Zalai Magyar Élet, 1942. július-augusztus (3. évfolyam, 145-195. szám)
1942-08-06 / 176. szám
] ARA 8 FILLER 1942 AUGUSZTUS 6. CSÜTÖRTÖK A nemzetiségi kérdés helyes megoldásának egyik legfontosabb eszköze a pártatlan és megértő közigazgatás A debreceni nyári egyetem keretében rendezett nemzetiségi tanfolyam megnyitó előadását Pataky Tibor miniszterelnökségi államtitkár tartotta. Előadásában ismertette a nemzetiségi politika alapjait. Kiemelte, hogy Kállay Miklós miniszterelnök már parlamenti bemutatkozó beszédében a legfontosabb kormányzati kérdések egyikének jelölte meg a nemzén kérdést, olyan kérdésnek, amelyet jellege és fontossága folytán ki óhajt emelni a pártpolitikai viták köréből. A trianoni Magyarországon e kérdésnek nem volt nagyobb tárgyi jelentősége, de a Trianon utáni magyar kormányok következetesen nagy figyelemmel voltak e kérdésre s azt úgy kezelték, hogy tekintettel voltak az egyszer kiteljesedő Magyarország nemzetiségi viszonyaiból adódó követelményekre. Az 1938 Óta bekövetkezett területi gyarapodással jelentős számú nemzetiségi honfitársunk tért visz- sza Szent István koronája alá. Ez a körülmény maga utal a kérdés jelentőségére. De kiemeli a mai Magyarország nemzetiségi kérdését két jelentős változás is az 1918 előtti helyzettel szemben. Visszatért nemzetiségeink egy része a 20 évi különélés folyományaképpen nemzeti öntudatában megerősödve került vissza, kisebb hányaduk pedig a céltudatos magyarellenes hírverés lelki következményeivel. Másik jelentős változás, hogy a világtörténelmi jelentőségű német népi forradalom nem maradt hatás nélkül a dunavölgyi németségre. Történelmi és természeti adottságok határozzák meg a magyar állam hivatását E hivatás teljesítésében a nemzetiségi kérdés megoldása nem új feladat, de új a minősége. Továbbra is meg kell tartanunk nemzetiségeink irányában azokat az elvi alapokat, amelyek történelmi alkotmányunkban gyökereznek. Jógi kifejezése ennek az, hogy a nemzetiséghez tartozók, mint a politikai magyar nemzet tagjai, jogilag és tényleg egyenlő jogi polgárai a magyar államnak, ugyanolyan szabadságjogok élvezői, mint a magyarság tagjai. Elvi alap, hogy a nemzetiségekhez tartozóknak joguk van szellemi és gazdasági erőiknek megtartására, azoknak akadálytalan fejlesztésére. E célból iskolákat, iskolai intézményeket, művelődési, gazdasági, szociális célú egyesületeket, társaságokat alakíthatnak és tarthatnak fenn. És mindezekben nemcsak, hogy nem szabad őket akadályozni, hanem törekvésükben gyámolltani, segíteni, szeretettel gondozni tartozunk őket. Ezután is, mint eddig a nemzetiségekhez tartozóknak különleges joguk van nyelvük használatára, a magán-, az egyházi, a gazdasági életben és a lehetőségek szerint a hatóságokkal, hivatalokkal való érintkezésben is. Nemzetiségi jogszabályainknak, így a bécsi jegyzőkönyvnek is jellegzetes sajátossága, hogy azok a nemzetiségi jogok élvezését, gyakorlását a nemzetiségekhez tartozó egyének számára biztosítják. A nemzetiségi jogok minél teljesebb érvényesülésének alakját és módját sajátos történeti fejlődésünk szabja meg. Ez azt jelenti, hogy új helyzetek által kívánt teendőknek tartalmi és időbeli megállapításánál történelmi módszert követünk. A formák és módok változnak a kor különböző igényei szerint. De nem változik a történelmileg kialakult sajátos magyar alap. És ez az, hogy a magyar nemzettest történelmünk folyamán mindig testvéri szeretekben egyesítette hazánk minden fiát nyelvre, származásra, nemzetiségre való tekintet nélkül. A véres, ádáz harcokban letűnt századok mindig egyesítették e honnak népeit, mint ahogy a most folyó gigászi küzdelemben is az egymásrautaltságnak, a sorsközösségnek kényszerű, tőlünk független ténye összefogásra, békés testvéri együttélésre int, egymás jogainak tiszteletbeníartását írja elő magyar és nem magyar részére egyaránt. Ezeken az alapelveken kell fölépülnie azoknak a gyakorlati teendőknek, amelyeket a változott helyzetben a nemzetiségi kérdés megoldása kíván. A gyakorlati teendőknek nagy része a közigazgatás szervére hárul. Elsősorban a közigazgatásnak kell magatartásával közrehatni oly irányban, hogy a többség és kisebbség között a kölcsönös bizalom, szeretet teljes legyen. De elsősorban a közigazgatásnak kell a nemzetiségeknél is józan életszemléletet meggyökereztetni. Meg kell értetni vélük, hogy hazájuk a történelmi és megváltozhatatlan természeti és gazdasági adottságoknál fogva kizárólag a magyar állam. Hogy a nemzetiségi kérdés tekintetében teljes eredményt érjünk el, annak egyik eszköze a szakszerű, pártatlan és mély szociális érzéstől áthatott közigazgatás. Ennek viszont egyik igen fontos előfeltétele a nemzetiségek mindennemű viszonyainak alapos megismerése. Kiemelkedő jelentősége van annak, hogy la nemzetiségi vidékien működő köztisztviselő jól értse és beszélje is az illető nemzetiség nyelvét. Fontos az is, hogy a közigazgatási tisztviselő tudatában legyen annak, hogy nemzetiségi viszonylatokban való hivatalos eljárása során, de egész működésével is tövises, rengeteg türelmet és nagy kitartást kívánó hivatást teljesít. Ezt kívánjuk a magyar társadalom egészétől is. Egységes felfogásnak, egységes akaratnak kell érvényesülni nemzetiségi politikánkban és ezt el fogjuk érni, mert biztosítjuk, hogy a nemzetiségi kérdésben a kormányzat jól átgondolt politikája érvényesüljön. A feladat megoldásával járó terhek nem kicsinyek, de a terheket elbírja az élettől duzzadó erős magyarság, az erős Magyar- ország. A nemzetiségek érdiekében is kell az erős magyar állam. Mert a magyar állam sorsa az ő sorsuk is. Ha ragaszkodnak e földhöz és szeretik e földét, akkor ragaszkodniok kell a magyar földhöz és a magyar államhoz és szeretniük kell azt, mert természeti és történeti adottság, hogy ez a föld és ez az állam csak magyar lehet. Megállapították a közönséges rum és likőr legmagasabb árát A közellátásügyi miniszter 83.100 szám alatt rendeletet adott ki a 'közönséges rum, likőr és egyéb égetett szeszes italok legmagasabb’ gyári és kereskedői árának, valamint eladási föltételeinek megállapításáról. A különlegességnek nem tekinthető közönséges rum, likőr és egyéb égetett szeszes italok lelőállításával foglalkozó vállalatok, gyárak, üzemek készítményeikért hordókban, tartályokban történő eladás esetén literenként legfeljebb az alábbi árakat számíthatják fel: Rum 25 literig 40 százalékostól 60 százalékosig 5.84—8.76. Likőrök 4.40—6.50, gyümölcspálinka 6.20—7.75, törköly, seprő pálinka 5.34—7.63, konyak 9.60. Megállapítja azután a rendelet a literenkénti árakat 100 literig és 100 literen felül. A megállapított árak készpénzfizetés mellett helyben, házhoz szállítva értendők. A felsorolt közönséges szeszes italoktól eltérő foktartalmú, vagy minőségű közönséges szeszes italokat nem szabad forgalomba hozni. Az említett árakhoz zárt palackokban történői eladás esetén palackozási költség fejében fehér üvegnél 50—100, zöld üvegnél 40—90 fillér adható hozzá. Apró zalai hírek Több mint 1.800 pengőt eredményezett a füsttelen nan Csáktornyán. — Elfogta a csend- őrség a keszthelyi ligetben Grünwald Henrik 50 éves, többrendbeli csalás bűntette- miatt körözött ügynököt. — Panaszok hangzottak el a Nagykanizsáról Kiskanizsára vezető út rossz állapota miatt. — Almaszedés közben leesett a fáról és eltörött a karja Baumgartner Imre 11 éves nagylengyeli fiúnak. — Ráugrott a ló a lábára Pintér Dezső zalaszentgróti házi- szolgának. Lábzúzódással szállították a zalaegerszegi kórházba. — Járási tisztiértekezlet volt Sümegen dr. Nagy Béla főszolgabíró elnöklése mellett, a járásbeli jegyzők bevonásával. — Kocsis Jenő sümegi fiú vashegyűj bottal úgy megszúrta a hónaalját, hogy súlyos sérüléssel kórházba szállították. — A sümegi járás főszolgabírója nem jogerősen 3 napi elzárásra változtatható 30 pengő pénzbüntetésre ítélte Rédei Ferenc sümegi földmívest, mivel elmulasztotta felajánlani a 351 kilő rozsfölös- íegét a gabonavásárlásra jogosultaknak. A rozsot elkobozták. — Ma járási tisztiértekezletet tartottak Zalaegerszegen a főszolgabírói hivatalban.
