Zalai Magyar Élet, 1943. február-március (4. évfolyam, 33-71. szám)

1943-02-23 / 43. szám

ÁRA 10 FILLER 1943 FEBRUÁR 23. KEDD ********************l****ß*0ß0*ßß0*0*l0ßH1*101*H19l*1*0ßß0ß00l*0ll0fiHi6l*+****Mf f Í ”(\m0*****m*mA IV. évfolyam # politili napilap ♦ 4 3. szám. , Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Felelczerkesztő: Előfizetés: 1 hónapra 2.50, 3 hónapra 7.20 P. Tüttőssy-utca 12. Telefon 80. Dr. PTHY PÁL Postatakarékpénztári csekkszámla: 30.454 sz. ********A*AARßRßRßARßßRßßRRRßßßßßßßßAßRßßßk0BßMMÖilißßßßRßßßR0lRßllßllßRßßßRßßßßßßßAßAARA*fi*************** Védekezés a tüdővéz ellen A február 21-étöl 28-áfgr tartó országos tuberkulózis 5t alkalmából Irta: Or. DELI KÁROLY m. kir. tisztiorvt A történelem tanulmányozása során megálla­pítható, hogy minden kornak megvolt a maga pusztító népbetegsége. A mai kor pusztító népbetegsége a tuberkulózis, amelynek borzal­masságát^ fokozza az, hogy elsősorban a fiatal­ságot támadja meg, a nemzet szine virágát pusztítja. Leküzdése nemcsak azért fontos, mert nagy veszteséget okoz nagy halálozási száma miatt, éppen a legmunkaképesebb korban, ha­nem azért is, mert évekig, évtizedekig beteggé teszi az illetőt és igy hosszú munkakieséssel jár. Az utolsó évtizedek megoldandó szociális feladatai közölt, amelyek a világ minden nem zetét nagy erőkifejtésekre késztetik, legelsőren- dü szerepet tölt be a népesség szociális szin vonalának emelése és egészségi állapotának ja vitása. Hazánknak is elsősorban a nálunk nagymértékben előforduló népbetegség, a tu­berkulózis ellen kell védekeznie. Az utolsó év­tizedben óriási a haladás, igen sokat megvaló­sítottunk. Sok tuberkulózis kórház, szanatórium, gondozó és otthon épült, amelyek igénybe vehetők és teljes biztosítékot nyújtanak a be­tegség megelőzésére, illetve gyógyítására. A köztudatba bele kell mennie annak a megálla­pításnak, hogy a tuberkulózis nemcsak megelőzhető, ha­nem gyógyítható betegség is, csak idejekorán kell menni orvoshoz. Nem szabad előfordulni annak az állandóan tapasz­talható jelenségnek, hogy a betegség annyira előrehaladott legyen, amikor már olyan roncso­lási folyamat álljon elő, amelyet többé nem lehet helyrehozni. Az állam és annak szervei, az intézmények csak akkor tudják elvégezni valójában nehéz feladatukat, ha azok erőfeszí­téséhez a nagyközönség, az érdekelt beteg is segítségére van. A tuberkulózis ellen való védekezés országos szervezete a Tuberculósis Elleni Országos Szö­vetség kezében összpontosul. Ennek feladata a nagyközönség felvilágosítása, lelkiismeretének ébrentartása, figyelmeztetése már a gyanusbe- tegeknek is, hogy idejében forduljanak orvos­hoz, vegyék igénybe az intézményeket (kórház, szanatórium, gondozó), ahol díjmentesen vizs­gálják meg és adják meg a megfelelő útba­igazítást. Az egészségügyi kormányzat intézkedése folytán egy éve minden házasulandót megvizs­gálunk tuberkulózisra. Azonban ez maga nem elegendő e súlyos népbetegség leküzdésére. Ezen vizsgálaton a lakosságnak csak egy töre­déke esik át, de ekkor is csak egy alkalommal. Már pedig a tuberkulózis betegségbe megbete­gedhetnek később is, évek múlva a házasság- kötés után. Tehát nem elég azzal a nyugodt lelkiismerettel menni a házaséletbe, hogy most már minden tuberkulózis gondtól megszaba­dultak. Saját maga, családja és a haza iránti kötelességének kell tartania mindenkinek, hogy an«« -mm' ä a körülöttünk levő és állandóan ránk le­selkedő veszedelem ellen a küzdelemre készen álljunk és annak támadását kivédjük. A tuberkulózis elit való védekezés nemcsak egyéni hanem fontonemzeti érdek is. Min­denkinek tudomássalell bírnia a baj borzal­masan pusztító eraől. Azonkívül tisztában kell lennie a kezdődttünetekkel, hogy saját­maga megtegye, illet másokkal is megtétesse a szükséges óvóintkedéseket. Az orvosok összeállították a tubkulózis ellen való véde­kezés tiz parancsolat. Ennek 2. és 3 pontja igy szól : Tüdőbajra gyanús z, aki tartósan gyengél­kedik, testsúlya fogyéjjel könnyen izzad, kö­hög és köpköd Ha teket magadon vagy má sokon észreveszed, e sajnáld a fáradságot orvosodat megkérdezi, elmenni a zöldkeresz tes tanácsadóba vagy üdőbeteg gondozóba és embertársaidnak ugynezt tanácsolni. Azt se feledd, hogy a tuberklózis, tüdőbaj, akár mint csontszu, bélgümőkór/agy bőrfarkas jelentke­zik, ha korán gyógylezelés alá kerül, a leg­könnyebben gyógyithtó, még könnyebben pedig megelőzhető. Azok, akik valamely belegségbiztositó inté­zetnek tagjai (OTI, MaBI, OTBA, MÁV, POSTA, stb.), menjerek el bizalommal ezek intézményeihez. Ezen iitézményeknek a felada­ta, hogy a biztosítottak egészségét a legmesz- szebmenően szolgálják. A biztosítottak egész­ségének megvédése, betegségüknek korai fel­ismerése, gyors és hatásos gyógyítása államérdek is, mert a népesség erejét és munkaképességét szogálja. Ez az oka annak, hogr az egészségügyi kor­mányzat különös gondot fordít a betegségi biztositó intézetek iránjitására és felügyeletére. A tuberkulózis ellen való küzdelemből ter­mészetesen az állam is kiveszi részét. Az egészségügyi kormányzat az 1940 évben meg­alkotott tuberkulózis ellen hozott törvény alap­ján elsőrendű kötelességévé tette a pusztító ragály ellen való küzdelmet. E törvény főbb rendelkezései a következők: Minden munkaadónak kötelessége minden alkalmazottját, aki gümőtcórra gyanús megvizs­gáltatni az orvossal. Az olyan alkalmazottal szemben pedig, aki gütnőkórra gyanús és nem 3kar orvoshoz menni gyógykezeltetésre, jelen­teni kell az OTI-nak, MÁV-nak stb., illetőleg az illetékes tisztiorvosnak. Az ilyen beteget vagy gümőkórra gyanúsat hivatalosan rendelik or­vosi vizsgálatra, ha keil büntetés terhe mellett is, A törvény és különösen annak végrehajtási utasítása különösképpen védi a gyermekeket, akik nagy mértékben hajlamosak a gümőkóros fertőzésre. Kis gyermekek táplálására minden­esetre csak olyan tejet volna szabad használni, amely tuberkulózismentes tehéntől származik. A most megjelent rendelet szerint a fertőzésnek kitett csecsemőt az állami gyermekmenhf iybe elkülönítés céljából fel kell venni és onnan csak akkor lehet kihozni, ha az anya valóban meggyógyult, azaz fertőzőképességének még a gyanúja sem forog fenn. A törvény pedig el­rendeli az óvódás gyermekek és a 6—11 éves gyermekek évi vizsgálatát. A leventék vizsgálata minden évben ősszel történik meg rendszere­sen, úgyhogy minden leventére minden három évben sor kerül újra, A gyermekek védelmét szolgálja az is, hogy az óvodákban, az isko­lákban a tanszemélyzetet minden 3 évben át­vizsgálják. A megvizsgálási rendszabályok ki­terjednek a közfogyasztásra szolgáló élelmisze­rek és italok, valamint egyéb fogyasztásra szánt cikkek előállításában, kezelésében vagy forgalombahozatalában szereplő személyekre. A fodrásziparban is csak oly személyeket szabad alkalmazni, akik fertőzőképes vagy arra gyanús gümőkóros betegségben ' nem szenvednek. Az ilyen üzemekben alkalmazottakat is 3 évenkint meg kell vizsgáltatni. Idetartoznak még a vá­góhidak, tejüzemek, vendéglők, kifőzések, kávé­házak, sütő, cukrász, fagylaltüzemek és műhe­lyek, szódavíz, ásványvíz üzemek, cukor, cukor­ka és csokoládégyárak, ecet, élesztőgyárak, hentes, szatócs, csemege, gyümölcs, zöldség, péküzletek alkalmazottai is A törvény végül büntető rendelkezéseket is alkalmaz, ha arra éppen szükség van. Ha a beteg otthon az elkülönítéssel ellenkezik, kény­szer elkülönítésnek van helye A törvény ellen vétőket két hónapig terjedhető elzárással illető­leg pénzbüntetéssel büntetik. Mindenki tartsa tehát nemcsak egvéni, hanem a nemzet szem­pontjából elsőrendű kötelességének, hogy a kapóit felszólításnak eleget tegyen és a vizsgá­laton megjelenjék. Mindezek az intézkedések óriási jelentőségű dolgok és hatásuk, ha nem is a/onnal, de néhány éven belül feltétlenül jelentkezni fog abban, hogy a tuberkulózisba való megbetege­dések és halálozások száma erősen csökkenni fog. 41 zöldmezőgazdát avattak fel Sümegen A földmívelésügyi minisztérium támogatá­sával 8 napos zöldmiezőgazdasági tanfolyamot rendezett Sümegen a Dunántúli Zöldmezői Szö­vetség. A záróvizsgán a minisztérium meg­bízásából Kolhay Károly keszthelyi gazdasági akadémiai tanár, a Dunántúli Zöldimező Szö­vetség alelnöke elnökölt. A járás kiépviseleté­ben dr. Nagy Béla főszolgabíró, a vármegyei gazdasági felügyelőség részéről Horváth Kál­mán felügyelő, Zalaegerszeg város részéről Kazay Gyula főintéző, a község résziéről Peté­nyi Tibor jegyző és Molnár István községbírö jelent meg. Ott voltak többen a helybeli és vidéki vezető emberek közül is. Vitéz gróf Teléki Béla főispán, a Dunántúli Zöldmező: Szövetség elnöke, aki másirányú elfoglaltsága miatt nem vehetett részt, üdvözletét küldte:. Répássy Márton és Kardos Károly gazdasági felügyelők kérdéseire a tanfolyam hallgatói kielégítő feleleteket adtak, úgy hogy a vizsga- bizottság elnöke elismerését fejezte ki az elő­adóknak és a hallgatóknak egyaránt. A zöld- mezőgazdasági tanfolyamokat azért rendezik, hogy a zöldmező népszerűsítésével le küzdj ük a takarmányinséget. A bizonyítványkiosztás so­rán az elnök valamennyi hallgatót kézszorí­tással zöldmezőgazdává fogadta. Kazay Gyula felszólalásában a jobb és több termelés elsajá­tításához szükséges állandó ismeretszerzésre buzdított és felhívta a figyelmet a virágszere- tetre és a háztáj körül való rendcsinálásra, Horváth Kálmán a zöldmezőversenyben való részvételre buzdított, majd Hardy Lajos me- meshanyi gazda a hallgatóság nevében mon­dott köszönetét. A vizsga a Himnusz eléneklé- sével végződött.

Next

/
Thumbnails
Contents