Zalai Magyar Élet, 1942. július-augusztus (3. évfolyam, 145-195. szám)
1942-08-06 / 176. szám
2 1942 augusztus 6. Zalai iskolai értesítők szemléje _______________________xitáíMhn A kehidai m. kir. Deák Ferenc mezőgazda- sági szakiskolának és mezőgazdasági szaktanácsadó állomásnak az 1941—42 tanévről szóló értesítőjét Ambrus János igazgató tette közzé. Az iskola Deák Ferencnek, a haza bölcsének egykori birtokán létesült. Deák Ferencnek Ke- hidáról történt elköltözésével a birtok többször cserélt gazdát. Legutóbb gróf Károlyi Imrének, a zalaszentgróti uradalom tulajdonosának kezén volt. Az uradalom 1925-ben a birtok egy részét parcellázta, a másik részét pedig vagyonváltság fejében adta le. Ezeket a területeket a kehidai és a környékbeli kisgazdák, a megmaradt részt pedig özv. Mayer Mórné és társai vásárolták meg. A Mayerék által megvásárolt birtokrészbe esett bele Deák Ferencnek egykori kúriája is. A történelmi igazsághoz tartozik az is, amit az értesítő nem domborít ki, hogy nyomban az adás-vétel létrejötte után néhai Sümegi József nyires- pusztai földbirtokos közbenjöttével dr. Pes- thy Pál felelős szerkesztő több hírlapi cikkben hívta fel a kormány és a vármegyei törvényhatóság figyelmét arra, hogy a haza bölcsének a nemzet kegyelete és a hagyományok által megszentelt ősi birtoka és hajléka nem engedhető át zsidó kézbe. Ilyen adás-vétel ellen a nemzet közfelháborodása tiltakozik. Dr. Pesthy Pál amellett érvelt a cikkekben, hogy a birtokon a kegyelet örök ápolására valamely közintézményt létesítsen maga az állam. Történt ez a bátor kiállás 17 évvel ezelőtt, olyan időben, amikor még híre-hamva sem volt zsidótörvényeknek, amikor a kommunizmus vérengzéseit és az erkölcsi megaláztatást átélt nemzetünk még mindig tehetetlenül vergődött a nagyhatalmú Zsidóság karmaiban. A közvélemény felrázásával sikerült elérni, hogy az akkori földmívelés- ügyi kormány nem merte vállalni a jövő előtt a felelősséget a Deák-birtoknak zsidó kézen hagyásáért, megtagadta tehát az adás-vételi szerződés jóváhagyását és a birtokot az állam- kincstár vette meg, hogy azon gazdasági iskolát létesítsen. A majorépületeknek célszerű átrendezése és újabb épületek emelése után 1927 őszén már meg is kezdte az iskola az első tanévét. Az építkezés 1928-ban fejeződött be és az először m. kir. Deák Ferenc földmívesiskolá- nak nevezett intézetet ünnepélyesein felavatták. 1929-ben mezőgazdasági szakiskola, 1936- ban pedig mezőgazdasági szakiskola és mező- gazdasági szaktanácsadó állomás élnevezést kapott. Az eredetileg 40 tanuló befogadására épült iskola csakhamar szöknek bizonyult a felvételre; jelentkezők befogadására. Legnagyobbra rúgott a tanulólétszám az 1938—39 és az 1941—42 tanévben. Akkor 72, legutóbb meg 76 tanulója volt. Az iskola feladata elsősorban az, hogy a kisebb gazdák és földbérlők fiait megtanítsa az okszerű gazdálkodás szakismereteire. De célja az is, hogy a nagyobb gazdaságok részére gazdasági altiszteket neveljen. A tanulmányi idő két év. Mindkét tanév téli és nyári félévre oszlik és a tanulók minden félév tantárgyaiból külön vizsgát tesznek. A tanulók gyakorlati kiképzése az iskolának 480 katasztrális holdat kitevő tangazdaságában folyik, ahol délutánonként a felügyelő tanár irányítása mellett a munkák legnagyobb részét maguk végzik. Kéthetenként változó szolgálati beosztást kapnak a különféle munkák helyes alkalmazásának elsajátítására, a mulasztásokért való felelősség mellett. A téli időszakban a gazdasággal egybevágó háziipari oktatásban részesülnek. A vallásos nevelés tervszerűségét az az alap- gondolat irányítja, hogy a növendékek minden nap szenteljenek néhány percet a Mindein- hatónak. Az egészségügyi nevelésben fontos szerepet játszik a naponként felügyelet alatt mezítelen felsőtesttel való mosáLodás kötelezettsége és a csonV és izomrendszer merevségének ellensúlyozására a reggeli csuklógyakorlatok. Különös megütközéssel kell tudomásul venni ennél az intézetnél is, hogy a testnevelés századában nincs tornaterem. Tornaterem hiányában télen a testnevelési órákon tűzrendészetet tanultak a növendékek. A tanulók mind bentlakók. Erdős dombok lábánál fekvő közös otthonuk van, korszerű berendezéssel. Az ismeretek elmélyítését és a tapasztalat- szerzést szolgálták a tanulmányi kirándulások egyrészt a fővárosba, másrészt a zalavári apátság gazdaságaiba, ahol koriander, kapor, kömény és különféle menta növényekből illóolaj előállítás folyik. A jövő hét szerdáján, augusztus 12-ének 0 órájával életbe lép a Budapesti Nemzetközi Vásár félárú utazási kedvezménye. Ezzel egy- időben fölvetődik az a kérdés, mi módon jut a yásár látogatására utazó közönség a Budapesten érvényes különböző élelmiszer-jegyekhez, illetve váltójegyekhez. A vidéken bárhol kiadott állami kenyérváltójegyek, épp úgy, mint az állami liszt- és zsírváltójegyek Budapesten minden vendéglátó üzemben és így természetesen a vásár étkezési üzemeiben is érvényesek. A vásár területén a keiivérváltójegy bármely más elárusítónál, illetve élelmiszerkiállítónál is beváltható. Ezt azért fontos tudni, mert Budapest egyéb területén az élelmiszerárusítók, például a pékek és a fűszeresek vidéki állami élelmiszer váltójegyeket nem válthatnak be. A vidéki kenyér- és lisztjegyeket a közönség kényelmére kivételesen a vásár területén is át lehet váltani váltójegyekre, még pedig a Budapest székesKánikulában = nincs jobb hűsítő ital, minta természetes szénsavas PETÁNCI-FRÖCCS DDIT, GYÓGYÍT. az idegen vármegyék közül még Zemplénből is került ki 2. Életkor terén 2 tanuló felülmúlta a 30 évet, 3 pedig nem érte el a 17-et. Előképzettség tekintetében legtöbb az elemi iskola VI. osztályából került ki. A vizsgázott tanulók közül 14.28 százalék a saját gazdaságába ment, 39.29 százalék uradalomban vállalt állást, 7.14 százalék tovább tanul, 39.29 százalék pedig katonai éveit tölti le. A tanulmányi előmenetel igen szép, mert 15 kapott általános kitűnő, 38 dicséretes, 15 jó, 2 elégséges rendű bizonyítványt, 2 megbukott, 1 pedig vizsgálatlan maradt. Végül az értesítő részletesen ismerteti a tangazdaság területének művelési ágait. Kiemeli, hogy a Zala gyakori áradásai miatt a levegő igen páratelt és fővárosi élelmiszerjegy-központ vásári kirendeltségénél. Csoportosan érkezők a résztvevők nevét és lakcímét feltüntető jegyzéket kötelesek jegyeik átváltása alkalmával ennek a ki- rendeltségnek átadni. Vidéki nyaralásból a vásárra utazók vigyék el ’nyaralási közellátási igazolványukat és vidéki élelmiszerjegyeiket, amelyeket az élelmi- szerjegy-központ vásári kirendeltsége érvényesít Budapestre, még pedig akként, hogy azok bármely budapesti péknél, szatócsnál, hentesnél is beválthatók lesznek. Önellátók, akik tehát vidéken élelmiszerjegyet nem kapnak, kétféle módon gondoskodhatnak magukról. Vagy elviszik az Nelgondolá- suknak megfelelő mennyiségű finomlisztet, ke.. nyérlisztet és zsírt lakóhelyük községi elöljáróságához, illetve polgármesteri hivatalához, ahol a beszolgáltatott élelmiszerről igazolványt kapnak, vagy természetben viszik el ezeket az élelmiszereket a vásárra, ahol a fővárosi községi élelmiszerárusító üzem kirendeltsége (illetve vásári beváltóhelyei) a kifogástalan minőségű lisztet és zsírt nagykereskedői napi áron váltja be, az átvett élelmiszerről pedig igazolványt állít ki. A vidékről vitt és (a községi élelmiszerárusító üzem által kiállított igazolvány a budapesti él el miszer jegy-központ vásári kirendeltségénél nyújtandó be, ahol az utas a megfelelő mennyiségű élelmiszerjegy-, illetve váltójegy-szelvényt átveheti. Ezek a váltó- jegyek Budapesten az összes vendéglátó üzemekben, a vásár területén pedig bármely élelmiszerárusnál is érvényesek lesznek. Fontos tudnivaló még, hogy Budapest vendéglátó üzemeiben cukorjegyet sehol sem kérnek. Iskolai ruhákra sötétkék és szürke szövetek, továbbá mosó áruk és intézeti kelengyék szép választékban vannak. Hetenként gazdaköri ülést tartottak, ahol bő alkalmat nyertek az önképzésre. A tanári testület 7 tagból áll. Az igazgató szolgálati éveinek száma 49, kezdettől az iskolánál működik. A többiek rövid idő óta szolgálnak a tanári pályán. A szakiskola előadói közt szerepel Hajós Gyula, a keszthelyi gazdasági akadémia kertészeti tanszékének vezetője is. A tanári kar az iskolánkívüli munkában is serényen 'tevékenykedett a gazdasági felvilágosítás terén. Az iskola 93 esetben adott írásbeli, 480 esetben pedig szóbeli 'szaktanácsot a hozzáforduló gazdáknak. A tanulók statisztikai adataiból megtudjuk, hogy a 80 beiratkozott ifjúból 73 tett vizsgálatot, lakóhely tekintetében 59 Zalába való, a gyakori köd a gabonatermesztésre hátrányosain hat. A talajerő fenntartására nagy állatállományt; kell az iskola gazdaságának tartani. A tejet legnagyobbrészhen vajjá és sajttá feldolgozva hozzák forgalomba. Évente 40—50 darab sertést hizlalnak, a baromfitenyésztés terén vörös izlandi tyúk, bronzpulyka és pekingi kacsa tenyésztésével foglalkoznak. Juhtenyésztéssel elsősorban csak a tanítás céljából foglalkoznak. A dicséretes gonddal készült értesítőt 19 igen érdekes fényképfelvétel gazdagítja, amelyek élénken szemléltetik az iskolának vonzó belső életét. A Nemzetközi Vásár vidéki látogatóinak kenyér-, liszt- ét zsirellátása Budapesten
