Zalai Magyar Élet, 1943. április-június (4. évfolyam, 74-144. szám)
1943-05-24 / 116. szám
ÁRA 10 FILLÉR 1943 MÁJUS 24. HÉTFŐ IV. évfolyam ♦ POLITIKAI NAPILAP ^ 116. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Tittőssy-utca 12. Telefon 80. Felelős szerkesztő: Dr. PESTHY PÁL Előfizetés: 1 hónapra 2.50, 3 hónapra 7.20 P. Postatakarékpénztári csekkszámla: 30.454 sz. Mép nagyválasztmányi értekezlet Zalaegerszegen A Magyar Élet Pártja zalai nagyválasztmánya Zalaegerszegen a Korona nagytermében tegnap értekezletet tartott zsúfolt érdeklődés mellett. A párt részéről a központból eljött Kölcsey István országos ügyvezető alelnök és megjelent zalai képviselőink közül dr. Hü- szovszky Lajos, vitéz gróf Kornis Elemér, vitéz Horváth Ferenc nyug. vezérőrnagy, Ilov- szky János, a Baross országos elnöke, dr. Or- ezágh Pál és Pecsornik Ottó. Vitéz gróf Teleki Béla főispán, vármegyei MÉP elnökkel az élen megjelentek a szervezet tisztség- viselői, a járási, városi és községi pártvezetők és titkárok. A vendégek sorában láttuk a vármegyei és városi közélet vezető személyiségeit. Vitéz gróf Teleki Béla főispán nyitotta meg az értekezletet és hangoztatta, hogy a suttogó propaganda, a belső ellenség működése idején szükség van a MÉP szervezetének felvilágosító munkájára. A kishitűséget és bizalmatlanságot óhajtjuk eloszlatni a megmételyezett lelkekből, amikor elszánt lélekkel folytatjuk a harcot, országgyarapító Kormányzó űrünk bölcs vezetésébe helyezve bizalmunkat. Kölcsey István felszólalásában foglalkozott a minden alapot nélkülöző rosszindulatú híresztelésekkel és a vezetők ellen való uszító törekvésekkel, amelyeknek alattomos háttere van. Megvilágította a különbséget az elmúlt világháború és a mai helyzet között, amikor a kormányzatnak kitartó munkája a termelés rendjének biztosításával és az árúk elosztásával lerakja alapját a gazdasági életünk idegenek által is elismert rendjének. Külpolitikánk irányvonala a barátaink mellett való változatlan kitartás a háború viselésében a győzelemig. Hadseregünk további fejlesztésével elvégezhetjük a még reánk váró és közvetlen az országot érdeklő kötelességünket is, amelynek teljesítését sok magyar szív óhajtja. (Hatalmas taps.) Azután Horváth József kisgazda (Máhomfa), vitéz Horváth Ferenc, dr. Hu- szovszky Lajos, és Ilovszky János szólaltak fel, megvilágítván minden oldalról a politikai és gazdasági helyzetet. Alapos érvekkel bizonyították, hogy semmi okunk sincs a kishitűségre, mert kormányunk a gazdasági élet belső rendjének biztosításával teljes mértékben alátámasztja a tengelybarátainkkal együtt megállapított külpolitikai vonalvezetést a háború továbbvitelében a győzelemig. Mindenegyes szónoknak érvekkel bizonyított kijelentéseit nagy tetszéssel fogadta a hallgatóság. Felejthetetlen élményt nyuitott az Alsólendván lefolyt hármas ünnepség Gyümölcsöt ígérő fénylő májusban hármas társadalmi eseménynek volt a színhelye Alsó- lendva. Ott tartotta ugyanis évi közgyűlését az Országos Polgári Iskolai Tanáregyesület szombathelyi tankerületi köre, ez alkalommal rendezték meg az alsólendvai polgári iskola öregdiák szövetsége tagjainak találkozóját és megünnepelték az iskola fennállásának 70 éves fordulóját is. A hármas eseménynek nyomaté- kot adott még az a körülmény, hogy a polgári iskolai tanársággal és az intézménnyel melegen érző dr. Simon László szombathelyi tankerületi kir. főigazgató is megjelent. A főigazgató több mint félszáz soproni és vasi tanárral és igazgatóval együtt még szombaton indult útnak Kovács Albert, a főigazgatóság polgári iskolai szakelőadójának és dr. I n o t a i László tanügyi fogalmazónak kíséretében. Zalaegerszegen utazott át a kerület tanügyi vezérkara és polgári iskoláinak tanártagjai és Zsúp p án József felügyelő-igazgató kalauzolása mellett megtekintették a várost. Ahogyan a soproni és vasi vendégek ajkáról hallottuk ösztönösen, minden bók nélkül, — igen megtetszett nekik Zala székhelyének növényesítése, különösen a sétaterek. A kedves, csendes, természethangulatban fölfedezték a hely lelkének különlegességét, amely a lüktető, sietős ütemű iparváros és a méhzsongásos, tehénlépésben ballagó falu, illetve hivatalnok- város között van. A zalaiak is csatlakozva hozzájuk, este érkeztek meg a fellobogózott Alsólendvára, ahol az állomáson dr. O r s z á g h Pál országgyűlési képviselővel az élen a városka egész hivatali és polgári társadalma fogadta őket a szeretet egész melegével. Kivonultak az árvalányhajas polgáristák is, hogy megadják a tiszteletet a nemzet nevelőinek. A vendégekkel együtt érkezett dr. Schmidt Jenő vármegyei főjegyző is, aki az ünnepi események alkalmával a törvényhatóságot képviselte. A rendezőbizottság Küronya Jenő polgári iskolai igazgató vezetésével mindent megtett, hogy az alsólendvaiak magyar vendégszeretete ezúttal is kidomborodjék. Számos család osztotta meg egyszerű, de meghitt és barátságos otthonát a vendégekkel. A Korona-szállónak magyaros díszítésű termében (májusi magyar álom — a lelkes Pojbits Győző munkája!) ismerkedő estet tartottak, amelyen Zsuppán József és Zenz Péter esperesplébános szólalt fél. Zsuppán arra hivatkozott, hogy Alsólend- vának megrongálódott fellegvárát a polgári iskola intézménye iránt buzgó lelkesedés fogja újjáteremteni a magyar művelődés számára és amit a honvédségünk jogős tulajdonunknak visszafoglalt, azt az iskolaintézmény a szellem fegyverével fogja örökké megtartani. Zenz mint a felszabadult Alsólendva első magyar plébánosa, a község képviselőtestülete nevében beszélt és amikor egy kalap alá tartozónak nyilvánította a pap és a világi nevelő hivatását, a krisztusi szellembei? való nevelést jelölte meg olyan alapnak, amelyre a nemzet sorsát építeni lehet. Vasárnap reggel újabb zalai vendégek érkeztek, köztük dr. Medve István tanügyi tanácsos, kir. tanfelügyelő is. A polgári iskolában a tanáregyesületi kör választmányi ülést tartott, majd a főigazgatóval együtt istentiszteleteken vettek részt. A közgyűlést a mozgószínház helyiségében tartották, amely zsúfolásig megtelt a tanáregyesület tagjaival, az öregdiákokkal, a hivatalok vezető személyiségeivel és számos érdeklődővel. Három óra hosszait tartott a program lebonyolítása, de ez a három óra gazdag volt mélyreható tanulságokban és szellemi élvezetben. Alkalmunk volt gyönyörködni annak a szellemnek dús gyökérhajtásában, kivirágzásában és gyümöl- csözésében, amelyet a jelenleg legnépszerűbb iskolafaj, a gyakorlati életnek nevelő polgári iskola szellemének nevezhetünk. Ez az iskola — ahogy a példák megmutatták — nemcsak öntudatos polgárokat nevel a magyar élet, a sorsalakítás céljára, hanem önérzetes, a művelődést és munkát szerető, önmagukat továbbképző, helyüket derekasan mindenütt megálló, egészséges világnézetű embereket is. Ezeknek az »öreg« polgáristáknak megkapó jellemvonása a tanárok iránt való hálaérzés, az iskolához, annak minden emlékéhez való ragaszkodás, törhetetlen hit az Istenben és az eszmények irányító erejében. Feledésbe soha nem merülő, súlyosan értékes kijelentéseket hallottunk a tankerület legfőbb irányító tényezőjétől és csokrot kaptunk el nem hervadó emlékbe a vármegye hivatalos képviselőjének, kiérdemült és jelenleg iskolát járó diákok megnyilatkozásaiból. Zsuppán József elnöki megnyitó beszédében üdvözölte a vendégeket és a tanárságot a minden kövével dicső magyar múltat hirdető városban, amelynek hagyományai kitiporták azokat a nyomokat, amelyeken minden magyar nevelőnek haladnia kell. Dr. Schmidt Jenő a vármegye vezetőségének és közönségének nevében szólt a történelmi emlékekben gazdag Alsólendvának művelődési jelentőségéről. Ez a hely, amely az Árpádok alatt a gyepüvonalban feküdt, a török időkben pedig végvár volt, a művelődés jelentős erődítményeként szerepelt mindig. Hivatkozott dr. Schmidt főjegyző, mint apai, anyai részen egyaránt tanársarjadék, a szerb megszállás előtti utolsó igazgatóval, Kiss Dénessel kapcsolatban személyes emlékeire, amikor lelkes szavakat hallott már gyermekkorában az alsólendvai polgári iskola magyar küldetéséről. Az új tanári nemzedék szellemében a régiek lobogó, alkotó szelleme újul meg a trianoni tragédia elszenvedése után. Ez a biztosítéka annak, hogy többé sem az iskolát, sem a kardot nem fogja ellenség kiütni a hatalmunkból. Feszült érdeklődés mellett állt fel nyilatkozattételre dr. Simon László főigazgató, Őszinte, ifemesül érző lelkének a szó legszorosabb értelmében vett vallomása volt ez, amikor alkalma nyílt — az ő szavait idézzük! — »az első szembenézéskor« megnyilatkozni Al-
