Zalai Magyar Élet, 1942. szeptember-december (3. évfolyam, 196-269. szám)
1942-10-02 / 222. szám
III. évfolyam 4 POLITIKAI NAPILAP 4 222. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, TQttőssy-atea 12. Telefon 80. Felelős szerkesztő: Dr. PESTHY PÁL Előfizetés: 1 hónapra 2, 3 hónapra 5.70 P. Postatakarékpénztári csekkszámla: 30.454 tz. Mutassuk meg a világnak, mire képes a magyar nő- mondta rádiószózatában a miniszterelnök felesége Kállay Miklósné, a miniszterelnök felesége tegnap rádióbeszédbein fordult la magyar női társadalomhoz. — Háborúban álló nemzet vagyunk — mondotta. — Hívó szavam a háborús nemzet asz- szonyainak, leányainak szól! Munkát kérni jöttem, áldozatos munkát a taemzietért! — Törvényhozásunk még 1939-ben megalkotta a honvédelmi törvényt, amely felhatalmazza a kormányt arra, hogy mindenkit be lehessen hívni 14-ik életévétől a 70-ik életévéig a honvédelem érdekében, hogy testi és szellemi képességeinek megfelelő munkát végez- ziejn. De ez a törvény módot ad arra is, hogy a nemzeti erőkifejtésben nélkülözhetetlen munkásáé reg önkéntes jelentkezés alapján szerveZ- tepsék meg. Ónként jelentkezünk! — Én úgy érzem, hogy mi, magyar nők, ez ■utóbbi megoldást választjuk, vagyis önként jelentkezünk mind, akiknek körülményei ezt lehetővé teszik. Sokkal sZebb, sokkal méltóbb dolog ez, mint a kötelező; behívás. A régmúlt időkben is odaálltak a magyar nők a férfiak helyiére, törvényes parancsszó nélkül, nem egy esetben átvették a vár védelmét, átvették a gazdaság vezetését, termeltek és biztosították a munka folytonosságát. — Most ez a munka olyan sokirányú és annyiféle, hogy rendszeres sZervezés nélkül nem lehet ellátni. Nekünk is át kell éheznünk leninek szükségességét és nagy horderejűét. EZer év óta először történik meg, hogy olyan szakaszt iktattak törvénybe, amely a nőtől iis háborús szolgálatot követel. Mérföldjelző ez a női kötelezettségek fejlesztésében. — És teljesen át is érezzük ezt a nagy felelősséget, ami reánk hárul a teljes háborúk korában. Nem hiszem, hogy akadna köztünk egy, aki ok nélkül ki akarná vonni magát e szent szolgálat alól. Hiszen nemcsak a harctéren állnak egymással szemben a küzdők, de bent az orsZág belsejében is folyhat a rombolás. Az ellenség célja: tönkretenni mindent, ami gazdasági, társadalmi, vagy műszaki berendezés és szervezettség, hogy gyengítse a belső arcvonal ellenállását. Egyik napról' a másikra küzdőtérré válhatik a tanya, a kert, a lakóház és a gyermekszoba; ezért kell felkészülnie minden nőinek minden eshetőségre. Fegyelem — A törvény nem kíván harcot a nőktől, nem akarunk amazonokat nevelni, de részt kell vennie, a munkában, vállalnia kell minden tevékenységet, amellyel az arcvonal mögött a munka zavartalanságát biztosíthatjuk. A hadsereg fölszerelése, utánpótlása, ellátása, ütő- erejének foköZása óriási munkaerőt kíván. — Éppen olyan szilárd elhatározás, köteles- ségteljiesítés és fegyelem kell a belső; arcvonalnál, mint kint a hadrakelt seregnél. A női honvédelmi munkaszolgálat feladata nem má|s, mint a másfelé szólított férfiak munkahelyeinek betöltése az élet minden vonalán. — Ennek keresztülviteléhez kell, hogy minél előbb megszervezzük egységes irányítás alatt a női önkéntes honvédelmi munkát, hogy a háborús szükségleteket idejében biztosíthassuk. — A női önkéntes honvédelmi munkaszervezet törekvése és hivatása az, hogy minden nőt szakképzettségének, tudásának és egyéni rátermettségének legjobban megfelelő helyre állítson. — Ahogy jönnek a behívók a férfiaknak, úgy ürülnek ki a munkahelyek a gyárakban, üzemekben, irodákban, iskolákban s kint a földeken is gyérülnek a szorgos kezek. Mi lenne velünk, ha megakadna a termelés éppen akkor, amikor a legnagyobb munkateljesítményre lenne az országnak szüksége?! Ezért kell múlhatatlanul az itthon maradott férfiak mellett a női munkaszolgálat. Előzetes kiképzés Az első háború tapasztalatai szerint sokféle ipari munkát képesek a nők kitűnően elvégezni, sőt vannak munkaterületek, ahol akárhányszor jobban megfelelnek, mint a férfiak. Fontos azonban az előzetes kiképzés, hogy szükség esetén azonnal kiképzett egyének legyenek beállíthatók a megíeleflő helyekre. A kiképzés sokféle: gyárakban, irodákban, üzemekben, postánál, vasútnál már meg van szervezve. Az önkéntes jelentkező a kiképzés tartamára munkájának megfelelő ellenszolgáltatásra számíthat. Alkalmaztatás esetén pedig a szokásos díjazásban részesül. A kiképzett és háborús beosztással bíró nők (például ápolónő) a már kijelölt helyükön maradnak. Tanárnő, orvos, gazdász, kiképzett gyárimunkásnő, postásnő stb., aki erre a pályára készült — s az élet más helyre állította — minden előzetes kiképzés nélkül díjazás mellett munkába állítható. A különleges légoltalmi munkát vállalt nők mentesek a honvédelmi szolgálat dől, a népmozgalmi nyilvántartó sZámontartja őket. — Fölösleges bizonygatni, hogy mennyire fontos érdeke az egész országnak, az egész háború kimenetelének, hogy mindenki ott és úgy álljon munkába, hogy leginkább hasznára váljék nemzetének. A munka szervezete — Ezt rendszeresen előkészíteni, a jelentkezőket fölvenni, a szükséglet szerint beosztani a feladat: — .ezért alakult a Női Önkéntes Honvédelmi Munkaszervezet, amelynek élén az országos felügyelő ál). A munkabizottságban helyet foglal Magyarország öt legnagyobb nő- egyesületének egy-egy képviselője. Az ország két-két hadteste területén mindig egy nagy nőegyesület végzi a felelős irányítást. — Minden hadtestparancsnok székhelyén kerületi munkabizottság alakult. Városokban, községekben helyi munkabizottság létesült. Ezek a jelentkezéseket fölveszik s a szükséglet szerint a behívásokat a katonai hatóságokkal1 együttesen végzik. Már 100.000 nő jelentkezett A jelentkezés már megindult. Eddig körülbelül százezerre tehető; az önként jelentkezett nők száma. Vannak vidékek, ahol különösein nagy megértéssel és felelősségtudattal kérnek részt a munkából az öSszes leányok, asszonyok. Szeretném, ha példájukat aZ egész országban követnék. — Örömmel jelenthetem he, hogy az ország legelső asszonya: vitéz nagybányai Horthy Miklósné öfőméltósága legmagasabb elhatározásából maga állt a női honvédelmi feladatok végrehajtásával megbízott társadalmi egyesületek élére. — Magyar asszonyok, leányok! Most mutassuk meg a világnak, hogy mire képes a magyar nő; hogy mennyire érti meg az idők szavát és mennyire Szívleli meg történelmünk nagy nőalakjainak most is felénk sugárzó példáját. Ne engedjük, hogy ezt a háborús iSZÓl- gálatot kötelezővé kelljen tenni. Mutassuk meg áldozatkészségünket éppen úgy, ahogy a múltban apáink és most fiaink, férjeink mindig és mindenkor megmutatták, ha a magyar hazáról van szó. Nagy és komoly teljésítményeket várnak tőlünk és mi örömmel vállalkozunk, tudjuk, hogy szükség van ránk! Mindenki, aki jelentkezett, katona lett, fölesküdött a szent ügyre és megállja helyét rendületlenül1. Adakozzunk a Vöröskeresztnek! A magyar hadseregnek a bolsevizmus elleni keresztes hadjáratban való fokozottabb részvétele a múlt évinél is nagyobb áldozatokat követel. A Magyar Vöröskereszt a legutóbbi országos gyűjtés óta eltelt idő alatt újabb kitűnően fölszerelt hadikórházakat és legkorszerűbb kórházvonatokat bocsátott a honvédség rendelkezésére. Ezek számát a fokozottabb igénybevétel miatt még szaporítani kell. A Magyar Vöröskereszt alapszabályszerű elsődleges kötelessége, hogy a hadrakelt seregek sebesültjeinek és betegeinek helyzetén az állami gondoskodáson túlmenően gondoskodjék. Ezért újra az ország hazafias társadalmának áldozatkészségéhez kell fordulnunk. A m. kir. belügyminiszter, 115.324—1942 számú rendeletével megengedte!, hogy a Magyar Vöröskereszt a céljai megvalósításához szükséges anyagi eszközök részbeni fedezése érdekében »Vöröskeresztes napok« elnevezés alatt október 3. és 4. napján országos gyűjtő- napokat rendezhessen. A gyűjtés Zalaegerszegen is az említett napokon urnákkal és perselyekkel, továbbá a leventék részéről házról-házra járva gyűjtőívek- keí történik. • A közönség fogadja szívesen a házaknál megjelenő leventéket, a gyűjtéshez kivétel nélkül’ mindenki járuljon hozzá tehetsége szerint, hogy ezáltal sebesült és beteg honvédeink ellátása, az általuk hozott nagy áldozathoz mérten kellőképpen biztosítható is legyen.
