Zalai Magyar Élet, 1942. szeptember-december (3. évfolyam, 196-269. szám)
1942-10-24 / 240. szám
ÄRA 10 FILLÉR 1942 OKTÓBER 24. SZOMBAT riAOmi ELET III. évfolyam ^ POLITIKAI NAPILAP # 2 40. szám. $terkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Tüiióssy-utea 12. Telefon 80. Felelős szerkesztő: Dr. PESTHY PÁL Előfizetés: 1 hónapra 2, 3 hónapra 5.70 A Postatakarékpénztári csekkszámla: 30.454 ex. Őrködés a belső renden sem szeretné^ mégegyszer megtenni lezt az ultat. I Az leigri kerület egyhangú állásfoglalással hívta miéig Kállay Miklós miniszter elnököt) Fejtró Kálmán elárvult örökébe. Szerdán tartotta oneg programbeszédét, amely túlnő a szokásos politikai programbeszédek keretén már csak azért is, miért a miniszterelnök programja a kormány programja is. Beszéde elején emlékeztette hallgatóit a miniszterelnök árra, hogy nehéz időket élüpk, háborúban állunk, amelyet meg kell nyernünk, ha Országunk jövendőjét biztosítva akarjuk látni. Ezért az egész nemzet kötelessége, hogy (egységesen sorakozzék fel a háborús küzdelem (kormánya mögé. Ennek a kormánynak a feje a miniszterelnök s ilyen komoly időkben más politikát senki sem követhet, csak azt, amit ő hirdet, amiért ő felelős. A külön utak csiak a nemzet gyengítésére vezetnek, ami pedig ma igazán nem kívánatos. Hadseregünk ott küzd a Don mellett az országunkért, mindantayiunkért. Die nemcsak honvédőink küzdenek, hanem tulajdoniképpen mindannyiunknak a kezében fegyver van, mert a [hivatalnok, a gazda, az iparos, a munkás, a imaga kötelességéinek teljesítése közben ugyancsak a hazáért, a magyar jövendőért küzd. Ennek a jobb magyar jövendőinek a Imunkálója a külpolitika is, hiszen nagyon sok fordul imqg azon, milyen megérzéssel vezetjük külpolitikánkat a mai bonyolult viszonyok közepette. Hadseregünk küzdelmén és külpolitikánkon kívül még egy rendkívül fontos kérdés van: az ország közellátásának kérdésié. Ezzel kapcsolatban a miniszterelnök nagyon érdekes, nagyon megszívlelósre méltó dolgokat mondott. Figyelmeztette az országot arra, hogy ne csak azt lássa, hogy a háborús viszonyok közepette ma szűkebben élünk, mint a béke bőséges éveiben, de lássa meg azt is, hogy ennék a folyamatnak a következménye i=-gy nagy szociális legyenlőség megvalósítása is. Ma tulajdonképpen több a fogyasztás, minit a békében volt, miért mindenki 'egyenlően kap kenyeret, zlsírt és iegyleblet, egyenlően, miért la gazdag sem juthat többhöz, mint la szegény. De hogy lépidn megtartható legyen ez az igazságos 'elosztáis, s a nagyobb fogyasztás igényei kielégíthetők legyenek, a legkeményebb' kézzel kell irányítani iaz elosztást. A szociális igények kielégítésié csak a többtermelés segítségével oldható meg s lezért kell mindenkinek Muinkateljíesítménye legtöbbjét nyújtani. Minden tettünk és intézkedésünk a háború megnyerését célozza. Ezt a háborút megnyerjük, miért honvédeink dicsőséggel állják mieg ja helyüket. Ez azonban az éremnek csak egyik oldala. A másik oldala az, hogy itthon föl tétlen nyugalomnak és rendnek kiéli leinni. Ezért őrködik a kormány azon, hogy a belső rend qgy pillanatra se inogjon mqg, mert a háború után Európának ezen a részéin annak lesz a legsúlyosabb szava, aki rendben várja meg a dolgok kifejlődését. Minket egyszer már arra ítélt a történelem, hogy la semmiből építsünk fel iqgy új országot. Trianonból kiverekedtük magunkat, megindultunk saját erőnkből a fejlődés és az országgyarapodiás útján, de: senki Magyarságunk és keresztény hitünk, európai hivatásunk és krisztusi világszemléletünk elválaszthatatlan egységének gyönyörű jelképe október 25-én a »hadigondozási vasárnap«. Ezen a napon a keresztény egyházak ünnepi istentiszteleten, szószékről és igehirdetés közben arra intik a hívő magyarságöt, hogy gondoljon a hadbavonultákra és 'a hadbaivonultak családjára. Az egyházak lelkipásztorai nemcsak szóval, hanem cselekedettel is példát adnak híveiknek az adakozásra s így a hadigondozási vasárnap országszerte különös jelentőséget nyer. Az állam és a társadalom együttműködéséinek, a magyarság katonai és erkölcsi egységének ünnepe ez a nap. Hisszük, hogy a hátország méltónak mutatkozik a harctéren küzdő s életüket minden pillanatban kockáztató hősökhöz. A magyar állam az emberi lehetőség határain belül mindent megad hoinivédeiiniek és hozzátartozóiknak, amit csak adhat. De a legjobban fölszerelt hadsereg s a leggazdagabb ország katonája is joggal elvárhatja a társadalom támogatását és a szívek szeretetét. A magyar honvédség jól fölszerelt hadsereg s törvényeink az adott lehetőségek határain belül gondoskodnak is a hadbavonultak hozzátartozóiról. De többre, sokkal többire van szükség s iqzt a többet csak a társadalom adhatja meg. A miniszterelnök beszéde végén a magyar gondolkozás, a magyar lélek, a magyar tisztesség fontosságára hívta fel hallgatóinak figyelmét s annak a reményéinek adott kifejezést, hogy a kor szavát, a nehéz idők követelményeit megértették s összeforrnak a jobb magyar jövőbe vetett hitben. harctér és külön hátország, nincsenek és mlejm lehelnek a társadalomnak olyan rétegei, amelyék a háborúról tudomást nem véve, gondtalanul és változatlan Viszonyok között folytatják nlapi életüket. i Nem lehet szó ilyen közömbösségről már azért sem, mert teljes háborúban élünk. De meg siem tűrhetjük, hogy bárki is kivonja! magát az áldozatok kötelme alól, mert egységet, közösségi érzést és együttmunkálkodást követel mindnyájunktól a nemzeti lét parancsa. A társadalom önkéntes köitelességteljesíté- sének élére a keresztény egyházak állottak!. Minő gyönyörű jelképe ez a magyar egységnek és a krisztusi erkölcs egyesítő erejének! I Az áldozatra és az adakozásra is maguk | a lelkipásztorok adnak példát, bizonyítván ezzel, hogy Krisztus papjai mindig legjobbjai voltak a magyarságnak s ez a nemzet a világ mai legnagyobb háborújában is keresztény és népi hagyományaiból merít erőt a küzdelemhez. Kapnak-e fizetést az önkéntes honvédelmi munkaszolgálatra beosztott nők? Az 1939-ben megjelent törvény értelmében honvédelmi munkaszolgálatra beosztható minden 14—70 életév közötti nő. Köztudomású, hogy ez a törvény azt is lehetővé teszi, hogy a női honvédelmi munkaszolgálatra váló jelentkezés önkéntes is lehet. Az önkéntes jelentkezés meg is indult. Ennek megszervezésénél azonban fölmerüLt az a, kérdés, hogy az önkéntesen jelentkezők és a különféle 1 munkában beosztottak kapnak-ie illető, munkahelyeiken fizetést. Erre vonatkozóan a női önkéntes munkaszervezet propaganda osztályának vezetője az alábbiakat közölte velünk. — Természetes, hogy a munkaszolgálatra beosztott nők, bármilyen szakmában: kereskedői, mezőgazdasági, közgazdasági, ipari, ápolónői, szellemi foglalkozásban nyerik elhelyezésüket, fizetést kapnak. Szóval: nem juttatást, hanem szakképzettségének és munkateljesítményének megfelelő rendels fizetést. Mivel a női önkéntes honvédelmi munkaszolgálatra jelentkezők a férfi munkaerőt legjobb tudásuk szerint helyettesítik és ezzel a magyar élet minden terén megakadályozzák, hogy a nemzet gazdasági és ezen keresztül a nemzet idegbeli állapotában fennakadás, zavar támadhasson, — nyilvánvaló, hogy teljesítményükért ugyanolyan javadalmazásban részesülnek, A háború ma terhet és áldozatok vállalását jelenti mindenki számára. Ma nincs külön Holnap: hadigondozási vasárnap, a magyarság katonai és erkölcsi egységének áldozatra buzdító ünnepe
