Zalai Magyar Élet, 1943. február-március (4. évfolyam, 33-71. szám)

1943-03-30 / 71. szám

1943 március 30. Tóth iy u/a és szöveteladás 5.8 százalék, elégtelen osztályzatot pedig mindössze csak egyetlen diák kapott. A tehet­ségesek 78 százaléka tehát továbbra is gim­náziumba fog járni. Érdekes jelenség különben, hogy a falusi és tanyai tehetségesek a latin nyelven kívül aránylag a rajzban mutatkoztak leggyengéb­beknek. Az elmúlt napokban a vallás- és közoktatás- ügyi minisztériumban értekezlet volt, amelyet Fáy István államtitkár nyitott meg. Szombat- falvy György tanügyi főtanácsos vezetésével az ország valamennyi gimnáziumának tanár­kiküldöttei tanácskoztak a tehetségmentés ed­uri és mabóságából digi eredményeirőhódszereiről. Ennek aiapjan dolgozták új vizsga feladatait, ogy ez év szepteroen újabb 600 magyar ia tanulhasson iépiskolákban. Három esztendő múlva, ar majd a már említett a apókból nem tudzetni az akkorra már megnövekedett száehetséges tanyai fiúk neveltetését, iskolását, az állam veszi át e jes mértékben azét. Gondoskodik költ- segcetese keretén arról, hogy évente je entos számban n&sSe az eljövendő ma­gyar nemzedék tehres vezetőinek a szá­mat. E/ÁMOS KÁLMÁN. Örtálló katona módjára fis?l és teljesíti a parancst a sümegi választókeólet népe A Magyar Élet Pártjának sümegi pártszer­vezete a Katolikus Legényegylet nagytermé­ben vasárnap választmányi értekezletet tar­tott, amelyen megjelent vitéz gróf Teleki Béla főispán, vitéz gróf Kornis Elemér országgyű­lési képviselő, a helybeli és környéki vala­mennyi tisztségviselő, az egyházi és világi hatóságok képviselői, a társadalomból számos vezető személy, úgy hogy körülbelül 300 volt a résztvevők száma. Szabó Sándor esperes­plébános, kerületi pártvezető mondotta a meg­nyitó beszédet, amelyben az egységes, nemzeti összefogó munkának szükségességét hangoz­tatta, megemlékezett honvédeinknek dicső tel­jesítményeiről, kegyelettel hódolt a hősi halot­tak emléke előtt (az emlékezésnek ezt a részét állva hallgatták végig), majd a külső és belső arcvonal szoros összefüggését, a bajtársi szol­gálat nemes szükségszerűségét világította meg. Hangoztatta, hogy a tengelyhatalmak oldalán egész Európa sorsáért, de elsősorban a ke­resztény magyarságunkért harcolunk. Az özve­gyek megértéssel viselik szenvedéseiket a győ­zelemnek vigasztaló tudatában. Vitéz gróf Kornis Elemér, a kerület or­szággyűlési képviselője szólalt fel azután. Elő­ször a hála hangján emlékezett meg főispá­nunkról, aki meleg szívvel és szociális érzékkel siet mindig a bajbajutott emberek támogatá­sára. A múlt évben kiutalt 3 ezer pengő jó­tékony segéllyel a sümegi választókerületben élő számos szegény emberen segített. De tevé­kenyen működött közre a sümegi és nyirádi Oncsa-házak megépülésében is. Hogy ma Mu­raközben ismét magyar nemzeti zászló leng és hogy Zala vármegye déli vidéke visszatért, abban szintén nagy része van a főispán haza­fias buzgalmának. Azn a képviselő a bel- és külpolitikai helyzetetilágította meg. Meg­győzően mutatott rá íténelmünk viharos ese­ményeire, amelyek a inden veszéllyel szem- beszálló magyarság si erőfeszítéseit tünte­tik fel. Az isteni Gdviselés mindig kimen­tette nemzetünket a pztulásból és a trianoni éjtsjakában is odaállította csillagik és vezérnek Kor- mányzí Urunkat, akinek bölcs politikáj nemcsak a pusztulástól mentett meg bennüpU, de az ország vezeté­sére hivatott tényező és a baráti hatalmak támogatásával lehetőv tette elrabolt ország­részeink egy részénekvisszacsatolását is. Most az orosz bolsevizmussi vívjuk önvédelmi har­cunkat. Minden magyrnak kötelessége a ten­gely győzelméért imdkozni és azt minden erővel elősegíteni, mei földrajzpolitikai szem­pontból nem közömbe ránk nézve, hogy a tengely lesz-e a szomzédunk, vagy az orosz. A szentistváni birodalrat, annak függetlensé­gét nem engedhetjük em megcsorbítani, sem megsérteni, nekünk mgyaroknak kell a ve­zető szerepet orszgunkban biztosítani. A háború győzelme befejezésének alap­vető követelménye ;z erős, fegyelmezett hadsereg, a belső bélé megőrzése, a rend és fegyelem biztosítása. Példát kell vennünk a német néptől, amely hisz a vezetőiben és hisz önmagában. Az ala- csonylelkűség megakadályozna bennünket nemzetnevelő munkánkban, viszont a fennkölt MAVAUT Menetdij P- ­1*80 - 4-50 ­4 50 ­Zalaegerszeg autóbusz menetrendje Érvényes 1942. november 2-tői Zalaegerszeg —Bak—Keszthely 8 30 9 05 10 25 10-35 14 45 1517 1520 15 46 17 20 17 30 17 15 17' i. Menetdij 1 70 Menetdij 1*— 1-70 450 Zalaegerszeg Széchenyi-tér 47 é. Bak Hangya szövetkezet — i. Bak Hangya szövetkezet — é. Zalaszentmihály—Pacsa p. u. — •— é. Hévizfürdő —é. Keszthely Hungária szálló —é. Keszthely pályaudvar Bak—Nova é. 9.20 930 10-10 15 30 i. 15-35 i. 16 15 é. Bak pályaudvar é. 6 55 Bak Hangya szövetkezet é. 6 50 Nova i. 610 Zalaegerszeg—Bak^-Lispe—Szentadorján 17-15 i. Zalaegerszeg Széchenyi-tér é. — 17 47 é Bak Hangya szövetkezet é. 7 05 18 04é. Söjtör Búza-vendéglő i. 6 47 19 30é. Szentadorján i. 5-20 MAVAUT 9 55 17 00 9 23 16-28 9 20 16 26 8-54 1600 7-30 14 30 7 23 — 13 15 1310 12 30 jellem nem riad vissza az ellenséggel szemben való bátor helytállástól. Az országban élő e - lenségeinknek mérgező propagandáját, az el­lenséges országok rádiójának hazúg híreit ter­jesztő egyéneket nem szabad közömbösen tűrni. A magyar honvéd mindig bátor és hős volt, otromba hazúgság az ellenséges hírverés­nek minden ellenkező állítása. Önbizalomra, nem lehangoltságra és csodavárásra, lelki erőre és bizalomra van szükségünk. A háborús nehézségeket zúgolódás nélkül kell viselnünk, a számunkra kijelölt munkát pedig száz száza­lékos pontossággal kell elvégezni. Azután ki­tért a háborús és semleges országok gazda­sági helyzetére, az ellenséges hatalmak érdek- súrlódásaira, amelyek mind azt mutatják, hogy válságos helyzetben vannak. Végül arra kérte a főispánt, tolmácsolja az országos elnökség előtt, hogy a sümegi választókerület magyarjai az örtálló katona módjára figyelnek és telje­sítik a parancsot a haza érdekében. A hosszas ünneplés, amely a meggyőződés tüzétől fűtött, értékes gondolatokkal megra­kott beszédet kisérte, ismét bizonysága volt annak a szeretetnek, amely a fáradhatatlan buzgalmú vitéz gróf Kornis képviselőnek sze­mélyét körülfogja. Vitéz gróf Teleki Béla főispán méltatta ezután vitéz gróf Kornis Elemérnek példás tevékenységét minden közcélú munkában. Jó- lelküségének és a polgárság érdekében végzett munkájának gyümölcséül tekinthető az az ör­vendetes jelenség, hogy a sümegi választó- kerületben megvan az egység és a kötelesség­teljesítésnek érzete. Majd összehasonlította a mi aránylag még mindig nyugodt helyzetünket a német nép szenvedéseivel, de a szenvedések fölött uralkodó lelki nagyságukkal való irigy- kedés, gyűlölet nélkül való magatartásukkal. Amelyik nemzet ilyen önfeláldozó és kö­telességtudó, azt nem lehet letörölni a térképről. A bolsevizmus győzelme a magyar művelő­désre nagyobb csapás lenne, mint az elmúlt századokban elszenvedett török veszedelem. A nagy pánszláv gondolat nem engedne életteret a magyarnak saját hazájában sem, a nép vagy alávetné magát a pánszláv bolsevista eszmék­nek, vagy a szibériai ólombányákba hurcolnák. Becsület és a jól felfogott önérdek jelölte ki helyünket a tengely oldalán. Célunk a magyar nemzeti önállóság biz­tosítása és a bolsevizmus kiirtása Euró­pából. Azután a belpolitika kérdéseivel foglalkozott, rámutatott a költségvetés adataival arra az igazságra, hogy a kormány mennyire szívén viseli a fajvédelmi munkát szociális intézke­déseivel A mezőgazdaság fejlődése a háború ellenére is nagy lépésekben halad előre. Ennek egyik bizonysága, hogy Sümeg téli gazdasági szakiskolát fog . . kapni. Foglalkozott a birtokpolitikának nemzetvé­delmi rendeltetésével, a gazda és az ország közös érdekét képviselő Jurcsek-féle rendszer­rel, amely a szükség szerint majd még pótlá­sokon fog keresztülmenni. A birtokoknak túlságos elaprózódását a kor­mányzat nem tartja észszerűnek, mert az bi­zonyos tekintetben veszélyt jelent az országra. Sokkal fontosabb a törpebirtokok kiegészítése, a kertesházak létesítése. Végül a főispán a tisztségviselőket nyomatékosan kérte a felvilá­gosító munkára és a nemzetvédelmi tevékeny­ségre. Küzdenünk kell az elégedetlenség, irigy­ség és suttogó propaganda ellen, amely bűnök egyike sem magyar jellemvonás. Le kell szá­molnunk azokkal is, akik teletorokkal sürgetik a zsidókérdés megoldását, a háttérben azon­ban a zsidókkal barátkoznak és azok érdekeit védelmezik. A Magyar Élet Pártja nem párt- politikát, hanem nemzeti politikát folytat és ebbe kell belevonni minden szétszórt magyar erőt. i Szabó Sándor esperesplébános záróbeszé­dében megköszönte a mindenre kiterjedő fel­világosításokat, amelyek bátorításul is szolgál­nak a további munka teljesítésére. Az érte­kezlet lelkes hangulatban, a Himnusz elének- lésével végződött.

Next

/
Thumbnails
Contents