Zalai Magyar Élet, 1943. április-június (4. évfolyam, 74-144. szám)
1943-05-24 / 116. szám
2 Ne dobja el, ha már elolvasta újságunkat, a ZALAI MAGYAR £LET-et, hanem KÜLDJE EL HARCTÉRI HOZZÁTARTOZÓJÁNAK, vagy valamelyik ismerősének. Csak a nevet, rendfokozatot és a tábori postaszámot kell ráírni a kp fejére, aztán bélyeg nélkül betenni a legközelebbi levél- szekrénybe. Gondoljunk zalai honvédeinkre, akik sóvárogva várják a jó zalai újságot sólendván. — írásban is nem egyszer idtam elismerést a polgári iskolai tanárok derél< munkájáért — mondotta többek között. — A hivatalos érintkezéseknek előírásos, rideg színezetét azonban most a jelképes kézfogás megtölti meleg hangulattal. Mint munkatársaimat egyszínvonalon látom velem azokat, akik ezekben a megrázóan viharos időkben hűséggel állják a kötelességükét. A munka erkölcsének küldetése él a nemzet nevelőiben, akiket a lelkeket átható, jellemeket alakító, a közösség javára értékeket termelő törekvés a hivatásnak magaslatára emel. Magyar nevelőnek lenni — nem elsősorban szakkérdés, a módszer kérdése, nem órarenddel, tantervvel lemérhető ismeretközlés, hanem templomépítés. Mély megilletődés fog el, hogy ez a nemzetnevelő gárda e szörnyű időkben töretlen hűséggel végzi a hivatás teljesítését itt benn az országba^ éppúgy, mint odakünn a harctereken áz ellenséggel szemben. Csodálatosan gyönyörű jelenség, hogy ahová magyar nevelőt állítanak, ott mindenütt a magyar szellemnek önemésztő léleklobogása ég. Megvan a kemény őrtállás példát adó hűsége, annak ellenére, hogy az égéshez szükséges olaj adagolása csekély, vagyis anyagi vonatkozásban még nincs meg a kellő ellenszolgáltatás: Majd a főigazgató egyenesen az alsólendvaiakhoz fordulva hangsúlyozta, hogy példát visz innen mindenki magával haza a magyar érzés lángjából, anely itt a kiáradó vendégszeretetben és az iskola- intézmény társadalmi megbecsülésében jelentkezik. Isten áldását kívánta az elkövetkező kemény hétköznapok munkájára. A főigazgatónak nagyhatású beszédét többízben szakította félbe a tapsos és éljenző tetszésnyilvánítás: Ezután a polgári fiú- és leányiskolásoknak együttes kara énekszámokat adott elő Küro- nya Jenő igazgató vezényletével. Az igazán stílszerűen, helyi vonatkozásokat is felölelő módon összeállított dalcsokor megtalálta útját a szívekhez. Nagy János tanár tartalmas előadást tartott, amelyben rámutatott a fejlődés folyamán árra a hatalmas nemzetnevelő feladatra, amely a polgári iskolára vár a földm ívelő és ipari társadalom műveltségi igényeinek kielégítésében. A színvonalat az iskola tekintélyének megtartása érdekében szigorúan biztosítani keh a tanuló-<selejtezés alkalmazásával. Ezt a nyolcosztályos elemi iskolai rendszer mellett fennakadás nélkül lehet teljesíteni. Küronya Katalin polgárisfa kedves üdvözlő beszédkét mondott verses prózában, majd Küronya Jenő igazgató az alsólendvai polgári iskola 70 esztendős történetét ismertette igen érdekes beállításban. Bár csak 2.600 lakosa volt annak idején a községnek", mégis kérte az iskola felállítását és nagyfokú áldozatkészséggel is támogatta a létesülését. Szellemi központot jelentett ez az intézmény a határszélén a magyar faj, a haza védelmében. IlAGvMiltT Az iskola létesülésében feledhetetlen érdemeket szerzett az ügybuzgó néhai Molnár Pál országgyűlési képviselő, kakasdi Hajós Mihály, Dervarics Kálmán, Tomka György és mások, atyái, dédatyái a mostani nemzedéknek, amely szintén lelkes híve a polgári iskola ügyének. Eleinte a vidék földmíves népében megnem- értés mutatkozott, volt osztály, amelyben több volt a tanár, mint a tanuló. Tanúja ennek Tivadar István, Szép János, Göncz Gábor — megannyi öregdiák. . Ebre megindult faluszerte a szervező munka, a tanulók toborzása. Először a várkastélyban működő iskola a milleniumi évben már új, korszerű épületbe költözött, a tanulólétszám is álladóan emelkedett. Majd megrázó színekkel ecsetelte Küronya az iskola trianoni tragédiáját, a magyar anyanyelvű iskolásoknak rendíthetetlen hűségét anyanyelvükhöz. Pofonveréseket szenvedtek a szerbektől küldött idegen tanároktól, de azért a 10 percekben mégis csak magyarul beszéltek társaikhoz. A magyar anyanyelvű gyermekek voltak továbbá a legjobb tanulók. Ha nem is értették, mit tanulnak, de megtanulták az idegennyelvű leckét, hogy megmutassák: a szorgalom tekintetében nem maradnak el senkitől. Megható térhódítása az alsólendvai kipüsztíthatatlan magyar levegőnek, hogy az idegen nyelvű polgári iskolai igazgató gyermeke is megtanult magyarul. így fizetett vissza az igazságtalanságért a magyar szellem ereje. Végül Küronya az iskolának a visszatérés utáni fénykoráról emlékezett. A tanulók száma két év alatt 90-ről 227-re emelkedett. Ahogy 70 évvel ezelőtt mindent elkövetett az iskoláért a kerület akkori képviselője, a vármegye főispánja és a (község vezetősége, éppúgy fáradhatatlanul dolgozik a polgári iskola jövője érdekében most dr. O r s z á g h Pál képviselő, vitéz gróf Teleki Béla főispán, a főszolgabíró és a község lelkes vezetői. Mindent elkövetnek, hogy a várkastélyból újra iskola legyen. Az iskola meghálálja az érte való fáradozást, mert a magyar szellem védelmében és ápolásában bizonyságot tesz S ka lies Sándor hírés indulójának ama szövegsorai mellett, hogy jöhet vihar, százszor borulhat az ég is, Alsó- lendva magyar marad végig. Tomka György kereskedő üdvözölte a vendégeket és gyengéd szavakkal emlékezett vissza az intézet volt igazgatóira és tanáraira, köztük a kedves, ősz Somogyi bácsira, aki most Nagykanizsán él nyugalomban. A változatos program során 4 pár bájos, magyarruhás polgárista leány cigányzene mellett magyar táncot lejtett. Feledhetetlen látvány volt. Dr. Hajós Ferenc volt országgyűlési képviselő, a legidősebb alsólendvai öregdiák és díszelnök emlékezett ezután az iskolára, ahonnan nemzedékekre terjedő diáksereg rajzott szét — felvértezve a tudás és erkölcs fegyverével, — hogy elfoglalja kijelölt helyét a magyar életben. Hangoztatta, hogy a nemzeti és a családi boldogság alapja a munka megbecsülése és hála, tiszteiét illeti azokat, akik erre ránevelték és ránevelik a mindenkori ifjúságot. Halász Mária magyarruhás pölgárista Völ- gyesi Józsefnek ^Öregdiák útja« című szép alkalmi költeményét szavalta érzéssel. Király Ferenc egyszerű földmíves, akit több gyérmékkel áldott meg az Isten, mint aháfiy hold földje van, öntudatos, állandó önképzésié valló szabadelőadásban tett tartóságot arról, mennyi érték rejlik a mi népünkben. Siéles keretben fejtegette az ismeretszerzés jelentőségét és ezzel kapcsolatban visszaemlékezett arra az időre, amikor a megszállás 'alátt a magyar irodalom termékeitől elzárt Aláólehdván egyes magyar családoknaJc meglévő régi könyvei forogtak kölcsönkénről kölcsönkézre és amikor ez a rtiagyárság mindéit itlegrtyilat- közásával igazolta a fajtestééréivel való sors- közösség vállalását. Slápsi Ilona a »Lesz még országunk« fcímű Versét szavalta, á viharos érzések nagyszerű aláfestésével. K ü r o 1943 május 24. nya Jenőné zongorakisérete pompásan egészítette ki az összhatást. Gáspár Ferenc (Zalaegerszeg) a polgári iskolának az élettel való vonatkozásait ismertette. Hálaérzelmeket nyilvánított az egykori alsólendvai diák, hogy az iskolában kapott indítások hatásaképpen társaival együtt Párisban a nemzetközi versenyen is becsületet szerezhettek az »elsikasz- tott« magyar lobogónak. Felsorakoztatta az iskolában kapott kincseket, amelyeknek birtokában az életnek igazi művészei lehetnek. Az öregdiák-énekkar — nők, férfiak vegyesen — ragyogóan fegyelmezett összetanultság- ban adtak elő ízes magyar nótákat. Karmesterük dr. Strausz Ferenc szolgabírónak kassai származású újdonsült felesége, akiben Alsó- lendva társadalmának új értékét ismertük meg. Zenei tudása, lendületes vezetése, csupa tűz- vér egyénisége még sok szép művelődési teljesítménynek a záloga. Halász Béla evangélikus lelkész, lendvai öregdiák ízes diákemlékeiből adott elő egy humoros indiántörténetetj — nagy derültséget keltve a részletekkel, az egész történetet azonban a kalandos diák- lélek mély élelmességének aranyszálai szőtték át. Programon kívül Szép Ilonka jelent meg a színpadon. Lágyan olvadó, ezüstcsengésű hangján a »Minden elmúlik egyszer« című szerzeményt adta elő a férfikar dramatikus közreműködésével. A kedvesen színező zenei aláfestést dr. Strausz Ferencné állította össze. Ő látta el a zongorakiséretet is. Végül Zsúppá n József felügyelő-igazgató bejelentette a választmány javaslatát, amelynek értelmében dr. Simon László főigazgatót az Országos Polgári Iskolai Tanáregyesület szombathelyi tankerületi köre díszelnökévé, Kovács Albert főigazgatósági szakelőadót pedig tiszteletbeli elnökévé kiáltotta ki nagy lelkesedéssel a közgyűlés. A hármas ünnepélyt követő közebéden felolvasták az üdvözlő táviratokat, majd Zsuppán József köri elnök a Kormányzó Urra mondott 'felköszöntőt. A főigazgató és kísérete a kora délutáni órákban utazott el Csáktornyán át a székhelyére. Búcsúzás előtt kérdést intéztünk a főigazgatóhoz, hogy nyilatkozzék pár szóval benyomásairól. A főigazgató nyilatkozata — Mit mondhatnék még, — válaszolta — a szívem tele van túláradó érzelemmel a tapasztaltakon. Végtelenül meghatott az a mély ragaszkodás, amellyel az alsólendvai társadalom ragaszkodik az iskolájához. Ez a szeretet mutatja legjobban, hogy az iskola hatása nem maradt meg a falak között, hanem lélekből a lélekbe áradt, mint elevenen keringő vérfolyam. Az iskola izzó magyar szellemének mindig élő hagyománya adta meg és adja meg itt folyvást az ösztönzéseket az egészséges közszellem ápolására. Dr. PESTHY PÁL. Árdrágítóiért elitéit zalaiak A zalaegerszegi kir. törvényszék jogerősen 20 napi fogházra, vagy 200 P pénzbüntetésre ítélte Csizmazia Pál pethőhenyei földmívest, mert egy élősertésért hatóságilag megszabott árnál jóval magasabb összeget kért és fogadott el. — Török Sándor náprádfai napszámos réti szénát drágított. Büntetése 15 napi fogházra változtatható 15b pengő. — Kártyás Jó- zsefné zalaegerszegi piaci árus a fejeskáposztát ä hatóságilag megszabott 26 fillér legmagasabb ár helyett kilogramonképt 50 fillérért árulta. Ezért 20Ó pengő büntetéssel sújtották, amit 2Ó napi fogházzal válthat meg, ha néni fizet. — Takarmányrépadrágításért Nagy Sándor pózvai napszámos 60, Takács' János ugyancsak pózvai napszámos 40, szénadrágításért Szalai András babösdöbréte-rámi kisbirtokos 30 pengő pénzbüntetést kapott. A büntetések, 10—10 pengővel számítva egy-égy napot, fogházra is átváltoztathatok.
