Zalai Magyar Élet, 1942. szeptember-december (3. évfolyam, 196-269. szám)

1942-10-24 / 240. szám

2 MACT^rÍlET 1942 október 24. Öltözködjünk T*§fi Gyula Kész nőlkabát és ruhaosztály m rP úrid ivat és szöveteladás úri és női szabóságából mint a férfiak. Vannak azonban olyanok a je­lentkezők között, akik semmiféle szakképzett­séggel nem rendelkeznek. Ezekjeit a inőket, amennyiben önként jelentkeznek, mi képezzük ki. Azt a könnyítést is megadjuk, hogy min­den jelentkező szervezetének, érdeklődésének, egyéni rátermettségének megfelelő foglalko­zási ágat tanulhasson ki. Tudjuk, sokan van­nak, akik a kiképzési idő alatt is rászorulnak Kisfaludy Sándorban szinte elfogultan élt a dunántúli szülőföld szeretete. Ezt az ország­részt tartotta a legszebbnek, büszke öröme telt benne. A Dunántúl lelkes és tiszta ma­gyar világának kiáltó ellentéte gyanánt látta jerdélyi útján a sok idegenséget s az ő mű­velt és áldott Dunántúljának ismeretében döb­bent rá a magyarság elmaradottságára és romlására. Ennek az ellentétnek döbbentően (eszméltető hatása alatt tökélte el magában, hogy — saját szavait idézve — "szive véréből, hazafiúi érzelmeiből, mint a selyembogár a gyomrából, fonalat fon, melynél fogva életben igyekszik tartani a veszni indult magyar nem­zetiségünket, a magyar nyelv, érzés és írás (által. Olaszországba vivő útján folyton vissza­visszatért gondolata az ő szép Zalájára. Nap­lójában olvassuk a következőket: »A sors Za­lának határai közé szorította minden földi boldogságomat, csak ott, egyedül csak ott virágzanak nekem az emberi életnek minden ■jörömei.« Amint átlép az Alpokon és Európa paradicsomának bíbor tavasza kitárja előtte legének és földjének minden mámorító szép­ségét, úgy hogy szíve epedve kívánta a sze­relmet, akkor is a zalai tájakra, a Badacsony­nak szőlőborította lejtőjére, a Balaton vizére gondolt s talán akkor születtek meg lelkében az első epedő Himfy-dalok. Még akkor is7 amikor milánói katonáskodása idején az ost­romra készülődtek, azt írja, hogy »Zala vár- rnegye napjában ezerszer is megfordul a fejemben.« Amikor az osterachi ütközet elő- lestéjén megkapta kedvesének biztató levelét, két bánat gyötörte, ha meg kellene halnia. Az egyik bánat az, hogy elvesztené szerelmét, (mielőtt övé lett volna. A másik, hogy nem szülőmegyéjének földje fedné a holttestét. Kisfaludy! minidének milatt Zala éneke­séül szokták emlegetni. Zaláért mindig lelkes szeretettel buzgott a szíve és szinte áradozott a dicséretétől. Büszke volt, amikor látta, hogy Zala megye ragadja kezébe a meginduló alkotmányos küzdelem lobogóját a többi megye élén. Zrínyi földjének nevezi Zalát. Kéky bajos megállapítása sze­Gyomorbajos! Vesebajos! Tartson ivókúrát! A természetes szénsavas Petánci gyógyvíz DDIT, GYÓGYÍT. Főraktár: Muraszombat. Telefon: 68. némi támogatásra. Ezeket anyagi támogatás­ban részesítjük. Le kell szögeznünk még azt, hogy a jelentkezett, kiképzett és beosztott hölgyeknek esetleg néhány hétig várniok kell, amíg kijelölt munkahelyeiket elfoglalhatják. Tudniillik a női önkéntes munkaszervezet az önkéntesen munkát vállaló nőt csak olyan munkahelyre osztja be szolgálattétel szempont­jából, ahol a férfi munkaerő hiányzik. rint legjellemzőbben mutatja Kisfaludy Sán­dornak Zalához való viszonyát a Kún László című történeti drámájának ajánlása, amelyet tekintetes Zala vármegyéhez intéz. Ebben az írásában a lelkes Zala megyét mint a haza nemes tagját ünnepli pompás Badacsonyával, marhás, vadas Bakonyával, halas Balatonjá­val s mint szülőföldjét olyan magyaroknak, akik az idő nagy könyvében csillagokként ragyognak neveik és tetteik hírében. Különö­sen Zrínyi és Festetics György nagyságának Jelentettük annak idején olvasóközönsé­günknek, hogy dr. Apáti Imre rendőrtaná­csos, a zalaegerszegi kapitányság vezetője in­ternáló határozatot hozott dr. Mándi Jenő zalaegerszegi zsidó gyógyszerész, gyógyszer- tár tulajdonos és Varga Ferenc zsidó fa- kereskedő ellen. A határozathozatal óta két hét telt el, amely idő alatt mind a két személy a kapitányság fogdájában volt őrizet alatt. Mind a ketten megfellebbezték ugyanis a ha­tározatot. Ma úgy értesültünk, hogy la vidéki főkapitányság a Mánd'ira vonat­kozó internáló határozlatot jóváhagyta, illetve a fellebbezést elutasította, a Var­gáéra vonatkozó határozatot pedig felol­dotta. Az internálás jogerőre való emelkedése foly­tán intézkedés történt Mándinak a budapesti toloncházba való szállítására. Mándi mindent elkövetett a szabadulása ér­dekében. Jellemző erre a következő történet is. Ahogy olvasóink már tudják, a napokban meghalt a rendőrségi fogdában egy őrizetes, aki már előzőleg hosszabb idő óta érelmesze­sedésben szenvedett, de a hatósági orvos véle­ménye alapján nem állott fenn olyan életve­szély, amely az őrizetben tartást aggályossá tette volna. A haláleset az illetőinél' a fenn­forgó körülmények között épp úgy bekövet­kezhetett volna a lakásán, mint ahogy, sajnos, a fogdában bekövetkezett. Az élelmes Mándi azonban ezt az alkalmat is felhasználta arra, hogy a szabadságát visszanyerhesse. Kihall­gatásra jelentkezett és részvétkeltésre alkalmas' módon előadta, hogy a cellában történt halál­eset rendkívül lesújtó hatással volt rá, úgy hogy szívszorongásai vannak, orvosi nyelvien angina pectoris, és halálsejtelmek gyötrik. A rendőrségen mély sajnálkozással vették tudo­másul Mándinak aggasztó egészségi állapotát és újra elhivatták a hatósági orvost, hogy magasztalására vannak szárnyaló szavai. Magasztalja Zalát, ahol megtalálja az1 ős- magyar természetet a nemzeti sajátságok­tól Való elfordulásnak szomorú idejében. A Dunántúl nemzeti eszményeinek megteste­sítését látta a hazafias tűztől lángoló zalaiak­ban, akik , mindenkor hűségesek a királyhoz, a hazá­hoz s ebben dicső példát szolgáltatnak az ország többi részeinek. Ha Petőfi csak a csodálat hideg érzésére szál­lítja le a Kárpátoknak vadregényes tájait és szíve az Alföld, ott is a szülőfölde szép ha­tára felé vonzódik, Kisfaludy Sándor sem is­mer szívetemelő nagyobb érzést és kívánato­sabb sorskegyelmet, mint azt, hogy a szülő­föld varázsa fogja körül. Elméjét valóban a tündéri zalai tájak ragadták a képzelet szár­nyain a költészet országába és agyát a zalai1 ősök emlékei telítették meg éneklő ritmusok­kal. Lehet-e a szülőotthon szeretetének árado- zóbb megnyilatkozása, mint az, amit a követ­kező verssorok fejeznek ki: »Zala, kedves szülőföldem! Vonzó ponttyá létemnek! Mind örökké forró vággyá S kivánattya szívemnek! Akkor is, hogy a nagyvilág Zajjaiban pattogtam, Akkor is, hogy véres harcok Haláli közt forogtam. Zala, bölcsőm s eledelem, Emberfészkem s tűzhelyem! Most életem nyugalma, Majd halálom sírhalma!« vizsgálja meg és adjon szakvéleményt. Tudni kell ugyanis, hogy mielőtt a rendőrségen az őrizetbevételt foganatosítanák, az internáló ha­tározat kihirdetése után az illetőket orvosilag megvizsgáltatják. Az orvos tehát alaposan ki­vizsgálta Mándinak a szívműködését és meg­állapította, hogy az ilyen helyzetben szokásos izgalmon kívül egyáltalában semmi baja sincs. Különben sem lehet szívbajos az olyan ember, aki — mint Mándi — szabadságának elvesz­tése előtt igen kitartóan bírta a kerékpározást. Most tehát Mándit elérte a megérdemelt bal­sors, veszedelmes embernek minősült ugyanis magatartásával a közrendre nézve. Talán in­ternálása idején való elmélkedései közben majd visszagondol azokra a reá nézve boldogabb időkre, amikor még büntetlenül ő nevezhette »veszedelmes ember«-nek a keresztény köz­életnek azt a harcosát, aki az ő kihívó keresz­tényellenes magatartását bírálni merészelte. Fájdalom, hogy keresztény társadalmunkból akadtak némelyek, akik az őrizetben lévő Mándi érdekében részvéttel »drukkoltak«. Közel tízezer levente vesz rétzt holnap az or$zágo$ gyorslevente napon A leventeintézmény vezetősége holnap, va­sárnap országosan gyorslevente versenyeket rendeztet, amelyeknek befejezésével a részt­vevők a most folyó háborúban elesett hősök emléke előtt tisztelegnek. Az ország 132 vá­rosában, járási székhelyén mozdulnak meg a gyorsleventéink, hogy bebizonyítsák felkészült­ségüket, amellyel a kint küzdő gyorscsapatok utánpótlását biztosítják. A kerékpáros gyors- leventék számára kerékpáros raj, minőségi és országúti versenyt írtak ki. A rajversenyre a Levente Hírközpont ’jelentése szerint 748 raj nevezett, tehát ezeken a versenyeken 9.724 le­vente indul. Kisfaludy Sándor a nemzeti eszménynek megtestesítését látta a hazafias tűztől lángoló zalaiakban Részletek a 150 éwel ezelőtt született zalai énekesnek szülőföld-szeretetéről Hétfőn elszállítják a zsidó Mándi az internálótábor felé

Next

/
Thumbnails
Contents