Zalai Magyar Élet, 1942. április-június (3. évfolyam, 72-144. szám)

1942-04-14 / 82. szám

ARA 8 FILLÉR 1942 ÁPRILIS 14. KEDD III. évi oiw&m # POLITIKAI NAPILAP 8 2. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Tüttőssy-utca 12. Telefon 80. Felelős szerkesztő: Dr. PESTHY PÁL Előfizetés: 1 hónapra 2, 3 hónapra 5.70 P, Postatakarékpénztári csekkszámla: 30.454 sz. A mai nap világ- országos vonatkozású eseménvei Washingtonból jelentik: Az amerikai köz- ! véleményt is élénken foglalkoztatja Sir Staf­ford Cripps tárgyalásainak eredménytelensége. Nem kellett volna megvárni, amíg az ellenség India kapuja elé ér — írják az amerikai Lapok. A NTI jelentése szerint az amerikai csapatok sorsa Corregidorban négy nap alatt el fog dőlni. Az amerikaiak teljesen el vannak vágva az utánpótlástól. A Stefani-iroda jelenti: Egyiptomban Nahaz pasa letartóztatta El—Maragyt, a muzulmán papság legfőbb vezérét. A letartóztatást igen súlyos lépésnek tartják Egyiptomban, mert El Maragy a király bizalmas embere. Londonból jelentik, hogy a Délangliában tartott katonai légigyakorlatok alatt nagy re­pülőszerencsétlenség történt. A szerencsétlen­ség folytán sok magasrangú tiszt életét vesz­tette, köztük egy dandártábornok is. Oshima berlini japán nagykövetet fogadta a bolgár király. A nagykövet további útja so­rán Athénbe érkezett. A Stefani-iroda jelenti, hogy a hirtelen ol­vadás ellenére is a finnek támadásai nagy sikereket érnek el a keleti- arcvonalon. Párisból jelentik, hogy ott egy német őr­szem meggyilkolásáért öt kommunistát kivé­geztek. Amennyiben a tettes nem kerül mag, további kivégzésekre van kilátás. A Star című angol lap foglalkozik Churchill miniszterelnöknek az alsóházban elmondott be­szédével. Sajnálattal kell tudatnia, — mondotta Churchill, — hogy képtelen volt a japánoknak nagyobb veszteséget okozni. * Vitéz Horthy István kormányzóhelyettes úr április 16-án szózatot intéz a magyar ifjúság­hoz. A beszédet a rádió, is közvetíteni fogja. A nyolcvanéves dr. Lendl Adolf elkészítette az „Országos Magyar Természettudományi Múzeum“ tervezetét A Keszthelyen lakó világhírű tudós, dr. Lendl Adolf több hét óta tartó betegeskedé­séből felépült. Dr. Lendl Adolf a századfordu­lót követő esztendőkben nem egy olyan kez­deményezésnek volt az elindítója és megtes­tesítője, amellyel beírta nevét a tudomány és művelődés történetébe. Hogy egyebet ne em­lítsünk, Budapest világhíres állatkertjének ki­alakulása is Lendl Adolf érdeme, ö volt az, aki nagyszabású elgondolás keretében az egyes állatfajtákat tulajdonságaiknak és életföltéte­leiknek megfelelő környezetbe helyezte. Másik ilyen nagyarányú elgondolása az »Országos Magyar Természettudományi Múzeum« terve­zetének az elkészítése volt. Erre megbízást még 1908-ban gróf Apponyi Alberttól kapott. Apponyi rövid minisztersége útját vágta a terv megvalósulásának. Az egymást követő kultusz- miniszterek közül gróf Klébelsberg Kúnó volt az, aki a múzeum megvalósítását újra napi­rendre tűzte. Korai halála miatt — a második tervezetnek is a félretett ügyiratok sorsa jutott. A jelenlegi miniszter, dr. Hóman Bálint most azzal a meghagyással küldötte vissza Lendl Adolfnak a tervezetet, hogy azt a múzeumi műszaki tudomány újabb vívmányainak a fi­gyelembevételével dolgozza át. Lendl Adolf eleget tett a felhívásnak és elkészítette a vég­leges terveket. Nincs kétségünk, hogy most már rövidesen testet öltenek, Lendl Adolfnak majdnem négy évtizedes élgondolásai. Sürgeti |ezt a nemzeti érdek is. Ennek igazolására szol­gáljon az a közlemény, amely dr. Henjnyey Vilmos tollából a Budai 'Napló 1936-ik év­folyamának 35-ik számában jelent meg. Sze­melvényekben is nagyértékü dr. Hepnyey Vil­mosnak ez a tanulmánya, amelyet most dr. Lendl Adolf elgondolásainak igazolására idé­zünk : »Aki elindul hazulról, hogy világot lásson, külföldön elsősorban azokat a nemzeti sajátos­ságokat és különlegességeket keresi, amelyeket a különben szintező polgáriasulás érintetlenül hagyott. Ezért térünk vissza minden alkalom­mal arra a gondolatra, hogy a trianoni béke folytán levált magyar területeket a fővárosban magyar néprajzi kertben, magyar Skansenben kellene megörökíteni. A Skansen elnevezés Svédországból ered, ahol Stockholm mellett művelődéstörténeti nép- és természetrajzi te­lepet létesítettek, amely Svédország egész nö­vény- és állatvilágán kívül az ország egyes vidékeinek népét a maga festői környezetében mutatja be. Dr. Lendl Adolf, keszthelyi ma­gányába visszavonult tudósunk szavaival élve: Egy kertes magyar falut kellene elővará­zsolni, eredeti alakjában, jellegzetesen meg­épített házakkal, különböző vidékekről ide­hozott családokkal. Ök népies viseletűkben, szokott foglalkozásukban mutatkoznának be az érdeklődő idegen és hazai látogatóknak: — al­földi magyarok, kúnok, hajdúk, székelyek, pa­lócok, göcseji, sárréti emberek. Idekerülnének a svábok, szászok, bácskai sokácok, bunyevá- cok, torontáli rácok, erdélyi oláhok, sttr.. Itt árusítanának kulacsokat, faragott pásztorbotot, fokost, darútóllat, pántlikás magyar babát, mezőkövesdi hímzéseket, halasi csipkét, szaty­rokat, kézimunkát és más népies holmit. Itt ismernék meg a magyar állatfajtákat, a címeres szarvasmarhát, a csavairtszarvú racka birkát, a szabutai vörös disznót, a komondort, a puli- kutyát és a házőrző kuvaszkutyát. Ennek a tervnek részleteit dr. Lendl Adolf a Magyar Természettudományi Múzeum létesí­tése érdekében írt nagy munkájában fejtette' ki és azt kinyomtatás céljából József Ferenc főherceg ajánlotta Szendy polgármester figyel­mébe. E munkában . dr. Lendl a »Néprajzi falu« körül fekvői mezőkön berendezendő botanikus kert ter­vét is kidolgozta. Nem a régimódi, szorosan vett tudományos célt szolgáló növénykertre gondolt, hanem a magyar Alföld pusztai növényzetét a szerb­gát és szépségét kívánta varázsolni a nagy- közönség, főként a külföldiek szeme élé. A magyar Alföld pusztai növénzzetét a szerb­tövistől a menyasszonyvirágos akácfáig. A ná­dast, a sásmezőt, a gyékényest, berket és a füzest, a íehérkérgű nyírfali getet, a jegenyefa- sort, a sötétlombú égerfákat; mindannyi a vá­rosiak és idegenek előtt alig ismert sajátosan dunamelléki, vagy alföldi természetadta szép­séget. Ugyanitt mutatnák be a magyar virágok csoportját, a rozmaringot, a muskátlit, napra­forgót, a tulipánt, a hazai rózsafajtákat. Lendl Adolf említett munkájában ezzel kap­csolatban őslény-kert létesítését is tervezi, amilyen maga csak kettő-három van az egész földt- kerekségen. És végül a tudományos kertek létesítésével kapcsolatban Lendl Adolf a Magyar Termé­szettudományi Múzeum felépítését tartja szük­ségesnek és munkájában ennek megfelelő leg­korszerűbb berendezését részletesen is kidol­gozta.« Dr. Hennyey Vilmosnak ez a cikke ma is egész terjedelmében fennáll. A budai írók, mű­vészek és tudósok Hollós Mátyás Társasága felhívta az illetékesek figyelmét, hogy egyelőre legalább Lendl Adolfnak e tárgyban írt nagy munkájának kinyomtatását tegyék lehetővé, hogy a benne foglalt szellemi kincsek a jövő jobb időkre átmentessenek. Börtönbüntetések lugkődrásítás miatt A zalaegerszegi kir. törvényszék példás bün­tetéssel sújtott több zalai kereskedőt árdrágító visszaélés vétsége miatt. Czigány László 37 éves és Czigány Lázár 23 éves gutorföldéi ve­gyeskereskedők a lúgkőnek kilogramjáért a megállapított 80 fillér helyett 1.40—1.50 pen­gőt kértek. Ezért a törvényszék 6—6 hónapi börtönre ítélte őket. Bedő József 37 éves, gutorföldéi lakost egyévi börtönre ítélték azért, mert a lúgkő kilogramjáért 80 fillér helyett 1.05—1.12 penjgőt kért. Gróf Lajos misefái kereskedő a lúgkő kilogramjáért 1.12 pengőt fizetett Mikefán és 1.50 pengőért adta tovább. Ezért 6 hónapi börtönre ítélték. Preisz Lajos éves gutorföldéi kereskedő a Túgkövet 1.05— 1.12 pengőért vette meg és 1.40—1.50 pen­gőért adta tovább. Ezért 8 hónapi börtönnel sújtotta a bíróság. Egyik ítélet sem jogerős.

Next

/
Thumbnails
Contents