Zalai Magyar Élet, 1942. április-június (3. évfolyam, 72-144. szám)
1942-04-20 / 87. szám
2 1942 április 20. (A m. kir. honvéd haditudósító század közlése. Ha valaki csupán egy órát tölt is az ukrajnai magyar megszálló csapatok parancsnokságán, örömmel és büszkeséggel állapíthatja meg a befutó jelentésekből, milyen nagyszabású művelődési munkát végeznek honvédeink a bolse- viki zsarnokság alól felszabadult ukrán földön. Ahhoz a tapasztalathoz már néhány percnyi megfigyelés is elegendő, hogy a parancsnokság életének sürgő-forgó mozgalmassága mögött, a legkörültekintőbb pontossággal megszervezett vezelőközpontnak, minden részletre kiterjedő, tervszerű szabatossággal folyó működése nyilvánul meg. De aki a világháború seregvezetésének és ellátószolgálatának, annakidején megcsodált gépezetére emlékezik vissza, annak nyomban szemébe tűnik, hogy azóta is milyen nagy változáson és fejlődésen ment át a vezetés megszervezésének művészete. Persze ebben nagy szerepe van műszaki tudomány új vívmányainak s különösen a híradó- és közlekedőeszközök hatalmas fejlődésének. 0;thoni fogalmak szerint szokatlanul nagy méretek jelentkeznek itt mindenütt és mindenben. A falvak, városok egymástól való távolsága, a megoldandó feladatok térbeli nagysága, mind mind szembetűnnek. De honvédeink — a vezetés épp úgy, mint a csapatok — annyira beleszoktak ezekbe s oly mindennapos természetességgel végzik szolgálatukat, hogy csodálkoznánk rajta, ha magunkban is volnánk — magyarok. De miként az elmúlt világháború alatt éveken át, úgy most is pontosan és ösztönösen jelentkezik a magyar katonában az a cső dálkozás-nélküli, valószerű világfelfogás, természetes és józan gyakorlatiasság, amelyet annakidején annyira megcsodáltak katonáink magatartásában az idegenek. Természetes, hogy ezek között a méretek közölt, az itt levő magyar csapatok sincsenek valamely szűkebb körzetben összpontosítva, hanem igen kiterjedt területeken szétosztva végzik szolgálatukat. Egyik részük arcvonalbeli szolgálatot teljesít, másrészük az arcvonal mögötti feladatokat látja el. Ez utóbbiak feladata általában kettős. A megszállással és újjáépítéssel kapcsolatos feladatokon kívül, rendfentartószolgálatot is ellátnak. Az előbbi feladatkörbe: a háborúdulta terület polgári életkereteinek helyreállítása, a termelés minél szélesebb alapokon való megindítása és a közigazgatás, valamint a gazdasági élet szerveinek támogatása tartozik. Ukrajna ezidősze- rint még a közlekedést érezhetően megbénító hótakararó alatt áll s így az élet természetesen még jóformán téli álmát alussza. Mégis aki össze tudja hasonlítani a négy hónap előtti ukrajnai viszonyokat a maiakkal, láthatja az örvendetes fejlődést. Nyomban szemébe tűnik, hány akkoriban lerombolt híd, vasútvonal és út vált ismét használhatóvá és hány gyár és gazdasági üzem velte fel újra a munkát. S ebben a változásbanhatalmas része van a honvédségnek. A másik feladatcsoport : a rendfentartás és közbiztonsági tisztogatómunka. Ismeretes dolog, hogy a visszavonuló vöröshadsereg egyes szét- ugrasztott részei annakidején bevették magukat Ukrajnában oly gyakori erdőségekbe és nádasokba s csupán a tél hidege kényszerítetle őket arra, hogy élelmet és tetőt keresve, kibújjanak rejtekükből. De a szovjethadsereg maga is visszahagyott ezeken a területeken polgári ruhába bujtatott apró csoportokat, azzal a feladattal, hogy ezek orvlövészekként, fegyveres támadásokkal, robbantásokkal és rongálásokkal zavarják a szövetséges hadseregek összeköttetéseit, mozgását, valamint ellátószolgálatát. Ezeken kívül sikerül időnként a szovjetnek kisebb ejtőernyős osztagokat is észrevétlenül földre* Szappant takarít miéig, ha finom viaszos víászon .abroszt vásárol. 25-féle sziép mintában új színezéssel darabja 11.06 pengő. Schütz Árúház. i tenni az arcvonalak mögött. Ezek azután kóborkatonákkal és orvlövészekkel együtt, természetesen megkísérlik romboló- és zavarófeladataik végrehajtását. Az itt ott felbukkanó ilyen fegyveres bandák garázdálkodásának persze előbb- utóbb véget veinek a honvédalakulatok. Mihelyt hírét veszik e szovjet-orvlövészek összeverődésének, kimennek különítményeink és közrefogják fosztogató s romboló csoportjaikat Elég ritka eset, hogy sikerül kibujniok a honvédek gyű'üjéből. Ilyen tisztogató csatározások úgyszólván napirenden vannak, akárcsak Bosznia és Hercegovina megszállásának idején. Olt akkor közel öt esztendeig tartott a végleges megtisztílás munkája. Amilyen szemmellátható eredményességgel végzik honvédeink ezt a szolgálatot, épen olyan megnyugvással állapíthatjuk meg, hogy e csatározások magyar részről való áldozatainak száma halottakban is, sebesültekben is csekély. A másik tény, amely örömmel és büszkeséggel tölthet el mindenkit az, hogy honvédeink az itteni nagy méretek és nehéz közlekedési viszonyok között megkívánt, gyakran rendkivüli fizikai teljesítményeket, várakozáson felüli képességekkel győzik. Kiváló teljesítményeik nemcsak elérik, de sok tekintetben felül is múlják a régi, világháborús hadsereg bámulatos teljesítményeit. A közlekedésviszonyok javulása óla az egyes helyeken elakadt kiegészítő harceszközök és anyagszállítások is elérhetik a csapatokat, úgy hogy immár minden tekintetben tökéletesen korszerű felszereléssel folytathatják közlekedésüket. Aki ilt jár közöttük s láthatja nagyszerű edzettségüket, kiváló szellemüket, derűs kedvüket, amelyet semmiféle meglepetés során sem veszítenek el, annak megtelik a lelke azzal a nagy bizalommal, hogy az otthoni Magyarország népe is bizonyára éppen ilyen szilárd lélekkel hozza meg a reáháruló és esetleg még fokozódó á do zatokat is. Hiszen ezek a katonák és az olthoni társadalom ugyanannak a nemzetnek gyermekei. Elképzelhetetlen, hogy történelmi időkben ne ugyanolyan rendületlen lélekkel állnák a mai sorsdöntő idők viharait odahaza is. mint ahogy itt Uxrajnában állják honvédeink, Magyarország békéjének s felvirágzásának végleges biztosítása érdekében. Kényszerleszállást végzett Zalaegerszegen a Műegyetemi Sportrepülő Egyesület két repülőgépe A Műegyetemi Sportrepülő Egyesület | »Héjjá M—22« típusú nagyteljesítményű vi- I toriázó repülőgépiévei Nagy Hugó műegyetemi ' hallgató pénteken a Hárm as határhegyről indulva célrepüléses távrepülést végzett Szombathelyre. A kitűzött célt pontosan elérte és ezzel a berepült 180 kilométer távolsággal az 1942 évi magyar távrepülési rekordot sikerült felállítania. Az utat — ahogyan a pilóta munkatársunknak elbeszélte — átlag 1000 méter magasságban és igen jó emelő légáramlásban, jó repülési viszonyok mellett tette meg Szombathelyig. Itt, célját elérvén, simán leszállóit a repülőtéren. Szombathelyre a »Gerle 14« típusú motoros sportrepülőgépen, amely vitorlázó gép vontatására is alkalmas, lerepült Kapuvári Jenő' műegyetemi hallgató, hogy a »Héjjíá«-t visszavontassa légi utón Budaörsre. Szombaton délután indultak el a szombathelyi repülőtérről s mivel az időjárás jelentés alapján az egyenes budapesti légvonal rossznak Ígérkezett, a Zalaegerszeg irányában való kitérés mellett a Balaton feletti útirányt választották a pilóták. Zalaegerszeg fölé érkezve azonban az igen alacsony felhők miatt a látási viszonyok annyira rosz- szabbodtak, hogy kényszerleszállást határoztak el. Néhány kört írtak le a város fölött egészen alacsonyan és végül is a Szívbegy melletti lankás vetésre szálltak le. A felázott agyagos talajon a motoros repülőgép futóműve besüppedt és a gép átvágódott, miközben kissé megsérült. A pilótának azonban semmi baja sem történt. A vitorlázó gé-p, amelynek csúszótalpa bármilyen talajon is könnyű leszállást biztosít, minden baj nélkül ért földet. A városban igen sok csodálója volt a szép látványnak, amikor az aránylag kis, sportgép a magasból láthatatlan vékony acélkötélen vontatta maga után a karcsú madártestü, piros- sárga színű vitorlázó gépet. A leszállás hírére sokan kimentek a mezőre megnézni a leszállt gépeket, amelyeket az egyik közeli pajtánál helyeztek el. Onnan — mivel a motoros, gép sérülése miatt repülni nem tudott, — a telefonon lerendelt szállítóautón vitték vissza Budapestre mindkét gépet hétfőn délelőtt s addig a pilóták — akaratuk ellenére is — a város »légből pottyant« vendégei maradtak. Mindkét repülőgép teljesen magyar alkotás és a műegyetemen a hallgatók építették. A vitorlázó gép a híres »M—22«, amely egyike a világ ezidőszerinti legjobb vitorlázó gépeinek és tiszta magyar építmény, hirdetvén, hogy mi, magyarok is tudunk alkotni. Amit Zalaegerszegen , azt megkapta Szombathely Élénken emlékezünk arra, hogy Pörneczi József gazdasági tanácsos, válickapusztai föld- birtokos az ő szokása szerinti alapos érveléssel alátámasztott cikkekben kelt síkra azért, hogy Zalaegerszegen baromfikeltető központ létesüljön. A cikkíró akkor kifejtette, hogy Zalaegerszeg nagy baromfitartó vidék központja s így a város életterének érdeke, hogy ez az intézmény itt létesüljön. Csekély az aZ áldozat, amelyet a városnak hoznia kellett volna azért, de nagy lett volna az anyagi és főkép az erkölcsi haszon, ami belőle származott volna. Zalaegerszeg azonban mit tett? Azt, amit minden esetben szokott. Először fanyalogva fogadta a gondolatot, aztán, amikor már mégsem térhetett ki azelől, hogy meg ne mozduljon, leutazott és felvilágosítást kért egy »kon- kurrens« telep vezetőségétől. Az természetesen úgy állította be a dolgot, hogy a telep ennyi meg ennyi áldozatot kívánna a várostól és nem fizetődik ki. Iigy aztán, mint aki jól végezte dolgát, a város abba iis hagyta a dolgot. Most arról értesültünk, hogy a gondolatot átvette Szombathely és a kivitelben már any- nyira előre is haladt, hogy decemberben megindul a baromfikeltető munkája. Az Oncsa, előlegezi a keltetőgépek árát, Szombathely város pedig helyiséget és lakásokat bocsát rendelkezésre. Szombathelyen lesz tehát, nem Zalaegerszegen az országnak 18-ik baromfikeltető központja. Érdekes, hogy Szombathely az elgondolásokat titokban tartotta, nehogy valamelyik más varos elkapja. Hónapok óta folytak aztán a megbeszélések és tárgyalások. A célszerű hallgatásnak most aztán kipattant az eredménye, Zalaegerszeg ezzel szemben sokat beszél, de keveset csinál. A jó gondolatokat részint Nagykanizsa, részint Szombathely kapja el, de nagy mozgékonysággal meg is, valósítja. Ej, ej, Zalaegerszeg, te ábrándos és póruljárt szomorú poéta! , , Honvédeink Ukrajnában
