Zalai Magyar Élet, 1943. február-március (4. évfolyam, 33-71. szám)
1943-03-27 / 69. szám
1943 március 27. Maoriiét 3 Ma 500 éve született Mátyás király, az igazságos, akinek!szobrára már 100 évvel ezelőtt nagyobb összeget szavazott meg Zala megye A XVI. századnak egyik legjelentősebb magyar írásbeli emléke, Heltai Gáspárnak Kolozsvárott megjelent magyar krónikája igen érdekesen mondja el azt a nagyjelentőségű eseményt, — amelynek mostan lesz ötszázadik évfordulója. „Szillé pedig (Szilágyi) Erzsébet ezt a (Hunyadi) Mátyást Kolozsvárott, Erdélyben, mikoron irának Krisztus Urunk születése után 1443 Böjt második hava (t. i. március) huszonhete- dik napján, reggel 3 órakor.“ Érdekessége ennek a napnak, hogy 1676 ban ugyanezen a napon szülé a magyar nemzetnek egy másik nagy asszonya a hőslelkü Zrínyi Ilona, a zemplénmegyei Borsi kastélyban, II. Rákóczi Ferencet, a magyar szabadságharc lánglelkü hősét. Mátyás király születésének 4C0. évfordulója alkalmából 1843 táján az akkori fiatal reform- nemzedék megmozdulására nagyszabású megemlékezést tervezett az akkori magyar társadalom a magyar önállóság, a nemzeti függetlenség és dicső hadvezér eme — kiváló — képviselőjének emlékezetére. Ekkorára tervezték, hogy felállítanak emlékére hatalmas szobrot az ország fővárosában. Több vármegye — igy Zala megye is — nagyobb összeget szavazott meg a szoborra. Ferenczy István neves szobrászművész el is készítette a szobor mintáját. Mátyás királynak azonban mind a mai napig nincsen megfelelő emlékműve az ország fővárosában. Pedig az egykori magyar központ, Buda éppen Mátyás király alatt és a nagy nemzeti uralkodó jóvoltából tett európaszerte nagy hírnévre szert. Mátyás király jubileumával a Magyar Tudományos Akadémia is foglalkozott és a tudós testület alapító elnöke, gróf Teleki József, a későbbi erdélyi kormányzó, a Hunyadiak kora Magyarországon cim alatt megjelent hatalmas gyűjteményes munkájában rótta le a tudományos világ kegyeletét nagy nemzeti királyunk szent emléke előtt. Mátyás király születéséről igy ir: .. akkortájt egy nem nagy jelentőségű esemény történt Erdélyben, Kolozsvárott, — amely azonban mégis igen nagy hatással lett hazánk sorsára. 1443 évi március 27-én született ugyanis Kolozsvárott Hunyadi János második fia, a későbbi Mátyás király. Teleki is megjegyzi azonban, hogy a születés évében nem minden írónk egyezik meg, — vannak, akik az 1440. évre teszik születését, — de megjegyzi, hogy újabb és jobb íróink, mind az 1443 március 27- i dátumot fogadták el hitelesnek. — Nyilván ez az oka annak, hogy Mátyás király szülőházának megjelölésekor, amely ház a művészettörténészek megállapítása szerint 1442 ben épült, illetve akkor fejeződött be építése — szintén ez a dátum örökittetett meg és a húsz éves idegen megszállás alatt is büszkén hirdette a szülőházon a stílusos bronztábla : Ebben a házban született 1443 március 27-én Mátyás, az igazságos, Hunyadi János és Szilágyi Erzsébet fia, stb. A század elején Fraknói Vilmos a vatikáni kutatásai alapján arra az eredményre jut, ami azóta tévesnek bizonyult, hogy Mátyás királynak mégis 1440-ben kellett születnie, mert a szentszéki követi jelentések szerint királlyá választásakor (1458 január 24) 18 éves volt. Fraknói Vilmos téves okoskodását sokan hitelesnek fogadták el és ezért az 1440. évre tették születését, holott szülőháza akkor mégnem is állott fenn. Szilágyi Mihály, a kormányzó Az államfőhelyettesi intézmény tanulmányozása során felmerült legújabb közjogi adataink azonban mindenben igazolják, hogy a Magyar Tudományos Akadémia, valamint hírneves genealógusunk, Nagy Iván adata (1443 III. 27) a helyes. Az 1458 januárjában királlyá választott Hunyadi Mátyás ugyanis még nem volt teljes korú. A régi magyar közjog szerint ugyanis a király csak 15 éves korában válik teljes korúvá. Nem teljes korú, vagyis kiskorú király melleit régens (rector, tutor, gubernátor, vicarius és 1475 óta locumtenens) gyakorolja a királyi hatalmat. Ugyanezt látjuk a kiskorú Mátyás esetében is, aki mellé nagybátyját, Szilágyi Mihályt választják régenssé, aki okleveleit — a kiskorú király nevében — pro infante rege — adja ki. Ha Hunyadi Mátyás 1440 ben született volna, akkor ez nem lett volna lehetség s, de nem is lehetett volna a teljes korú király mellé régenst kinevezni. Mátyás király, amikor 1458 március 27-én teljes korúvá vált, azonnal megszüntette Szilágyi M hály kormányzási jogait, illetve azok közjogilag önmaguktól megszűntek és amikor Szilágyi Mihály az uralkodói jogokat továbbra is gyakorolni akarja, Mátyás király egyszerűen elfogatja és elzáratja. Közjogilag érthető és teljesen helyeselhető eljárás, mert az 1458 március 27-én 15 évessé lett, vagyis teljes korúvá vált király e naptól kezdve maga gyakorolta királyi hatalmát és a régens működését megszűntnek kellett tekintenie, mert az uralkodói feladatok végzésében a kettősség mindenképen elkerülendő volt. Mátyás és Kolozsvár kapcsolatai Kolozsvár, a nagy király szülővárosa a rendkívüli időkhöz méltó szerénységgel, de a történelmi esemény nagyságához mért méltósággal üli meg _a nevezetes évfordulót. Nem mú landó ünnepségekkel, hanem elsősorban nagyszabású, maradandó alkotásokkal akarja a nemes város az évfordulót emlékezetessé tenni. Mátyás király szülőházát korszerűen átalakították a Műemlékek Országos Bizottságának ellenőrzése mellett. Holnap adják át rendeltetésének a helyreállított házat és abból Hunyadi Múzeumot szerveznek. Mátyás király is igen kedvelte kolozsvári szülőházát, amely akkor egy jómódú szőlősgazda, Méhfi Jakab tulajdona volt. Kiváltságokkal látta el és adóelengedésben részesítette. Az erdélyi fejedelmek is igen nagy kegyelettel vigyáztak a házra. A zentai csata után a császáriak Erdélyre is rátették kezüket. Az akkori német világban nem igen ügyeltek a házra, hanem hivatalt rendeztek be benne. Ferdinánd császár alatt azután sikerült annyit elérni, hogy a hivatalt ott beszüntették. A múlt század nyolcvanas éveiben ismét katonai kórháznak rendezték be a városi tanács minden tiltakozása ellenére. Ferenc József kolozsvári látogatása alkalmával méltányolta a kolozsváriak panaszát és megtiltotta a háznak ilyen célokra Való igénybevételét, sőt nagyobb pénzösszeget adományozott a háznak emléktáblával való megjelölésére. A másik nagyszabású ünnepi alkotás, amely- lyel Kolozsvár városa emlékezetessé akarja tenni a nagy történelmi évfordulót, a Kolozsvári Műcsarnok, amelyet szintén holnap adnak át rendeltetésének. A magyar humanista uralkodónak művészet- szeretetét és tudományszomját kívánja a város ezen intézményével kifejezésre juttatni, hogy szebbnél-szebb alkotásokkal hintse tele falait az erdélyi magyar műveltség. A hálás utókor nem áldozhat szebben és bensőségesebben a nagy uralkodó emlékének, mint azzal, hogy az új épületben hajlékot ad Erdély művészeti életének. A mai napon nem felejthetjük el, hogy Mátyás király mindannyiunké. Születésének 500. évfordulója megünneplésében az egész magyar nemzet részt kér Mátyás király Szent László után legnagyobb hadvezér-uralkodónk, aki nemcsak nevét örökölte atyjának, hanem a törökverő Hunyadi János hadvezéri készségeit is. A magyar katonai erényeknek a Hunyadiak mindig nagyszerű példaképei voltak. A most folyó világháborúban minden okunk megvan arra, hogy a dicső magyar múltból ilyen kiváló hadvezéreinkre emlékezzünk. Ha nem is volna Mátyás király születésének kereken 500. évfordulója, március 27-ét akkor is piros betűvel kellene jelezni minden magyar naptárnak és a magyar szabadság, a magyar önállósági és függetlenségi harcok, a kiváló magyar katonai erények emlékének kellene szentelni ezt a nagy ünnepnapot, mert e napon üljük II. Rákóczi Ferenc születésének évfordulóját is. Dr. SZÉLL SÁNDOR,
