Zalai Magyar Élet, 1942. április-június (3. évfolyam, 72-144. szám)
1942-04-04 / 74. szám
1942 ÁPRILIS 4. SZOMBAT Na<8Melet III. évfolyam ♦ politikai napilap #> 7 4. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Felelős szerkesztő: Előfizetés: 1 hónapra 2, 3 hónapra 5.70 P. Túttőssy-utca 12. Telefon 80. Dr. PESTHY PÁL Postatakarékpénztári csekkszámla: 30.454 sz. ARA 10 FILLÉR A SZEGÉNY MAGYAR TEHETSÉGEK ÚTJA A kultuszkormány uiabb nagyarányú intézkedésekkel segíti elő a nehézsorsu vidéki diákok iskoláztatását Hóman miniszter nyilatkozata A világháború utáni években, de még napjainkban is rendkívül sokat vitatott kérdése volt a magyar társadalom- és neveléstudománynak a »kiválasztódás«. A viták során az a röviden és világosan fogalmazható megállapítás alakult ki, hogy Magyarországon a tanulás olyan drága, hogy a széles néprétegek nem tudnak hozzáférkőzni. Így az értelmiségi középosztály utánpótlása nem aszerint történik, hogy ki tehetséges és ki nem, hanem aszerint, hogy van-e pénze a szülőknek a taníttatásra, vagy sem: tehát lassanként tehetségtelenekkel hígul fel a vezető társadalmi osztály. (Kontra- szelekció.) Természetesen a magyar kormányzat is figyelemmel kisérte ezt a vitát és figyelembe véve tanulságait, igyekezett gondoskodni az orvoslásról. Már eddig is több intézkedés történt. Most azonban rendkívül nagy jelentőségű gondoskodás eredményeiről számolhatunk be. Hóman Bálint az egyetemi és főiskolás diákság jóléti támogatásának négy alappilléréről A magyar közoktatásügy legfőbb őre, Hóman Bálint miniszter közölte ezeket az eredményeket a sajtó képviselőivel. Elmondotta, hogy az egyetemi és főiskolás diákság jóléti támogatása négy alappilléren épül fel. Az első a tandíj-rendszer, amely a szegény és tehetséges diákokat a lehető legnagyobb kedvezményben részesíti. Nem általános szabály ez, mert a rossz tanuló nem részesül kedvezményben. Ez természetes is és ettől a kiválasztási elvtől a kultuszkormány nem térhet el. A második alappillér az új ösztöndíjak és tanulmányi segélyek újabb sora, elsősorban a Horthy Miklós ösztöndíjalap. Ebből kifejezetten a szegénysorsú földmíves és kisiparos- gyermekeket támogatják. A harmadik pillér a diákjóléti intézmények különböző alakja: diákotthonok, menzák. Teljes kiépítésük folyamatban van. A negyedik pillér a diáksegélyezés megszervezése. Képességvizsgával választják ki a népi származású tehetségeket a középiskolákban Ezután ismertette a miniszter a tavaly megindult tehetségmentő munkát. A helyes kiválasztódás keresztülvitele céljából a nép széles rétegeiből képességvizsgálat útján veszik fel a középiskolákba a tehetséges szegénysorsú gyermekeket. A rendszer kiválóan bevált, mert a képességvizsgákon keresztülment diákok 80—90 százaléka kiváló eredménnyel végezte iskoláit. Mindig különös gondot fordított arra a kormány, hogy a tanulási költségeket arányba hozzák a teherbíró képességével annak a társadalmi rétegnek, ahonnan a tanulók származnak. Mint történész hivatkozott arra, miért van, szükség a helyes kiválasztás előmozdítására. A magyar történelemben a nemesség utánpótlása mindig az alsóbb néprétegekből történt. 80—100 év óta ez az utánpótlási folyamat megszűnt. Fontos magyar érdek tehát, hogy a-kiválasztódásnak ez a helyes rendje ismét visszaálljon. Myoleszáz tehetséges falusi magyar kallódott el évente Hóman miniszter nagy tetszéssel fogadott nyilatkozata után dr. Szombatfa. lvy György és dr.. Rudai Rezső miniszteri osztálytanácsosok ismertették a sajtó képviselői előtt azokat a számadatokat, amelyek beszédesen igazolják a máris elért eredményeket. A kormány arra hivatott szerveinek először is azt kellett megállapítaniok, hogy mekkora lehet a nehéz anyagi viszonyok miatt elkallódott tehetséges falusi magyar gyermekek tömege. Az alapos körültekintéssel történt becslésekkel kiszámították, hogy ezeknek a száma évjáratonként megközelíti a 800—1000 főt. Másodszor azt kellett megállapítani, hogy mennyi férőhely áll rendelkezésre a vidéki gimnáziumok mellett működő internátusokban a tehetséges szegény gyermekek számára. Kiderült, hogy 1100 üres ágy van, elégtelen előmenetelő tanulóval pedig 1000 hely van betöltve. Gyenge, elégséges tanulók 2500-an élnek internátusokban. Végső szükség esetén tehát összesen 4600 hely állhat rendelkezésre arra az esetre, ha a rossz tanulókat tehetséges jó tanulókkal akarják kicserélni. A harmadik feladat az anyagi fedezet kérdése volt. A múlt év augusztusában kiadott miniszteri rendelet félmillió pengő évi bevételt biztosított a falusi tehetségmentés céljára. Ez az összeg, 600 pengő iskoláztatási költséget véve alapul, évenként 833 tanuló iskoláztatását teszi lehetővé. Mivel nyilvánvaló, hogy ez a szám a vezető réteg fölfrissítése szempontjából nem jelentős, gondoskodnak majd az összegnek évenként negyedmillió pengővel való fölemeléséről. Ez a művelet nyolc év múlva 4000 tehetséges falusi szegény fiú középiskolai taníttatását teszi lehetővé. A továbbiakban azután gondoskodtak a tehetségmentő munkának az állami, községi és felekezeti iskolák közt való felosztásáról. Állami középiskolákban 330, katolikus középiskolákban 160, reformátusban 90, evangélikusban 12, unitáriusban pedig 5 diákot helyeznek el. Természetesen a felekezeti iskolákba a megfelelő vallási! diákokat küldik. Hogyan történik a képességvizsga ? A legfőbb kérdés az volt, hogy a falusi gyermekek nagy tömegeiből miképpen válasszák ki azokat, akik valóban tehetségesek és megérdemlik az iskoláztatást és a társadalom vezető rétegébe való fölemelést. Itt a sárospataki református gimnáziumban évek óta kipróbált képességvizsgálat alapján indultak el. Mindennél fontosabb, hogy a tanulók kiválasztásánál a »protekció« és minden idegien szempont tökéletesen kiküszöböltessék. Ezért többszörös »szűrőn« jut keresztül a falusi gyermek, amíg diák lesz belőle. A »Néptanítók Lapjá«-ban ad a minisztérium felvilágosítást a tanítóknak arról, hogyan válasszák ki a tehetséges középiskolás diáknak való elemista fiúkat. A tanító felad nekik fogalmazási és számolási tételt. Jelenlétében kell a gyerekeknek a feladatot elvégezniük — idegen segítség nélkül. Ezután a feladatokat beküldi a »területileg illetékes középiskolához«. Jeilem- rajzot csatol hozzá és pontos tanulmányt arról, hogy a szülők milyen anyagi és erkölcsi helyzetben élnek. Ez utóbbit különben a községi elöljáróság is köteles igazolni. Az internátussaJ összekötött gimnázium hat tagú tanári vizsga- bizottsága rostálja meg azután, a tanítók által beküldött »tehetség-jelölteket«. A legjobbak kerülnek majd be a gimnázium első osztályába. Ez az egész rendszer különben különlegesen magyar dolog, külföldi példák után ríém is érdeklődtek. A kultuszkormány segítsége az egyetemen és a főiskolán A kormány gondoskodása ,az ,egyetemi és főiskolás ifjúság anyagi helyzetére is kiterjed. Különösebben tavaly óta érvényesül ez a tan- díjrendszerben. A régi rendszer csak egész és fél kedvezményt ismert, míg az új, rendiszer a háromnegyed kedvezményt is ismeri és ezen belül is három fokozatot létesít. Ennek eredni ényekép most már a hallgatók 60 százaléka részesül kedvezményben, holott tíz évvel ezelőtt csak 43.5 százaléka részesült. Az ösztöndíjak számát és összegét is szaporítják. E célra közel négyszázezer pengőt fordítanak ebben az évben. A diákság javára szolgál az is, hogy naponta ötezer diák kap ebédet és vacsorát az ország területén működő menzákon. Miképpen kell értelmezni a fizetési pótlék rendelkezését — felmondás és végkielégítés esetében? A végkielégítés kiszámítása szempontjából abban az esetben, ha az 1941. december első napja a felmondási időbe esik, a vonatkozó rendelkezéseket a következőképpen kell értelmezni : Abban az esetben, ha a végkielégítés kifizetése 1941. december első napja előtt megtörtént, a végkielégített alkalmazottnak csak arra a fizetési pótlékra van igénye, mely a felmondás időpontjában fennállott rendelkezések értelmében járt. A felmondásban lévő munkavállalókra vonatkozó hivatalos magyarázat szövegét akként kell helyesbíteni, hogy a felmondási időre járó illetményeknek 1941. december első napja előtt történt kifizetése esetén nincs igénye a munka- vállalónak a 9070—1941. M. E., illetve a 9080 —1941. M. E. számú rendelet szerint járó fizetési bérpótlékra. Az iparügyi miniszternek ez a rendelkezése a Közgazdasági Értesítő március 22- iki számában jelent meg és 17.331 —1942. számot visel.
