Zalai Magyar Élet, 1942. július-augusztus (3. évfolyam, 145-195. szám)
1942-08-19 / 186. szám
\ ARA 8 FILLER 1942 AUGUSZTUS 19. SZERDA III. évfolyam ♦ POLITIKAI NAPILAP + 18 6. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Tüttössy-uica 72. Telefon 80. Felelős szerkesztő: Dr. PESTHY PÁL Előfizetés: 1 hónapra 2, 3 hónapra 5.70 ft, Postatakarékpénztári csekkszámla: 30.454 gz. Szent István és vitézei dákkal századokon át. Halálának 900 éves fordulóján országszerte körülhordozott Jobbját újra csodákkal fényesítette be az Ur. MagyarHóman Bálintnak egyik tanulmányában olvassuk : — A magyar királyok Szent István megkoronázása óta Nagyboldoigasszony napján, majd Szent László törvényes rendelkezése értelmében az immár szentté avatott István király napján Székesfehérvárott törvénynapot tartottak s ott minden elébük járuló alattvalójuk kérelmét, panaszát és ügyes-bajos dolgát meghallgatva, személyesen intézkedtek és bíráskodtak. A törvénynapon nagy számban összegyűlt sokaság királyával együtt hódolt évről- évre Szent István sírja és az ereklyetartóban őrzött Jobbja előtt a nagy király áldott emlékének. A törvénynap patriarkális intézménye századok múltán elvesztette közjogi jelentőségét. A törvénynapi országos gyülekezet helyébe a rendi országgyűlés lépett. A király törvénynapi személyes bíráskodását a királyi kúrián való ítélkezés rendszere váltotta fel, de a király és nemzet Szent István napján ezután is eljárt tiszteletadásra a szent király fehérvári sírjához: István napja nemzeti ünnep maradt és nemzeti ünnepe minden magyarnak mind a mai napig. — Szent István sírja és hamvai a török időkben a feldúlt, kifosztott fehérvári székes- egyház sorsában osztoztak, de épen maradt Jobbját, mint szent ereklyét, a közelgő veszély elől menekülő jámbor szerzetesek magukkal vitték a magyar tengerpartra. Dalmáciából került vissza a felszabadulás után Magyarország fővárosába. Ma is Budavárában őrzik Szent István utódainak palotájában, Szent István koronájának szomszédságában s a magyar nép — élén a magyar állam fejével — most is eljön évről-évre a nagy király egyetlen fölidi maradványa elé tiszteletadásra, hogy emlékét idézve és szellemének hódolva merítsen erőt új magyar küzdelmekhez, ösztönzést új magyar munkára. — Az országos Szent István-tisztelet gyökerei a szenttéavatás idejébe nyúlnak vissza, mikor a belső és külső háborúságok minden rémségét átélt nemzedék szemében Szent István hatalmas alakja egyre magasabban emelkedett. Ez a nemzedék minden kipróbált régi jog, minden kiváltság ősi jogforrásának Szent Istvánt tekinti, azokat az ő törvényeire és kiváltságleveleire vezetik viissza. A királyi házat nem Árpádról, vagy Álmosról, hanem az istenválasztotta első keresztény magyar királyról nevezik »Szent István véré«-nek. Az egykorú források adataiból és Istvánnak századokig élő alkotásaiból az emberi történet legnagyobbjaihoz hasonlatos, hatalmas fejedelmi egyéniség, minden ízében építő és mindenkor a valóságokra támaszkodó magyar reformpolitikus, szíve-vére-érzése szerint magyar és egész leikével keresztény uralkodó alakja bontakozik ki. Történeti szerepe — ugyané források és a tények bizonysága szerint — nemzetünk sorsdöntő nagy kérdéseinek teljes és tökéletes megoldása volt. — A magyarok első »Isten kegyelméből« uralkodó keresztény királya a szent koronával homlokán és az apostoli kereszttel kezében, őseink félelmeis kardjával oldalán és a magyar öntudat fegyverével lelkében elszánt akarattal és törhetetlen eréllyel indult el nagy magyar célok felé vezető útján. Hóman Bálint tanulmányához hozzátehetjük, hogy sohasem volt időszerűbb emlékeznünk az első és szent magyar királyról, mint most, sorsunknak viharos válságában, amikor a történelem kocsija dübörög velünk Európán és a világon keresztül. Isten küldötte volt István király, dicsőséges Jobbja az Isten akaratát hajtotta végre akkor, amikor kardjával kijelölte országunk határait, amikor messze jövendőbe tekintő eréllyel meghozta intézkedéseit, hogy tagja legyen a magyar nép a nyugati latin- keresztény művelődés közösségének, de független államiságának teljes megőrzésével. Államfenntartó erőnk biztosítékait kijelölte a keresztény valláshoz, erkölcshöz való ragaszkodásban és az alkotmányhoz való hűségben. Alapvetője volt a politikailag, gazdaságilag, szellemileg és katonailag megdönthetetlen nemzeti egységnek. Az ő országépítése, alkotmánya a színtiszta igazságon épült fel, azért ezer év megpróbáltatásai se tudták megsemmisíteni. A történelem folyamán összeomolhatott sok hatalmasság, amelyet gyarló emberi erők tákoltak össze: a szentistváni ország egységének gyökerei kitéphetetlenek. Szent Jobbját az Isten megdicsőítette csoország szétszakított darabjaiból több már visZ- szatért, visszakaptuk egész Zalát, amelynek egységéért fohászt-fohászra emeltünk, amikor a dicsőíséges szent Jobbkéz előtt áhítatosan elvonultunk a zalaegerszegi állomás előtti téren. Szent István vitézei, a magyar honvédek pedig most a Szent Jobb ujjmutatása szerint dicsőségesen rohamozzák a szentistváni világnézet legádázabb ellenségét, a szovjetet az orosz rónákon. Amikor szövetségeseinkkel együtt az új keresztes hadjárat lélekszabadító munkáját végezzük a sátán elnyomottjai között, egyengetjük az utat az új Európában jogai és határai tekintetében kiteljesedett új Magyarországnak is. Igenis, a magyarság harcol az első magyar király szellemében az ország határain messze túl az istentelenek arcvonafa ellen. De őrt áll idehaza is, hogy a Koppányok szerepében bujkáló belső ellenségek ne árthassanak a közös ügynek. Őrt áll a határokon belül és a határokon acélkemény arcvonalon minden buj- togatás, rémhír és kétarcú számítgatás meghiúsítására. Hivatalos magyarázat az új értelmiségi alkalmazotti rendelet végrehajtásáról A hivatalos lap ezévi június 23-iki számában megjelent 4410—1942 M. E. számú rendelet 1942 augusztus 23-áig szóló határidőre elrendelte, hogy azok a cégeik, amelyek értelmiségi munkakörben egy zsidó alkalmazottat foglalkoztatnák, a megjelölt időpontig kötelesek ugyanilyen munkakörben nemzsidót i|s alkalmazni, Vagy pedig zsidó alkalmazottjukat elbocsátani. A rendelettel kapcsolatosan fölmerült vitás kérdéséket a budapesti kereskedelmi és iparkamara az értelmiségi munkanélküliség ügyeinek kormánybiztosságával együtt most tisztázta. Eszerint a rendelet éppen úgy vonatkozik az 1938 március 1. előtt létesült cégekre, mint az említett időpont után megalakultakra s azt külön kell végrehajtani a bejelentett jutalékos ügynökök éls külön a rögzített fizetésnek csoportjában. A közreműködő csendestárs is alkalmazottnak minősül, tehát ha a, cisendestárs zsidó, nemzsidó értelmiségi alkalmazottat köteles a cég fölvenni. A kivételezett zsidók a rendelet végrehajtása szempontjából a zíklók- kal egy tekintet alá esnek. A fizetés nélkül műr ködő családtagnak a rendlelet végrehajtása céljából fizetéses családtaggá Való minősítését a kormánybiztosság elfogadja ugyan, azonban ha ílymódon a vállalat részéről a rendelet kijátszásának gyanúját látja fennforogni, ellene a vizsgálatot megindítja. A fölveendő nem- zsidó értelmiségi alkalmazott illetménye nem lehet kevesebb, mint a zsidó alkalmazotté. A kormánybiztosság űrlap mellék elésével va- mennyi, a rendelet hatálya alá eső céget föl fogja hívni bejelentésre, azonban e felhívás meg nem történte nem jelenti azt, hogy a cégnek a rendelet intézkedését nem kellelnie végrehajtania. Felhívják a figyelmet arra is, hogy azok a vállalatok, amelyek a rendelet intézkedéseinek úgy kívánnak eleget tenni, hogy zsidó alkalmazottjukat elbocsátják, 1942 augusztus 22-ike után vállalatukban a szóbanforgó értelmiségi munkavállalót már nem foglalkoztathatják. INNEN 15 — ONNAN IS Huszonhétévi orosz hadifogság után hazaérkezett Kocsér (Best m.) községbe Rapi András földmíves. Legutóbb Kurszkban élt feleségével és öt gyermekével. Az oda bevonult szövetséges csapatok tették lehetővé hazajövie- telét. — A kispesti tömeges gombamiérge- zésmek eddig 12 halálos áldozata van. — Megkezdték munkájukat a fekete piac és a zug- forgalom ellen a járási közellátási ellenőrök, — Elhelyezte a zárókő mögé az új balaton- földvári templom alapító okmányát dir. Czapik Gyula veszprémi püspök. — Leleplezték ünnepélyes külsőségek között a pápai 7-es huszárok hősi emlékművét. — Megkezdték Kolozsvárott Mátyás király szülőházának helyreállítási munkálatait. — 200. évfordulóját ünnepelte Máriagyúd kegyhely. — Megtelt minden tömegszállás Budapesten a Szent István hétre. — Megfesteti Szeged városa közgyűlési terme számára gróf Teleki Pál elhunyt miniszter- elnök, a város volt képviselőjének és díszpolgárának arcképét. — Ötven magyar levente utazott Bulgáriába. 10 napot töltenek a várnai táborban, majd Szófiába utaznak, ahol eredeti magyar népi játékokat mutatnak be. — Eljárást indítottak Gromilovics Rezső zombori munkás ellen, aki sírkereszteket használt tüzelőfának és gyűjtött össze télire. — Megma- gyarö'sítják hevüket a kolozsvári mozik is.
