Zalai Magyar Élet, 1942. április-június (3. évfolyam, 72-144. szám)
1942-04-28 / 94. szám
ARA 8 FILLÉR 1942 ÁPRILIS 28. KEDD III. évfolyam ♦ politikai napilap # 9 4. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Felelős szerkesztő: Előfizetés: 1 hónapra 2, 3 hónapra 5.70 P. Tüttőssy-atca 12. Telefon 80. Dr. PESTHY PÁL Postatakarékpénztári csekkszámla: 30.454 sz. Erdély a kormány programjában Kolozsvárott, Magyarország második fővárosában, a vármegyeháza dísztermében, majd pedig az egytálételes ünnepi ebéden beszédet mondott Kállay Miklós miniszterelnök a jelennek egyik legnagyobb feladatáról, Erdély talpraállításáról és az anyaországba való tökéletes művelődési és gazdasági beolvasztásáról. Hogy mennyire a szívén hordja a Kállay-kor- tnány a nagy magyar erdélyi feladatot, kitűnik abból is, hogy Kállay Miklós; miniszterelnök alig néhány hetes hivatalbalépése óta máris módot talált arra, hogy Erdélybe utazzék, ott megtekintse azt az épülő vasútvonalat, amely hivatott lesz a távolabbi keleti részeket a nyugati országrészekbe bekapcsolni. Módot talált arra is, hogy a visszatért magyar testvérekkel ismertesse a kormánynak Erdélyre vonatkozó terveit és elgondolásait. Abból a történelmileg hiteles alapéléből indult ki Kállay Miklós, hogy Erdély nemcsak (az a bástya volt, ahol a múlt válságos idejében a magyarság meghúzódhatott és ahonnan a magyar feltámadás munkája kiindulhatott, hanem az anyaországnak olyan szerves és egységes része a Királyhágón túli terület, amely attól soha el nem választható. Megmondotta a miniszterelnök kolozsvári beszédében, hogy ez a város, bármi történjék is a világon, más, mint magyar, nem lesz soha, mert ezt nemcsak a magyar ‘erő biztosítja, hanem biztosítja Kolozsvár színmagyar levegője is. Az ország máris 400 millió pengőt fektetett be azoknak a rombolásoknak helyreállítására, amelyeket Erdély a megszállás több mint két évtizede alatt elszenvedett, nemkülönben azoknak a mulasztásoknak pótlására, amelyek a Kelet népét szegénységbe és elmaradottságba taszították. A kormány azonban tudatában van annak, hogy az eddig hozott áldozatok nem elegendők. De tudatában van annak is, hogy az egész ország munkája szükséges az erdélyi kérdéseknek tökéletes megoldásához. Ez így van, mert Magyarországnak föltétien szüksége van arra, hogy az egész Erdély bekapcsolódjék a mágyar életbe, munkába, a közéletbe. Akkor tehát, amikor föl kell tárnunk az erdélyi szellemiség lelki kincseit, hogy azokat az egész magyarság közöis értékeivé tegyük, olyan egységes nemzeti munkát kell végeznünk, amely eltünteti a közelmúltnak minden sajnálatos és beteges maradványát. Olyan munkát kell végeznünk, amely a magyar Erdély örökkévalóságának szól. Ennek a nagy munkának programja már készül s a miniszterelnök megígérte, hogy egy hónap múlva ismét Erdély földijére megy. Akkor bejelentenivalója is lesz, mert ismertetni fogja a magyar kormány tízéves, Erdélyre vonatkozó beruházási programját. Ez a program felöleli mindazt, amit 22 év alatt kényszerűen elmulasztottunk és amit mindnyájunk kötelessége most helyrehozni. Erdély földjén ia magyar örökkévalóságot nlem a szaVak, hanem a munkaprogramok és a végrehajtott miagyar munkák döntik el. A kormány tízéves beruházási programja Erdélynek közlekedési, útügyi, mezőgazdasági, kisipari, gyáripari, egyházi, művelődési és több más szükségletét fogja kielégíteni. Az alakítás, a munka, az újjáépítés, a feltámadás, a szociális jólét és lelki tisztulás útján a kormány minden erdélyi polgárt magával kíván vinni a jobb magyar jövendőbe. Senki előtt sem zárja be a magyar élet kapuját, senkit sem hagy ki a nemzet tagjai közül, de aki nincs együtt ebben a munkában a kormányzattal, az lemarad, mert kényszeríteni senkit sem fognak a munkában való részvételre. Ezt a munkát az igazságosság fogja vezetni. Nem lennénk hívek önmagunkhoz, tisztességünkhöz, erkölcseinkhez és magasabbrendü európaiasságunkhoz, ha igazságtalanok lennénk. — Mi az igazság útján akarjuk a magyar erőt növelni és a magyar erőt munkálni, —< mondotta a miniszterelnök, amikor beszédé végén felhívta az erdélyieket, hogy foglalkozzanak a feladatokkal, törődjenek a dolgokkal, gyakoroljanak bírálatot is, csak elégedetlenek és osüggedők ne legyenek egy pillanatig sem. Erre nincs is, inem is lehet oka senkinek. Hiszen nyilvánvaló, hogy a magyar kormánynak erdélyi programja a cselekedetek, az alkotások programja. Magyar munkát akar végezni a kormány Erdélyben és ebből a munkából készséggel veszi ki részét az anyaország minden lakója. Ha áldozatokról van szó, a haZa oltárán rójuk le ezeket az áldozatokat, a befektetések pedig, amelyek a munka nyomán keletkeznek, magyar tulajdonban maradnak, egész Magyarországot erősítik és gazdagítják. A mai nap világ- és országos vonatkozású eseményei Tokióból jelentik, hogy a japán csapatok több, hadászatilag fontos pontot foglaltak el, többek között Ujguinea szigetén is. A Német Távirati Iroda jelentése szerint Kanada angol nyomásra megszakítja a diplomáciai viszonyt Franciaországgal. Ez a tény feltűnést okozott Franciaországban, mert Kanada francia eredetű gyarmat. A NTI jelenti, hogy hétfőn reggel nagyobb brit repülőgépekből álló kötelék támadást kísérelt meg Északnyugatfranciaország partjai ellen. A német repülők még a part elérése előtt harcra kényszerítették az angolokat. A heves légi párbajban 6 Spitfire gépet lőttek le a német repülők. A délután folyamán az angolok, megismételt támadó kísérletük során, további 8 gépet vesztettek. A NTI jelenti: Gandhi nem helyesli, hogy Indiába amerikai csapatokat küldjenek. Vatikánvárosból jelentik, hogy Harada lett a Szentszék japán nagykövete. Ankarából jelentik, hogy Irán helyzete a szovjet egyre növekvő terjeszkedése miatt aggodalmat kel Törökországban. Tokióból jelentik, hogy ott díszkardokat adtak át a német, olasz é|S thaiföldi követnek. A Steíani-iroda jelenti, hogy Gandhi újra elfoglalta helyét a politikai életben. Nehru kijelentette, hogy nem folytatnak tárgyalásokat Angliával. * A képviselőház mai üléséin a hadikölcsön fölértékeléséről szóló javaslattal foglalkoztak. A javaslat szerint a kisebb jegyzőket akarják elsősorban kielégíteni. Igazságosságra törekednek, hogy amennyiben lehetséges, az összes jogos igényeket kielégítsék. Több felszólalás hangzott el. Gereblyével fejbeverte a mostohafiát egy szentimrefalvai főldmíves Csütörtökön, április 23-án a sümegi kórházba szállítottak egy 14 éves fiút, akinek a fején két nagy seb volt. A gyermek az orvosok érdeklődésére azt mondta, hogy a padllásról esett le és így történt a szerencsétlenség. Gyanúsnak látszott az eset, azért a csendőrség nyomozást vezetett be. Ennek során a következő falusi dráma bontakozott ki: Vendel Gábor 34 éves szentimrefalvai földmívesnek mostohába a 14 éves gyermek, akit Horváth Istvánnak hívnak. Állítólag makacs természetű volt a gyerek, de meg nem is igen jól érezhette magát mostohaapja házában, mert állandóan arról beszélt, hogy szlerietne máshol szolgálatba állni. Nem tetszett az Vendel Gábornak, hogy ilyen nagy munkaerőhiányban a fiú ott akarja hagyni, többször volt emiatt veszekedés is a házban. A múlt héten Vendel kukoricaszárat akart szecskára vágatni Illés József szentimrefalvai földmíves pajtájában. A fiú állítólag ez alkalommal is megismételte azt a kívánságát, hogy máshol szeretne dolgozni. Erre a mostohaapa méregbe gurult, felkapta a gereblyét és kétszer fejbeverte viele a gyermeket. A nagy jajgatásra lllésné megjelent és kérlelte Vendelt, hogy ne bántsa a gyereket, de az szörnyű haragosan válaszolt. A gyermek véresen, eszméletlen állapotban feküdt a pajta földjén. Később megmosták a sebet és a gyermeket ágyba fektették. Azt mondták neki, hogy a padlásról esett le. De mivel állapota egyre rosszabbá vált, beszállították dr. Karácsony Gyula körorvoshoz Csabrendekre. Itt Vendel szintén azt mondotta, hogy a gyerek úgy esett le. Az orvos látta, hogy elhanyagolták a fiú sérülését, azért a sebesülésnek aggasztó komolysága miatt a kórházba utalta a fiút. Ott megállapították, hogy alig van remény a gyermek megmentéséhez. A kegyetlen mostohaapát a csendőrség beszállította a zalaegerszegi ügyészség fogházába.
