Zalai Magyar Élet, 1942. szeptember-december (3. évfolyam, 196-269. szám)
1942-10-02 / 222. szám
2 ílAWmELET 1942 október 2. (A honvéd haditudósító század közlése) A végvári vitézek élete elevenedik meg a Don partján a megváltozott kornak megfelelő változott alakban. A szakadatlanul ismétlődő vörös vállalkozások rajtaütésszerű, határozott, gyors kivédése mellett mi is portyázunk. Ez a „portyázás“ rendszerint embermagasságot meghaladó burjánrengetegben, nádban, vizenyős, süppedős területen zajlik le a korszerű hadviselésnek mindig a terephez és a körülményekhez alkalmazkodó szabályai szerint.. A magyar honvéd rugalmasan simul a terephez, idejében felismeri a helyzetet, gyorsan határoz és villámszerűén cselekszik. A donmenti végvárakban napról-napra, sőt sokszor, „meleg“ napok idején, percről-percre új hősök tűnnek ki. Kovács Ferenc honvéd keménykötésű, bátor, elszánt legény. Otthon sem ijedt meg a saját árnyékától, itt minden „valamirevaló“ vállalkozásban részt vesz. Önként jelentkezett, hogy a part egyik, a védelmi vonalból nehezen ellenőrizhető szakaszát ő figyeli... Rendszerint este „vonult“ ki őrhelyére s virradatig leváltás nélkül nyitva tartotta a szemét. Nem egy esetben egymaga géppisztollyal vert vissza 8—10, sőt több vörös katonát. Ha a helyzet úgy kívánta — s nem egyszer kívánta! — kézigránátot használt. Minden alkalommal megfelelő időben és helyen lépett közbe. Akkor támadta meg a vörösöket, amikor az átkeléssel, a folyó sodrával el voltak foglalva . . . Sohasem kért segítséget. Nappal aknavetővel „agyonverték“ a vörösök Kovács őrhelyét, de ekkor senki sem tartózkodott ott. Az éj folyamán újabb próbálkozásnál újabb meglepetés érte a kommunistákat: a tönkrevert őrhelyről könyörtelenül megszólalt a géppisztoly és röpült a kézigránát... Egyik hajnalban éppen be akart vonulni őrhelyéről Kovács Ferenc, amikor két vörös katonát vett észre a folyó közepén. Éppen feléje úsztak — fegyvertelenül. — Szökevények ezek! — villant át az agyán. Várt. Csuromvizesen „húztak“ partra a vörös katonák. Kovács nyomban jelentkezett. Az oroszok feltartották a kezüket... Mutogatták, hogy elszöktek, megadják magukat. — Ezt én mind jól látom — magyarázza kézzel-lábbal Kovács — de a katonának puskája is van, hol tartjátok ? Miért nem hoztátok magatokkal ? Percek alatt nagy nehezen kiderült, hogy a vörösök a túlsó parton hagyták felszerelésüket és fegyverzelüket. — Menjetek utána! — adta ki a parancsot honvédünk — de ne próbáljatok szökni, mert agyonlőlek. Hosszú kötelet kötött az egyiknek a derekára s a végét maga tartotta. Ugyanakkor géppisztolya szakadatlanul kéznél volt. A vörösök szépen visszaúsztak, fegyverzetüket, felszerelésüket kötélre erősítették. Kovács áthúzta. A szökevények követték. Így, teljes felszereléssel szállította be foglyait Kovács Ferenc. Mert a katonának, bármilyen nemzet fia is az, fegyvere és felszerelése is van... •A dunántúliakkal egy vonalban harcoltak K. környékén az ugocsai kerékpárosok. Kemény és meleg napok voltak azok. A földbefészkelt ellenséget nehezen lehetett megmozdítani. A földerödökbe húzódott vörösök jó kilövéssel dolgoztak... Kovács István honvéd szakaszával nagy horhos szélén feküdt. A szakasz feladata az volt, hogy az előtte lévő vasútvonalat minél előbb érje el. Feladatuk végrehajtásában egy 88—100 lépésre lévő ellenséges földerőd akadályozta őket. Az orosz önműködő fegyverek mozdulatlanságra késztették a szakaszt... Kovács István unta a helyzetet... Egyre jobban kellemetlenkedtek az aknák. Itt nem lehet sokáig tétovázni. Mindenki nyitott szemmel és józan aggyal kereste a lehetőségeket. — Zászlós úr! — fordult Kovács szakasz- parancsnokához — én megtaláltam a megoldást. Golyószórókkal, géppisztolyokkal tessék lekötni az erődöt. A többit elintézem. S máris elindult... Vízmosáson át, fedett helyen kúszva, csúszva, mászva, emberfeletti erőfeszítéssel jutott előbbre Kovács István honvéd. Jól tudta és érezte: nemcsak önmaga, hanem társai és az egész arcvonal érdekében élve kell eljutni a kitűzött helyre és önként vállalt feladatát megoldani... Óvatosan, fokról-fokra haladt elébb és elébb. Egyszerre csak a földerőd hátsó oldalán kapaszkodott felfelé... Lélegzetvisszafojtva figyelték társai, mint kúszik elébb, elébb, közvetlen a lörés fölé. Azt hitték, kézigránátot használ. Nem! Sokkal biztosabb és merészebb eszközhöz nyúlt. Gyors elhatározással a tüzelő önműködő fegyverek csövére lépett s ezzel teljesen ártalmatlanná tette őket. Ebben a pillanatban egy emberként emelkedett fel és rohant a szakasz többi embere a vakmerő bajtárs megmentésére. Mire a vörösök észbekaptak, körül voltak fogva... Most következett a kézigránát s nyomában a „feltartott bolsevista kéz...“ Ezzel az alkalommal a szomszédos kerékpárosok Pálos-százada 28 perc alatt rohanta le azt a terepszakaszt, amelyet a támadó terv szerint hajnali öt órától délelőtt 11-ig kellett volna birtokba vennie... Nem tétováztak, nem válogattak — egyenesbe vették az útat... Sokhelyen derékig érő mocsár állotta útjukat, belegázoltak, nehézfegyvereiket nagy erőfeszítéssel vitték magukkal, de vitték... Az ellenséget arról az oldalról „kapták el“, ahol tökéletes biztonságban érezte magát. Kerékpárosaink a mocsáron átgázolva, újra gépre ültek és hátból verték agyba-főbe a makacsul tüzelő ellenséget... A vakmerő vállalkozás áldozattal járt. Mélységes fájdalommal tisztelegtek Pálos százados sisakkal borított keresztje előtt legényei... A gyalogosok hősi példáját töobi fegyverGyomorbajos! Vesebajosl Tartson ivókúrát! A természetes szénsavas Petánci gyógyvíz □ DIT, GYÓGYÍT. Főraktár: Muraszombat. Telefon: 68. nemeink is követik. Egyik tüzérosztályunk körletében kora hajnalban meglepetésszerü vállalkozást hajtottak végre a vörösök. Lövegeink tüzfüggönyt húztak a folyóra... Lövés lövést ért. Ilyenkor nem lehet takarékoskodni. Mindenképpen és mindenáron vissza kell verni az ellenséget, meg kell hiúsítani szándéka keresztülvitelét... Ezúttal makacsabbnak bizonyult a rendesnél a vörös próbálkozás. A lőszerkészlet rohamosan fogyott... Sáros, járhatatlan volt az út. Egyik ütegparancsnok lóra ültette összes nélkülözhető embereit. — Lőszerért, fiúk ! Lőszerért... vágtában! Nem engedjük megcsúfolni magunkat 1 — hangzott a parancs. Nyomában megélénkült az egész terep. A többi ütegek is követték a példát. Vágtató tüzérek habzó lovakon érkeztek vissza hónuk alatt két-két lövedékkel... Letették és újra for- déltak. Ember és állat hihetetlenül nagy teljesítményt végzett, de a csövek szakadatlanul ontották a tüzet a vörösökre s az acélesőben összeomlott a kísértetiesen komoly vállalkozás. * így, ilyen keményen élnek honvédeink a Don- mentén. A „végvári élet“ nehéz, sok próba elé állítja az embert.. A magyar honvéd azonban állja ezeket a próbákat, sőt jól állja, mert tudja, hogy Magyarország, sőt az egész keresztény világ végvára ebben a pillanatban a Donnál van. FERENCZ GYÁRFÁS Hogyan kell téli holmit küldeni hovédeinknek Az illetékesek annakidején felhívást tettek közzé, hogy a harctéren lévő honvédek számára hozzátartozóik csomagot küldhetnek. A felhívással kapcsolatban számos kérdés érkezett a tábori postaigazgatósághoz. Most a felvetett kérdésekkel kapcsolatban a következőket közük illetékes katonai helyről: Minden honvéd részéie egy darab csomag adható fel, vidéken október 3-ig. Csak az adhat fel csomagot, aki ezt előre bejelenti. Ezt igazolja a visszaküldött és a tábori postaigazgatóság bélyegzőjével ellátott rózsaszínű tábori postai levelezőlap. Feladásnál ezt kell odaadni a postaalkalmazottnak. A csomagot nyitva be kell mutatni a feladásnál. Benne kizárólag csak téli fehérnemű, vagy meleg holmi küldendő: irhamellény, bekecs, bundabélés, téli ing, alsónadrág, téli harisnya, kapca, kesztyű, szőrme vagy kötött haskötő, térdmelegitő, érmelegitő, fülvédő, nyaksál, takaró, meleg sapka, kucsma, hósapka, csizma, cipő. Élelmiszert, levelet és más egyebet a csomagban küldeni nem szabad. A csomagokat zsákba vagy tartós vászonba kell burkolni, vagy ellenőrzés után be kell varrni. A csomagok legnagyobb súlya 10 kg lehet és feladásuknál tábori postai díjszabás szerint kell fizetni. A téli csomagok feladását és a rávonatkozó szabályokat sokan összetévesztették a most újonnan bevezetett egykilogramos bé- •yegjegyes tábori postacsomagok feladási szabályaival. A kettőnek egymáshoz semmi köze. A visszaküldött rózsaszínű tábori postai levelezőlapon kizárólag csakis egyszer és csakis téli holmit lehet feladni. MÁVAUT MÁVAUT Zalaegerszeg autóbusz menetrendje Érvényes 1942. szeptember 28-tói Zalaegerszeg—Bak—Keszthely. Menetűi j — —---•--14 45 17-15 i. Zalaegerszeg Széchenyi-téi é. 9-55 1700 1 — —---'--15 16 17 45 é. Bak Hangya szövetkezet i. 924 16-29 _ _ 83 5 1517 — i. Bak Hangya szövetkezet é. 9-23 1628 1-80 — 907 15 45 é. Zalaszentmihály—Pacsa p. u. i. 853 1600 4-50 —---•--17 20 —■■— é. Hévizfürdő i.---’-----*--45 0 — 1030 17-35 — — é. Keszthely Hungária szálló i. 7-30 14-30 10-35 17 40 — é. Keszthely pályaudvar i. —•— —•— Bak—Nova Menetdij---'--8.40 1 5 20 i. Bak pályaudvar é. 655 13-35---’--9-30 1 6-35 i. Bak Hangya szövetkezet é. 650 13-30 1 70 1010 1715 é. Nova i. 610 1250 Menetdij Zalaegerszeg-Bak—Lispe—Szentadorján---*--1715 i. Zalaegerszeg Széchényi-tér é. —•— 1-— 17 45 é. Bak Hangya szövetkezet é. 705 1-70 17 59 é. Söjtör Búza-vendéglő i. 6-47 4-50 19 -25 é. Szentadorján i. 5-20 Végvári étet a Don mentén...
