Zalai Magyar Élet, 1942. április-június (3. évfolyam, 72-144. szám)

1942-04-20 / 87. szám

1942 ÁPRILIS 20. HÉTFŐ ARA 8 FILLÉR III. évíoínam ♦ POLITIKAI NAPILAP 8 7. Siam. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Tüttóssy-utca 12. Telefon 80. Felelős szerkesztő: Dr. PESTHY PÁL Előfizetés: 1 hónapra 2, 3 hónapra 5.70 P, Postatakarékpénztári csekkszámla: 30.454 sz. h M i I I , • ! 1 : I ló repülők kellenek a hazának Nyissa ki a fülét az ország fiatalsága és hallja meg a kormányzóhelyettes úr szózatát. A repülői pályára hivja a kormányzóhelyettes a magyar ifjúságot, olyan pályára, amelynek saját­ságos szépsége, akarat és jellemképzö ereje, változatos és sportszerű jellege van. A mi ko­runk fiatalságának meg kell értenie a kormányzó- helyettes úr szózatát, hiszen ez az ifjúság már a repülés jegyében nőtt fel, éppen abban a korszakban, amikor a repülés a szerény kezde­tektől elindulva a csodálatos fejlődés határáig érkezett. Különösen a magyar ifjúságnak kell megértenie ezt a szózatot, hiszen a mi népünk mindig a vitézi életre vágyott s a repülöszol- gálat a haza jövője szempontjából talán a legfontosabb. A kormányzóhelyettes úr mon­dotta, hogy a szárnyas magyar honvéd, a lég­védelmi lűzérrel együtt az otthont védi az ellenség romboló légitámadásaival szemben, de ugyanakkor a légierő honvédségünknek leg­gyorsabban és legmesszebbre sújtó kardja is. A hazát szolgálja a repülő és szolgálja a leg­hatásosabb módon. Védelem és támadás, a helyzet szükségessége szerint, ősi magyar fog­lalkozás, hiszen a múltban is ezt tették őseink, csak más fegyverekkel és más módszerekkel. A magyar repülő tehát a magyar harci hagyo­mányt őrzi és folytatja, s legfeljebb a fegyver­nem új, de a szellem a régi. Éppen ez a szellemi adottság ad reményt arra, hogy a kormányzóhelyettes úr szózatát meghallja a magyar ifjúság. Hiszen nemcsak a hivatás szép, amelyre felszólítja, de az előnyök is igen nagyok, amelyekkel ez a hivatás jár. Aki a hivatásos repülőtiszti, repülömérnöki, vagy tiszthelyettesi szolgálatot vállalja, az há­roméves akadémikus és párhuzamos katonai repülőkiképzés után lesz a magyar légierő tagja. Az állam a siker érdekében jelentős áldozatokat hoz. Hiszen, amíg egy újoncot kész hadipilótává nevelnek, ez az államnak mintegy ötvenezer pengőjébe kerül. Olyan összeg ez, amelyet nem mindenki nyújthat a gyermekének és az is komolyan esik a latba, hogy a repülőtiszti tanfolyamot elvégző ifjú azonnal biztos kenyér­hez jut. A kormányzóhelyettes úr ebben a szózatá­ban a szülőkhöz is fordult, akik az öregebb nemzedékhez tartozván, a repülői pályát túlsá­gosan veszélyesnek tartják. Az igazság ezzel szemben az, hogy a repülés biztonsága az utóbbi líz évben nagyot fejlődött, a gépek, a motorok és műszerek tökéletesedése, a kiképzés biztonsága óriásit haladt. Azt a kis kockázatot pedig, ami a műszaki tökéletesedés ellenére is együttjár a repülő foglalkozásával, vállalnunk kell a haza érdekében, mert honvédségünknek mindenképen erős, ütőképes repülőerőre és legelsösorban sok, bátor és fegyelmezett repü­lőre van szüksége. A bátrakat segiti a szeren­cse — mondotta a kormányzóhelyettes úr — és a rómaiak emlékét idézte, akiknek egyik nagy államférfia mondotta a Karthágó ellen vívott háború idején a világhírűvé lett mondást: hajózni szükséges, élni nem. Ez a szállóige remek tömörséggel foglalja össze a haza iránti kötelességeket. Ha kell, kockázatot vállalunk a haza jövője érdekében és ott szolgáljuk a hazát, ahol ez legszükségesebb. Ma a repülés a kor­szerű követelmény, a hazának jó repülők kel­lenek. A magyar ifjúság bizonyára megérti, hogy miről van szó és követi a kormányzóhelyettes úr felhívását. A zalaegerszegi leventepálya és levente otthon visszataszító állapota nem méltó az intézmény tekintélyéhez A zalaegerszegi Levente Egyesület vasárnap tartotta közgyűlését otthonának helyiségében. Sajnos, egyáltalában nem éllénk érdeklődés nyilvánult meg. Dr. vitéz Tamásy István polgármester az elnöki megnyitójában meleg szavakkal emlékezett meg nemzeti hadsere­günkről, amelynek fiai részben már dicsősége­sen harcban állanak a keresztény művelődés legnagyobb ellenségeivel, részben pedig ezer meg ezer kilométeres utakra készülődnek, hogy a bolsevizmussal való önfeláldozó leszámolás­ban biztosítsák itthoni munkánk nyugalmát. Országmentő feladat ma mimtííen munka, akár a határokon kívül, akár a határokon tielül történjék. Elsőrendű nemzeti munkát végez a levente- intézmény is, amely a honvédelemnek előisko- lája. Hálásan gondolunk a lelkes vezetőségre és az oktatókra, akik a magasabb eszmék szol­gálatában önzetlenül tevékenykednek az ifjú­ságnak erkölcsi és katonai szellemben való nevelésén. Végül arra kérte a leventeifjúságot, hogy szorgalommal és hazaszeretettel haladjon azon az utón, amelyet a már katonasorban levő öregleventék a piéldájukkal kijelöltek. Adja Is­ten, hogy minél előbb ránk virradjon az a szebb jövő, amelyet köszöntésünkbe foglalunk. Szabó József főoktató, cserkészboltos a titkári jelentést ismertette. Itt is az első gondo­lat honvédetek felé szállt, hogy Isten áldása kísérje őket éis diadalmas fegyvereiket. Az elmúlt évnek kiemelkedő eseménye volt a leánylevente-csoport megalakulása. A közmű­velődési szakosztály színdarab betanításán és a magyar nóta becsületének érvényre juttatásán dolgozott. A labdarugó szakosztály fegyelem­teremtő működésének érdeme, hogy az ifjúság elnyerte a Szövetségtől a sportszerűség díját és a csapat megszerezte a II. osztályú baj­nokságot. Nagy eredményt jelent az is, hogy atlétikai, ökölvívó és tornaszakosztály alakult. Leromlást mutat azonban a múltakhoz ké­pest a zenekar. Ennek oka a folytonos karmesterváltozás, a szervező kéz hiánya. A tönkrement hangszerek javítására való költséget a vármegyei alaip ado­mányozta, amiért hála jár a vármegyéi levente bizottságnak. Legfőbb óhajtása az egyesület­nek az, hogy barátságos, egészséges otthont teremtsen az ifjúságnak. Frimmel Gyula pol­gári iskolai tanár el is készítette a megfelelő tervezetet, de a megvalósításra, úgy látszik, még sokáig kell várni. A pálya az évnek legnagyobb részében úgyszólván csíak sárfürdőnek használható. Kora ősztől késő tavaszig csak gumicsizmában lehet közlekedni a pályán át. Az ingoványos talajon, minden építkezési rendszabály figyel­men kívül hagyásával emelt épületet teljesen átnedvesíti a talajvíz, a padlózat korhadt, süp­pedés gombatanya. Veszélyezteti az ifjúság egészségét. Sürgősen biztosítani kellene a pá­lyaépítés és épület útjavítás alapföltételét: a tulajdonjog vitájának eldöntését és az adósság rendezését. A pálya tarthatatlan állapotához já­rul még az a körülmény is, hogy laz otthon a hozzávezető utcának rendezet­lensége miatt csak kínosan közelíthető meg. Egy kis eső után már akkora a sár, 'hogy bo­kán felül ér. Ilyon utón kell hetenként kétszer felvonulni oda közel 1.600 ifjúnak olyan idők­ben, amikor nemzeti kötelesség a cipőanyag kímélése is. Ehhez járul, hogy a sporttelepnek! bejárata sincs. A Könyök-utca felől beszege­zett kapu fogadja a közönséget, a Jákum-utca felől levő bejárat pedig rossz időben egész sártenger. A titkári jelentés azt javasolja, hogy a Könyök-utcát a levente-név megbecsülésére nevezzék el Levente-utcának és azon át csinál­ják meg a pályához váló bejáratot. Az otthon épületének Jákum-utcai bejáratát pedig az utca gyalogjárójának és kocisiútjának halaszthatatlan rendezése kapcsán tegyék méltóvá az intéz­mény jelentőségéhez. Annak a fájdalmas tény­nek magyarázatát, hogy a közönség még min­dig nem mutat elég megértést a leventeifjúiság munkája iránt, jórészben az említett mostoha körülményekben kell keresni. Több hozzászólás után a polgármester a teendők sorrendjét így vázolta: először állam­segély útján rendezni kell az adósságokat, az­tán kerülhet sor a sportpálya, végül a felépít­mények rendezésére. Mindenesetre tervszerű­ség kell, mert szükség volna a pálya alagcsöve- zésére és feltöltésére. Az utóbbihoz törmelék­es földanyagot adna a város, a fuvarozás kér­dése azonban most a termelés elsőrendű érde­keinek kielégítése mellett a legnagyobb ne­hézségbe ütközik. Fontolóra lehet venni eset­leg kis iparvasút beállítását és a leventék közreműködését. A leventeintézmény tekintélye és népszerűsítése mindenképpen megkívánja, hogy az akadályokat legyőzzük és hogy szívós törekvéssel tiszta, napsugaras, egészséges környezetű otthont teremtsünk a nenntet reménységé­nek. Végül a tisztújítást ejtették meg. Közfelkiál­tással három évi időtartamra elnöknek dr. vi­téz Tamásy Istvánt, ügyvezető elnöknek Rigler Mihályt, a leánylevente-csoport elnökének a polgármester feleségét, ügyvezetőnek Hevesi Ferencnét választották meg. A megválasztott összes tisztségviselők száma 74. Gyűlés után a teljesen felázott, tócsákkal téli pályán a Tapolcai Vasutas Sportegylet és a zalaegerszegi Levente Egyesület csapatai kö­zött II. osztályú labdarujgó bajnoki mérkőzés volt.

Next

/
Thumbnails
Contents