Zalai Magyar Élet, 1942. április-június (3. évfolyam, 72-144. szám)
1942-04-28 / 94. szám
2 flAwW/EIET 1942 április 28. öltözködjünk T*th Gyula Kész nöikabát és ruhaosztály mm m tm toszfá/y Uridivat és szöveteladás úri és női szabóságából Selyemhernyó tenyésztők jutalmazására 1000 pengőt fordít a Zalavármegyei Közjóléti Szövetkezet Ne vesszen kárba ezeknek egyetlen kilogram lombja se. Tenyésszen selyemhernyót mindenki, akinek a legparányibb alkalma is van hozzá. Ebben a háborúban ne hulljon le föl- használatlanul egyetlen eperfallevél se. A selyemhernyótenyésztés nem nehéz munka. Némi irányítással iskolás gyermekek is elvégezhetik. A tanítók növendékeiket lelkesítsék, oktassák a selyemhernyó tenyésztésére, mert honvédelmi szolgálatot teljesít, aki ma a selyemhernyó tenyésztését előmozdítja. A leventék terjesszék ki tevékenységüket erre a munkára is. A sok százezres tömeg lelkes munkája megsokszorozhatja selyemtermelésünkét. Ennek segítségével pedig ejtőernyőseink számát szaporíthatjuk a győzelmet biztosító fölényig. Gondoljunk a Délvidék visszaszerzésében oly nagyszerűen szerepelt ejtőernyősleinkre. A Zalavármegyei Közjóléti Szövetkezet 1000 pengős jutalmát ugyan azoknak a sokgyermekes családok tagjainak adja, akik a selyem- hernyó tenyésztéssel a legszebb eredményt érik el, de a nemzet hálájából mindenkinek jut, áki a hadifontosíságú selyemtermelést előmozdítja. Szövetségeseinkkel vállvetve élet-ihalíál harcukat vívják honvédőink a harctereken. Ezekben a harcokban döntő szerepe van a repülőknek. A repülőnek életmentője az ejtőernyő. Az ejtőernyő ernyője pedig kizárólag gubóselyemből készül, .mert nincs más anyag, amely az irtózatos igénybevételt kibírná, csak a selyemhernyófonálból készült selyemszövet. De nemcsak a repülőknek van szükségük az ejtőernyőre. Ott vannak a mi derék ejitőíernyős katonáink is, akiknek legnélkülözhetetlenlebb fölsZerelési tárgyuk az ejtőernyő. Ma a gubóselymet külföldről behozni egyáltalán lehetetlen. Itthon magunknak kell tehát megtermelnünk minden darab ejtőernyőnk anyagát. Magyarországnak a sielyemtermelése szép fejlődést ért el, de ma fokozottan többet kell 'termelnünk. A selyemhernyók táplálékát adó eperfák szép számmal vannak, főleg közutaink mellett, de ezek számát is igyekeznünk kell szaporítani. Hogyan „épített”a (A m. kir. honvéd haditudósító század közlése.) Nincs művészet a lélek szabad szárnyalása nélkül s a szellem teremtő erejének kötetten-. sége nélkül nincs igazi alkotás. Ez az oka annak, hogy a szovjet birodalomban nem fejlődött ki európai értelemben vett művészet. Az irodalom és a zene terén talán még akadt egy-egy figyelemreméltó alkotás, de az építőművészet és a képzőművészet silányabb, mint bárhol a világon. De ez érthető is, mert az építőművészet és a képzőművészet kifejlődésének alapja a társadalmi és gazdasági élet mágasabbrendűsége. Képzőművészeti alkotásokkal csak ott találkozhatunk, ahol az ellet nyugodt, kiegyensúlyozott. A társadalom teremtő ereje ennélfogva nemcsak a mindennapi lét föltételeinek megszerzésére kényszerül, hanem jut belőle arra is, hogy eszmei értékeket, gondolatokat formáljon kőbe és anyagba. Azokban a szovjet városokban, amelyeket végigjártunk, a legszörnyűségesebb építészeti »müvekkel« találkoztunk. A szovjet hírverés azt harsogta a világba, hogy a szovjet a munkások paradicsoma s ebben a paradicsomban minden munkásnak emberi otthona, művelt emberhez illő lakása és környezete van. A valóság az, hogy ia mammutgyárák körül elképzelhetetlen kiterjedésű nyomortanyák terülnek el. Egy-egy szobában két-három család húzódik meg, az öregek és gyerekek a szobák sarkában berendezett vackokon hevernek. De nem különbek azok a Potemkin-épületek sem, amelyeket majdnem minden nagyobb városban építettek — a kiváltságos elemeknek. A szakember számára a legmeglepőbb éppen az, hogy a szovjet, amely »új szellemiségével« kérkedett, huszonöt év alatt sem tudott kitermelni sajátos stílust. A legtöbb négy-öt emeletes házon a klasszikus görög és római stílusok hagyományait fedeztük fel zagyva összevisszaságban. Az egyik bérház homlokzatán a német művészet újjászületésének kedvelt díszítő elemével, a cartouch-sal találkoztunk. A szovjet építészek az építészeti elemek megválasztásánál ráfanyalodtak az általuk annyira gyűlölt fasizmus és »nácizmus« építőművészet! stílusára is. A dnyepropetrovszki műegyetemen levő épületterveken és fényképeken azonban már bizonyos keleti ízt fedezhettünk fel, ami nyilvánvalóiéi a zsidó szellemi befolyás erősödéséről árulkodik. Az itt talált homlokzati képek a magyarországi zsinagógák stílusához hasonló vonásokat tüntetnek fel. A lakóházak szerkezetileg éppoly rosszul vannak megoldva, mint amilyen megdöbbentő a belső berendezésük. A lépcsőházakat gyakran az utcai szárnyon helyezik el. Függő folyosót nem igen alkalmaznak, mert szerkezetileg csak ritkán tudják helyesen megoldani. Igen sok, több éve lakott épületet láttunk, ahol a vasgerendák szomorúan lógnak az űrben s várják a csodát, vagy a hozzáértő szakembert. A homlokzatok kiképzése túlnyomórészben vakolt. A házakat gyakran sötét kékesszürkére festették. Nincs Magyarországon az az elhanyagolt börtön- épület, vagy külvárosi bérkaszárnya, amely olyan komor hatású volna, mint ezek a főútvonalakon álló lakóházak. Sok épület közönséges falazótéglából, nyerstégla modorban készült. Az így falazott homlokzatokat szívesen festették be sárga, vagy vörös színnel s ezáltal a festék —- ez a lélektelen nyersanyag — lárvaszerűen takarja el la tégla természetes, nemestűzű színét, nem beszélve arról, hogy a festék élesen kiemeli a falfelület egyenetlenségét. A lerakodó ,port és kormot az leisői hosszú csíkokban mossa végig a homlokzaton. A kemény orosz éghajlat ia festéket lemarja s mivel a házak gondozásáról pzó sem volt, la legtöbb épület sívár 'és lerongyolódott. Az épületek aránya majdnem mindig ftorz, néha pedig tudatosan fura. A házak berendezése (semmivel sem különb a homlokzatoknál. A kőműves-, asztalos-, la- katos- és burkoló-munkák kivitele és alaki kiképzése a midiikéhez képest hihetetlenül elmaradott. A szobák padozata hajópadló, vagy lapburkolat. Bádogszerelvényeik gyatrák és hiányosak. Az lesövízlefolyó csatornák a járdaszínt fölött másfél-két méterre végződnek és pntják a (vizet ia gyanútlan járó-kelők nyakába. Némelyik lakóháztömb központi fűtéssel van fölszerelve, de a konyhákban nincs vízvezeték és * négy-öt többemeletes (háznak jut egyletien vízcsap — az udvaron. Az egyéb mellékhelyiségek állapota európai ember számára elképzelhetetlen. Rendszerint az udvaron helyezik id hanyagul össze eszká- bált deszkabódékban. A szovjet szociálpolitikájának tegkiáltóbb cáfolatai talán nem is annyira a nyomortelepek, mint ezek a házak, amelyeket már a »rendszer« épített munkásai számára. Ezekben a házakban nem volt senkinek sem otthona, de még csak lakása sem. A házakban a bizalmi férfiak korlátlanul uralkodtak. Joguk volt behatolni minden lakrészbe, amelyekben álig található valamire való bútor. Szoborról, festményről nem is álmodhattak a szovjet polgárok. Meg kellett elégedniök a köztérieken felállított sokszorosított igipszművek- kel. Ezek többnyire a szovjet nagyjait ábrázolták, épp úgy, mint azok a színes nyomatok is, amelyekről Sztálin, Vorosilov, vagy Molotov ábrázata rémítgétte az örökös félelemben és nyomorban élő műnk jkat. ... -----V MÁ VAUT MÁVAUT Zalaegerszeg autóbusz menetrendje Érvényes 1941. október 26-tól. Zalaegerszeg—Bak^Keszthely. Menetdíj — — —•_ 14 20 16 00 i. Zalaegerszeg Széchenyi-tér é. 910 15 50---•---T— — —•— 14-45 16-25 é. Bak Hangya szövetkezet i. 846 15 25---*---- | — — 8-20 14 46 —•— i. Bak Hangya szövetkezet é. 8 45 15 24 —__ 180 — 9 05 15-20 — é. Zalaszentmihály—Pacsa p. u. i. 825 1500---•---- j 4'5 0 6 45 1020---*---—é. H évizszentandrás i.----•---13-48 1718 450 7 05 10-40 16 35 é. Keszthely pályaudvar i. 7T0 13 15 16.50 Bak —Nova Menetdij —•— 8.35 15 20 i. Bak pályaudvar é. 7-10 13 10 1 — 850 15-30 i, Bak Hangya szövetkezet é. 7 05 13-05 2 70 9 30 16 10 é. Noya i. 625 12 25 Menetdij Zalaegerszeg —Bak—Lispe—Szentadorján — •— 16 00 i. Zalaegerszeg Széchényi-tér é.---*---15 50 1 — 14-20 16 26 é Bak Hangya szövetkezet i. 7-15 15 21 1-70 14 38 16-38 é. Söjtör Búza-vendéglő i. 6-58 15-02 4 50 — — 17 -55 é. Szentadorján i. 5-45---•---FERENCJÓZSEF KESERÜVIZ
