráltatása céljából. Bár e feladat szinte meg­oldhatatlannak látszott, mert Nikolajevka körül igen jelentős bolsevista erők állottak, Lacz fő­hadnagy mégis . bocsátkozzék tűzharcba az ellenséggel és csak harc árán, halogatva vonuljon vissza. Schultz hadnagy megszállotta a megjelölt területet és felkészülten várta a bolsevisták támadását. A hajnali órákban felbukkantak az ellenség fel­derítő csapatai. Schultz hadnagy a géppuská­val, valamint egy árkász rajjal megerősített szakasza élén a legnagyobb hidegvérrel bevárta, mig a bolsevisták közvetlenül a védővonal elé érkeztek és ekkor pusztító tüzet zúdított rájuk. A szovjet előcsapatok megmaradt részei vissza­húzódtak, majd pedig az erősítések beérkezése után ujult erővel indították meg támadásukat a honvédek ellen. Elkeseredett küzdelem fejlődött ki a mintegy nyolcszoros túlerőben lévő ellenség, valamint Schultz hadnagy csoportja között, mégis sike­rült heves viaskodás után — főként Schultz hadnagy hősies példájának hatása alatt — a bolsevistákat visszavetni. A továbbiakban a kapott parancshoz képest halogató-harcok közben vonta vissza szakaszát az addigi vonalból. Ennek végrehajtása során azonban sikerült az ellenségnek elöreküldött, átkaroló osztagokkal a kis honvéd harccsoport hátába kerülnie és annak visszavonuló útját lezárnia. A hőslelkű fiatal tiszt villámgyorsan fel­ismerte válságos helyzetét és néhány gyújtó szót intézve embereihez, nyomban megrohata a hátában álló ellenséges csapatot. Lendületes rohamával kivetette azt a helyéből, majd újabb tüzelőállást foglalva el, rendkívül véres veszteséget okozott az átkaro­lásra küldött bolsevistáknak. Emellett zsákmá­nyolt még négy géppuskát és két aknavetőt, majd pedig minden veszteség nélkül, minta­TENISZUTŐT Zalaegerszegen a cserkéfzüzletben veszek — ott szakszerűen húrozzák. Telefon: 266. (lakáson is) szerűen végrehajtva feladatát, csatlakozott zászló- aljához. 1943. február 7 én a Korocsán vívott elke­seredett küzdelemben tüntette ki magát kiemel­kedő rátermettségével és vakmerő személyes bátorságával Szigetváry József alezredes, egyik gépkocsizó lövész-zászlóajunk parancs­noka. Az említett napon az ellenséges túlerőnek sikerült heves küzdelem után elfoglalnia Ko- rocsa nyugati részét. Ennek visszafoglalása el­sőrendűen fontos volt, nemcsak gepkocsizó- lövészeink, hanem több magyar seregtest álta­lános helyzete szempontjából is. Az ellentáma­dás végrehajtására rendelt erők működése kö­zött a pillanatról pillanatra változó helyzetben mindenáron összhangot kellett teremteni s Szi­getváry alezredes nyomban a leghevesebb küz­delem színhelyére sietett az irányítás személyes átvétele végett. Ott a helyzetet gyorsan felis­merve, valamennyi támadó rész felett azonnal átvette a parancsnokságot és hatalmas lendü­letet vitt a támadásba. Példátlanul véres utcai harcok közben mindenütt ragyogó példát mu­tatva harcolt, amig csak meg nem sebesült. Magát nem kimélő beavatkozásával, valamint személyes példájával, oroszlánrésze volt abbafr, hogy sikerült az ellenséget visszavetni s ezzel szabaddá tenni az utat is az ellenség mögött harcoló s már-már elveszettnek látszó saját kö­telékek számára. Megszűnik az áruüzérkedés, mert megszigorítják az élelmiszerlombard feltételeit habozás nélkül vállalta e rendkívül vesze­delmes feladatot. Páratlan ügyességgel sikerült járőre tagjaival beszivárogni a vasútállomásra és ott az orosz erők kellős közepén felrobbantotta a mozdonyt és súlyosan megrongálta a pályatestet. Érthető, ha az ellenség valóságos hajtóvadászatot ren­dezett a vakmerő járőr kézrekeritésére. Vitéz Lacz Csaba azonban kisiklott a bolsevisták közül, sőt visszatérése közben még egy, az ellenség kezén levő vasúti völgyhíd pályatestét is megrongálta. Mintegy 15 kilométernyi ut után, amelyet nagyrészt az ellenség hátában tett meg, visszavezette embereit saját csapata­inkhoz. Vállalkozásának jelentőségét és fontos­ságát a vasútvonal megrongálásán kívül fokozza az a körülmény is, hogy azt igen nehéz utó­védharcok során a válságos helyzetben lévő és már majdnem körülzárt páncélos hadosztá­lyunk haroterületéről kiindulva hajtotta végre. 1942. január 26 án Schultz Aladár tarta­lékos hadnagy azt a feladatot kapta, hogy zárja le* az utat Nikolajevka déli kijáratánál, Illetékes körök úgy döntöttek, hogy a gyü- mölcspulpokhoz, konzervekhez és a szárított főzelékekhez szükséges ládákra folyósított hi­teleket az idén megszigorítják. Ez az intéz­kedés összefüggésben van azzal, hogy gátat vessenek a mindjobban szaporodó »pinceüze­mek« tevékenységének, amelyek egyáltalában nem szolgálják a közellátás érdekeit, hanem inkább a káros és a közellátás érdekeit sértő árúhalmozást segítik elő. A pulpokra, kon- zervekre, szárított főzelékekre, valamint azok csomagolását szolgáló eszközökre nyújtandó hitelek megszorítása ezért elvi jelentőségű. Az a felfogás, hogy ha ezekre a cikkekre a hitelkeretek nem állanak korlátlanul rendelke­zésre, meg fog szűnni a fölösleges és üzér­kedő célokat szolgáló árúhalmozás. így el­érhető lesz, hogy zöldség, főzelék és friss gyümölcs minél nagyobb mennyiségben kerül­jön a piacra a fogyasztóközönség rendelkezé­sére. Értesülésünk szerint ez ügyben a bankok részéről rövidesen intézkedések várhatók ab­ban az irányban, hogy megjelölik a főleg romlandó élelmiszerekre nyújtandó hitelek ed­diginél szigorúbb föltételeit és hogy az üzér­kedő árúhalmozás, elraktározás és feldolgozás elkerülésére egyáltalán milyen esetekben fo­lyósítják a bankok az élelmiszerlombardokat. (MVS) Védjük mes az isáslovakat a kínzástól Kaptuk a következő sorokat: »Úgy tudom, törvény van, amely az állato­kat a kínzások ellen megvédi. Teherkocsiba fogott lovaknál látható, hogy az istráng egé­szen ki van feszítve* a rudat tartó nyakló szíj pedig egészen a ló fülénél van, annyira rö­vidre és szorosan meghúzva, hogy a ló, a nya­kát se jobbra, se balra a legkisebb mérvben sem tudja elfordítani. így a lónak e”bben a kínos helyzetben kell az egész félnapon át lenni, amíg ki nem fogják. Most, hogy a melegebb idők beállnak, naponta több és több bogár jelentkezik és az ilyen kínos módon befogott lovak a dongólegyek, lódarazsak, szúnyogok csípései eBen védekezni nem tud­nak. A ló a leghasznosabb és legkedveltebb házi­állataink egyike. Azért szinte kötelességből is védeni kell őket. Arra kérem a lókedvelőket, hogy szabadítsák meg állataikat ebből a kínos helyzetükből úgy, hogy a rudat tartó szíj, vagy lánc a lószerszámnak a húzó szíjához le­gyen hozzácsatolva, mint ahogy az a hintóba, vagy az úgynevezett stráfkocsikba fogott lo­vaknál van. Lejtős utón a ló a fülénél levő nyaklóval a kocsit jól visszatartani nem tudja, mert a rúd hosszúra engedett nyaklónál a magasba emelkedik, a helyzet tehát rossz.« (T.) MÁVAUT Zalaegerszeg autóbusz menetrendje Érvényes 1943. május 17-től Zalaegerszeg—Bak—Keszthely MÁVAUT Menetdíj _ — 14 45 17 25 i. Zalaegerszeg Széchenyi-tér é. ÍO'OO 1705 1-30 — 15'17 17 57 é. Bak Hangya szövetkezet i. 928 16*33 _ 8-10 15 20 —i. Bak Hangya szövetkezet é. 926 1631 2'30 8 55 15 45 —•— é. Zalaszentmihály—Pacsa p. u. i. 9 00 16 05 5 80 10 30 17 25 —é. Hévizfürdő i. —14-20 • 5 80 10 45 1740 —é. Keszthely Huhgária szálló i. 7-25 1405 5 80 10 55 17 50 —é. Keszthely pályaudvar i. Bak—Nova--- ---’ — Me netdíj — 835 1540 i. Bak pályaudvar é. 6 55 1315 — 9 30 15*45 i. Bak Hangya szövetkezet é. 650 13*10 2 20 1010 16 25 é. Nova i. 610 1230 Menetdíj Zalaegerszeg—Bak—Lispe—Szentadorján — —•— 17 25 i. Zalaegerszeg Széchenyi-tér é. —* — —■— 1-30 14'20 18'05 i. Bak Hangya szövetkezet é. 7 00 15 20 2'20 14 58 18 19 é. Söjtör Búza-vendéglő i. 642 1508 5'80 —*— 19 50 é. Szentadorján i. 510

Next

/
Thumbnails
Contents