Zalai Magyar Élet, 1942. szeptember-december (3. évfolyam, 196-269. szám)

1942-10-24 / 240. szám

ÄRA 10 FILLÉR 1942 OKTÓBER 24. SZOMBAT riAOmi ELET III. évfolyam ^ POLITIKAI NAPILAP # 2 40. szám. $terkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Tüiióssy-utea 12. Telefon 80. Felelős szerkesztő: Dr. PESTHY PÁL Előfizetés: 1 hónapra 2, 3 hónapra 5.70 A Postatakarékpénztári csekkszámla: 30.454 ex. Őrködés a belső renden sem szeretné^ mégegyszer megtenni lezt az ultat. I Az leigri kerület egyhangú állásfoglalással hívta miéig Kállay Miklós miniszter elnököt) Fejtró Kálmán elárvult örökébe. Szerdán tar­totta oneg programbeszédét, amely túlnő a szokásos politikai programbeszédek keretén már csak azért is, miért a miniszterelnök pro­gramja a kormány programja is. Beszéde elején emlékeztette hallgatóit a miniszterelnök árra, hogy nehéz időket élüpk, háborúban állunk, amelyet meg kell nyernünk, ha Országunk jövendőjét biztosítva akarjuk látni. Ezért az egész nemzet kötelessége, hogy (egységesen sorakozzék fel a háborús küzdelem (kormánya mögé. Ennek a kormánynak a feje a miniszterelnök s ilyen komoly időkben más politikát senki sem követhet, csak azt, amit ő hirdet, amiért ő felelős. A külön utak csiak a nemzet gyengítésére vezetnek, ami pedig ma igazán nem kívánatos. Hadseregünk ott küzd a Don mellett az or­szágunkért, mindantayiunkért. Die nemcsak hon­védőink küzdenek, hanem tulajdoniképpen mindannyiunknak a kezében fegyver van, mert a [hivatalnok, a gazda, az iparos, a munkás, a imaga kötelességéinek teljesítése közben ugyancsak a hazáért, a magyar jövendőért küzd. Ennek a jobb magyar jövendőinek a Imunkálója a külpolitika is, hiszen nagyon sok fordul imqg azon, milyen megérzéssel vezetjük külpolitikánkat a mai bonyolult viszonyok kö­zepette. Hadseregünk küzdelmén és külpolitikánkon kívül még egy rendkívül fontos kérdés van: az ország közellátásának kérdésié. Ezzel kap­csolatban a miniszterelnök nagyon érdekes, nagyon megszívlelósre méltó dolgokat mon­dott. Figyelmeztette az országot arra, hogy ne csak azt lássa, hogy a háborús viszonyok közepette ma szűkebben élünk, mint a béke bőséges éveiben, de lássa meg azt is, hogy ennék a folyamatnak a következménye i=-gy nagy szociális legyenlőség megvalósítása is. Ma tulajdonképpen több a fogyasztás, minit a békében volt, miért mindenki 'egyenlően kap kenyeret, zlsírt és iegyleblet, egyenlően, miért la gazdag sem juthat többhöz, mint la szegény. De hogy lépidn megtartható legyen ez az igaz­ságos 'elosztáis, s a nagyobb fogyasztás igényei kielégíthetők legyenek, a legkeményebb' kéz­zel kell irányítani iaz elosztást. A szociális igények kielégítésié csak a többtermelés segít­ségével oldható meg s lezért kell mindenkinek Muinkateljíesítménye legtöbbjét nyújtani. Minden tettünk és intézkedésünk a háború megnyerését célozza. Ezt a háborút megnyerjük, miért honvé­deink dicsőséggel állják mieg ja helyüket. Ez azonban az éremnek csak egyik oldala. A másik oldala az, hogy itthon föl tétlen nyu­galomnak és rendnek kiéli leinni. Ezért őrködik a kormány azon, hogy a belső rend qgy pil­lanatra se inogjon mqg, mert a háború után Európának ezen a részéin annak lesz a leg­súlyosabb szava, aki rendben várja meg a dolgok kifejlődését. Minket egyszer már arra ítélt a történelem, hogy la semmiből építsünk fel iqgy új országot. Trianonból kiverekedtük magunkat, megindultunk saját erőnkből a fej­lődés és az országgyarapodiás útján, de: senki Magyarságunk és keresztény hitünk, euró­pai hivatásunk és krisztusi világszemléletünk elválaszthatatlan egységének gyönyörű jelképe október 25-én a »hadigondozási vasárnap«. Ezen a napon a keresztény egyházak ünnepi istentiszteleten, szószékről és igehirdetés köz­ben arra intik a hívő magyarságöt, hogy gon­doljon a hadbavonultákra és 'a hadbaivonultak családjára. Az egyházak lelkipásztorai nem­csak szóval, hanem cselekedettel is példát ad­nak híveiknek az adakozásra s így a hadigon­dozási vasárnap országszerte különös jelentő­séget nyer. Az állam és a társadalom együtt­működéséinek, a magyarság katonai és erkölcsi egységének ünnepe ez a nap. Hisszük, hogy a hátország méltónak mutatkozik a harctéren küzdő s életüket minden pillanatban kockáz­tató hősökhöz. A magyar állam az emberi lehetőség hatá­rain belül mindent megad hoinivédeiiniek és hozzátartozóiknak, amit csak adhat. De a leg­jobban fölszerelt hadsereg s a leggazdagabb ország katonája is joggal elvárhatja a társa­dalom támogatását és a szívek szeretetét. A magyar honvédség jól fölszerelt hadsereg s törvényeink az adott lehetőségek határain be­lül gondoskodnak is a hadbavonultak hozzá­tartozóiról. De többre, sokkal többire van szük­ség s iqzt a többet csak a társadalom adhatja meg. A miniszterelnök beszéde végén a magyar gondolkozás, a magyar lélek, a magyar tisz­tesség fontosságára hívta fel hallgatóinak fi­gyelmét s annak a reményéinek adott kifeje­zést, hogy a kor szavát, a nehéz idők követel­ményeit megértették s összeforrnak a jobb magyar jövőbe vetett hitben. harctér és külön hátország, nincsenek és mlejm lehelnek a társadalomnak olyan ré­tegei, amelyék a háborúról tudomást nem véve, gondtalanul és változatlan Viszo­nyok között folytatják nlapi életüket. i Nem lehet szó ilyen közömbösségről már azért sem, mert teljes háborúban élünk. De meg siem tűrhetjük, hogy bárki is kivonja! magát az áldozatok kötelme alól, mert egy­séget, közösségi érzést és együttmunkálkodást követel mindnyájunktól a nemzeti lét pa­rancsa. A társadalom önkéntes köitelességteljesíté- sének élére a keresztény egyházak állottak!. Minő gyönyörű jelképe ez a magyar egység­nek és a krisztusi erkölcs egyesítő erejének! I Az áldozatra és az adakozásra is maguk | a lelkipásztorok adnak példát, bizonyítván ezzel, hogy Krisztus papjai min­dig legjobbjai voltak a magyarságnak s ez a nemzet a világ mai legnagyobb háborújában is keresztény és népi hagyományaiból merít erőt a küzdelemhez. Kapnak-e fizetést az önkéntes honvédelmi munkaszolgálatra beosztott nők? Az 1939-ben megjelent törvény értelmé­ben honvédelmi munkaszolgálatra beosztható minden 14—70 életév közötti nő. Köztudo­mású, hogy ez a törvény azt is lehetővé teszi, hogy a női honvédelmi munkaszolgálatra váló jelentkezés önkéntes is lehet. Az önkéntes jelentkezés meg is indult. Ennek megszerve­zésénél azonban fölmerüLt az a, kérdés, hogy az önkéntesen jelentkezők és a különféle 1 mun­kában beosztottak kapnak-ie illető, munkahe­lyeiken fizetést. Erre vonatkozóan a női ön­kéntes munkaszervezet propaganda osztályá­nak vezetője az alábbiakat közölte velünk. — Természetes, hogy a munkaszolgálatra beosztott nők, bármilyen szakmában: keres­kedői, mezőgazdasági, közgazdasági, ipari, ápolónői, szellemi foglalkozásban nyerik el­helyezésüket, fizetést kapnak. Szóval: nem juttatást, hanem szakképzettségének és mun­kateljesítményének megfelelő rendels fizetést. Mivel a női önkéntes honvédelmi munkaszol­gálatra jelentkezők a férfi munkaerőt legjobb tudásuk szerint helyettesítik és ezzel a magyar élet minden terén megakadályozzák, hogy a nemzet gazdasági és ezen keresztül a nemzet idegbeli állapotában fennakadás, zavar támad­hasson, — nyilvánvaló, hogy teljesítményükért ugyanolyan javadalmazásban részesülnek, A háború ma terhet és áldozatok vállalását jelenti mindenki számára. Ma nincs külön Holnap: hadigondozási vasárnap, a magyarság katonai és erkölcsi egységének áldozatra buzdító ünnepe

Next

/
Thumbnails
Contents