Zalai Magyar Élet, 1942. szeptember-december (3. évfolyam, 196-269. szám)

1942-10-15 / 232. szám

2 Gyomorbajos! Vesebajos! Tartson ivókúrát! A természetes szénsavas Petánci gyógyvíz üdít, gyógyít. Főraktár: Muraszombat. Telefon: 68. az állam adná a péntt, ez csak még inkább aláhúzza azt a kívánságot, hqgy Göcsej szellemi fejlődése ezen a téren nyerjen intézményes biztosítást. A kormányzat ezzel fogja leróni azt a régi adósságot, amely Göcsej hűséges magyarjaival szemben fennáll. Zalaegerszeg hazafias közön­ségének álláspontja máris az, hogy az állam és a város bőkezű támogatásával létesülő inter- nátust majd la miagyar ifjúság eszményképéről, a hősi hlalált hlalt vitéz nagybányai Horthy Ist­vánról neveznék el. A város zsírellátásának biztosítására eddig fölvett 100 ezer pengős kölcsönnek 200 ezer pengőre való fölemelését tártja szükségesnek a bizottság. A villanyüzem a maga alkalma­zottai részére 24 sertésnek bérhizlalására kö­tött szerződést két gazdasággal. Ennyivel is kevesebb lesz tehát a városban zsír tekinteté­ben az ellátatlan család. Vitéz Nyit'assy Ferenc javadalmi hivatal­vezető a városi közellátás ügyeit dicséretes munkával látja el egyéb hivatali elfoglaltságán kívül. Ezen elismerésre méltó működéséért a bizottság 1942 július 1-étől visszamenőleg havi 100 pengő külön munkaátaláinyt javasol' a ré­szére biztosítani addig, amíg Nyitassynak ez a megbízatása tart. Foglalkozott a bizottság a városi háztartási aliajp, a leventealap, a villamosmű, az agg- iápolda alapítvány 1943 évi költségvetésével, továbbá a háztartás éis a különböző alapok 1941 évi zárószámadásaival. A nagy körül­tekintéssel készült költségvetésnek mindenre kiterjedő részletei a megjelent vaskos füzet­ben kimerítő tájékoztatást nyújtanak. A ki­nyomtatás óta azonban bizonyos eltolódások merültek föl, amelyekről dr. Mohos József tanácsos, a városi számvevőség főnöke pon­tos képet nyújtott. A családi bérrendszerű se­gélyek megemelése, a fizetésemelések, a ju­talmazások, de különösen a Légo fölszerelésre beállított 10 ezer pengő 26.450 pengő többléttel emelte a szük­séglétét. Viszont a kiadási oldalon is csökkenés állott be, különösen azzal, hogy a közgyógyszer­ellátás ezután már a vármegyét terheli. A költségvetés 115 százalék pótadóval egyen­súlyozható. A vár o si villam o s műnél az eddig előirányzottnál 20 ezer pengő bevételi többlet mutatkozik a villanyárak fölemelése következ­tében, viszont kiadásba kellett helyezni hon­védelmi okokból 14 ezer pengőt. Ismét mély sóhajtással kellett tudomásul venni, hogy a valamikor nagy értéket képvi­selő jótékony alapítványok, amelyek pénzbein, vagy értékpapírokban nyertek elhelyezést, az idők könyörtelen változásai következtében mennyire elértéktelenedtek. Példa erre a já- kum Fenenc-féle alapítvány, amelynek mai ér­téke mindössze 32 pengő. Istenben boldogult jószívű lakatoismester, aki 40 leZer osztrák fo­rint értékű alapítványt tett a szegénysorsú zaLaegerszegi elemi iskolások fölsegélyezéséne, megfordulna a sírjában, ha tudná, mennyire semmivé lett hatalmas gondolatának gyakor­lati része. 1942 október 15. A néptel falu (A honvéd haditudósító század közlése.) Túl Novgorod-Szeverszkij rommá égett ház- roncsain, Jampol irányában különös meglepetés érte tisztogató csapatainkat. S. falut ;z orvlövészek felgyújtották és alá­aknázták, hogy ezzel is akadályozzák honvéde- inket az üldözésben. Az itteni csapatok azonban már teljesen ismerik az orvlövészszokásokat és a legjobb védekezést találták ki az aknamezők ellen. Sohasem abból az irányból közelitik meg a falut, amerről várják őket, hanem hátulról, vagy oldalról. Így aztán az aknákkal nem sok eredményt érnek el. Legfeljebb annyit, hogy az elfogott orvlövé­szekkel szedetik fel. Itt is igy történt, S -ben. A község megtisztítása után csapataink eről­tetett menetben haladnak tovább, hogy beérjék és harcrakényszeritsék az előlük fejvesztetten menekülő bandát. A nap már a látóhatár alján vörösük, amikor kicsi, gyanús erdőszéli faluhoz érnek. A nyomorúságos vályogviskókat széppé va­rázsolja a lenyugvó nap, bíborba öltözteti a a szennyet és a mocskot és rubinként csillog­tatja az utszélen heverő üvegdarabot... — Állj! — villan a századparancsnok szeme. Ő is gyanúsnak találja a nyomasztó csendet, amely kísérteties némasággal fekszi meg a környéket. Felderitőket küld ki, nézzenek körül, miért olyan csendes a falu és főleg, honnan várhat­nak tüzet, szokásszerint a templomtoronyból-e, vagy valami más rejtett tűzfészekből... A felderitők különös és érthetetlen jelentéssel térnek vissza. — A falu teljesen üres! — jelentik. — Még egy macskát sem találtunk... A századparancsnok belesziv kurtaszáru pi­pájába, aztán magamellé vesz néhány embert és géppisztollyal a hóna alatt elindul, hogy maga is körülnézzen a gyanús faluban. Félóra múltán aztán ő is eredmény nélkül tér vissza. Valóban különös jelenség ez a falu. Az orvlövészbandák útját mindig égő falvak és feldúlt földek jelzik, itt minden ház, minden kerítés, hid az apró patakon és kút is épség­ben maradt. — Érthetetlen! — néz maga elé a kemény- kötésű főhadnagy. — Valami disznóság van emögött. Majd meglátjátok... De bármennyire is kutatják, nem tudják meg­lelni a „disznóságot“. A falu veszélytelen és néptelen. Szakasznyi őrség hátramarad, a töb­biek megindulnak a néhány kilóméternyire kezdődő erdő felé. Már erősen alkonyodik, de a főhadnagy bizonyosságot akar: nem érheti-e az éj folyamán támadás az erdőből... Széles vonalban nyomulnak az erdő felé. Géppuska tüzet várnak, vagy legalább is lö­véseket, de semmi sem történik. Még akkor sem, amikor benyomulnak a feketezöld lombok közé És ez még az üres falunál is különösebb. Legfeljebb arról lehetne szó, hogy rossz irány­ba jöttek és a bandák valamerre másfelé me­nekültek. Csak arról lehetne szó, de ezt min­denki kizártnak tartja: még sohasem történt meg, hogy légi felderítésünk tévedett volna. Nem, az orvlövészek erre húzódtak... Csak ta­lán valami újabb fogással próbálkoznak. Min­denki erre gondol, amikor majdnem guggolva előretörnek a sudár fenyőfák között. Guggolva, mert a fenyők lombja alatt nagyszerű kilövés kínálkozik és feltételezhető, hogy valami gon­dosan rejtett géppuskafészekből megpróbálják végigkaszálni a nesztelenül lépkedő bakan­csokat... De egyetlen lövés sem esik. Csend van. A közeledő este sűrű, jószagú csendje, amit azon­ban valami különös zsongás zavar, valami halk, zsolozsmázó moraj, amely mint roppant varjú- csapat szállong az erdő felett... Az egyik honvéd felhorkan. — Ott! Balra! A lombok között valami fehér villan. Az ide­gek megfeszülnek, a szemek megvillannak; no, mostmár lesz valami... Semmi! A csönd éppolyan nyomasztó, mint eddig .. Egyetlen lövés feloldaná a roppant feszült­séget, de lövés még mindig nem esik. Kétszáz méternyire sűrű bozótos feketéllik. A honvédek csatárláncban közelednek feléje és a főhadnagy már tüzet vezényelne, amikor szörnyű sikoltás, egy rémülettől emberfelettivé hangolt női sikoltás hasítja ketté a csendet. És mintha csak jeladás lenne, a következő pilla­natban megelevenedik az erdő és megtelik asszonyi zokogással, gyermekvisitással, disznó- röfögéssel és tehénbőgéssel és ámuló honvé- deink ott látják a néptelen falu minden asszo- nyál, gyermekét és néhány férfit is és rozzant bútorokat, szekereket, mindent, amit magukkal tudtak hozni... Az asszonyok gyermekeiket tartják maguk elé, magasan és tágrameredő szemmel és így rimánkodnak : ne lőjjenek 1 Kiderül: az orvlövészeknek már nem volt idejük felgyújtani a falut, a honvédek túlságo­san a sarkukban voltak. Azzal rémítették meg hát a lakosságot, meneküljön, mert akik utánuk jönnek, azok asszonyt és gyermeket egyformán elevenen koncolnak fel és elpusztítanak mindent. A homályba boruló égbolt felvillanó csillag­jai alatt aztán megnyugodva és boldogan tér­nek vissza otthonukba. CSIZMAREK MÁTYÁS A máramarosszigeti IV. kárpátaljai ezred rendkívül sikeres hadgyakorlatot hajtott vég­re. A gyakorlat keretében átvonultak -az összes nehéz ágyúkkal és a lovakkal a 2305 méter magas Horthy Miklós-csúcson. A hegycsúcs megmászása még a gyakorlott hegymászókat is nehéz próbára teszi. Az ezred emlékművet vitt magával és azt a csúcson felállította. MAVAUT Zalaegerszeg autóbusz menetrendje Érvényes 1942. szeptember 28 tői Zalaegerszeg—Bak—Keszthely. MAVAUT Menetdij — — —1445 17i5 i. Zalaegerszeg Széchenyi-tét é. 9-55 1700 1­— —•— 15-16 17 45 é. Bak Hangya szövetkezet 1. 9 24 16-29 — _ 8 35 15 17 —­i. Bak Hangya szövetkezet é. 9 23 16 28 1*80 — 907 1545 é. Zalaszentmihály—Pacsa p. u. i. 8-53 1600 4-50 — —17 20 — é. Hévizfürdő —•— —•— 4 50 — 1030 17-35 — é. Keszthely Hungária szálló 730 14 30 10-35 17 40 — é. Keszthely pályaudvar —■— —•— Bak—Nova Menetdij —•— 8.40 15-20 i. Bak pályaudvar é. 6-55 13-35 —•— 9-30 16-35 i. Bak Hangya szövetkezet é. 650 13-30 1 70 1010 1715 é. Nova i. 610 12-50 Menetdij Zalaegerszeg­-Bak—Lispe—Szentadorján —•— 17-15 i. Zalaegerszeg Széchényi-tér é. ­—•— 1-— 17-45 é. Bak Hangya szövetkezet é. 705 1-70 17-59 é. Söjtör Búza-vendéglő i. 647 4-50 19-25 é. Szentadorján i. 5-20

Next

/
Thumbnails
Contents