Zalai Magyar Élet, 1942. április-június (3. évfolyam, 72-144. szám)
1942-04-14 / 82. szám
A »Magyar Katonaújság« írja: i941 augusztusában éjtszakai menetben a Bug folyónál Perwomajkszkhoz ért gépkocsizó zászlóaljunk. A gépvontatású ütegünk a község szélén még az éj folyamán tüzelőáll'ásit foglalt. A Bug vonalát kelltett dél felől biztosítanunk. Az üteg lőszerlépcsője hátrább egy másik községben települt. Napkeltére már mindenki a védelmi állásban volt. Az orosz felderítő repülők hamarosan megjelentek fölöt- |tünk s utána az orosz tüzérség tűzharcot kezdeményezett. Az oroszok tüzérfigyelői jól belátták területünket. A legkisebb mozgást is észrevették. Kora hajnalban huszárkötelékek étkeztek erősítésünkre, de azokat is hamarosan tűz alá vette a vörös tüzérség. Ütegünk tehát működésbe lépett. Az orosz ütegállásokra megsemmisítő tüzet zúdítottunk. A lősZer fogyni kezdett. Délelőtt féltíz órakor a tüzelőállásból parancs érkezett hátra a lőszerlépcsőhöz, hogy azonnal előrevinini a lőszeré mert nemsokára elfogy. Kocsis Ferenc tartalékos szakaszvezető írnok volt az ütegnél. Az irodája ugyancsak egy lőszeres gépkocsin volt. A vonatparancsnok őrmester parancsot adott Kocsis szakasz- vezetőnek, hogy a gépkocsiján tevő lőszerrel azonnal induljon előre az üteghez. A község kijáratát elhagyta már a gépkocsi é® a fele utón lehetett, amikor a nagy sárban elakadtak. Se előre, se hátra nem tudtak mozdulni. Pedig a lőszert a tüzelőállásban várták. A szakaszevezető emlékezett, hogy a községben indulásuk előtt három ökrös szekeret látott, amint a menekülő ukrán, lakosság holmiját rakták fel. Gyorsan hátra megy. Az ökrös szekerekről a házakba, biztonságba rakatja a menekülők vagyonát és a három ökrös szekérrel a tehergépkocsi után megy. Az első szekeret megrakják lőszerrel és hüvellyel és azonnal elindítja egy iőtüzérrel az üteghez. Amikor a másodikat is megrakták, másik emberét, egy tüzért ugyancsak elindítja a szekérrel. A maradék lőszert a harmadik kocsira rakja és ő maga indul vele. A sáros út végig belátható volt. Az orosz tüzérség lőtte, amint jó nagy távközökkel haladtak a lőszerrel az ökrös szekerek. De nem tehettek mást, men- jniök kellett. A lőszernek előre kellett jutnia. Egyszerre csak közvetlen Kocsis szakaszvezető közelében csap be egy orosz gránát. Földdel lesz tele a szekér. Az ökrök megvadulnak és iamennyire a mély sár megengedi, rohannak, Rángatják a szekeret. A járomszeg is kiverődik. Szerencsére az üteg melletti falut érik el, amelyen keresztül már a löveghez juthatnak. Kocsis szakaszvezető a szélső ház udvarára vonszolja az ökröket, hogy a járomszeget pótolja. Az orosz tüzérség tüze azonban nem hagy alább. A közeli becsapódások alatt a házak ^egymásután dőlnek össze. Az ökrök megvadulnak, elszaladnak. A szakaszvezető rohan, utánuk, az egyiknek megmarkolja a szarvát, hogy megállítsa. Ebben a pillanatban, újabb robba- jtiás, a ház törmeléke eltemeti, az ökrök elszabadulnák. Kocsis a faltörmelék alatt egy kis idő múlva megmozdul. Kezdi magát kikotorni. Amikor a lábát szabaddá tette és föl akar állni, nem tud. Szaggatást érez, a lábán megsebesült. De két karja szabad és ép. Neki indul tehát, kúszik az udvarból ki az utcára, hogy jelt adjon valakinek. Amikor már több mint fél kilométert kúszott a sárban, megpillantott két tüzért. Intett és kiáltott nekik. Azok oda siettek. Kocsis szakaszvezető megmutatta, hogy a szekér lőszer melyik udvarnál van és meghagyta, hogy az ökröket a faluban keressék meg és huzassák a lőszert a lövegekhez. Kocsis Ferenc szakaszvezető megmutatta, hogyan kell a parancsot teljesíteni, hogyan kell Újabb kormányrendeletek a közellátás és a kisemberek érdekében Ismeretes, hogy a közellátási miniszter széleskörű mozgalmat indított a parlagon heverő télkék, közterületek és más területek megművelésére. Ennék a 'mozgalomnak a sikerétől sok függ, inert a ki nem 'használt területek megművelése jelentős mértékben ellensúlyozhatja a háborús élélmiszerellátási gondokat. Magyarországon többszázezer holdra tehető még a hasznosítható területek nagysága, de (természetesen a lehetőségek korlátoltak s így csak e terület töredékének megműveléséről lehet szó. Azonban ez is óriási lehetőségeket jelent, hiszen helyes művelés esetén egy hold területen nyolctíz család szükségletét is biztosítani lehet a konyhakerti növényiekből. Végtelenül fontos téhát, hogy lehetőleg (mindenki létesítsen házi Ikertet s így könnyítse 'meg a közellátásnak ma valóban nyomasztó gondjait. A háborús viszonyok következtében nemcsak a többfogyasztás, hanem a sokféle közlekedési akadály is megnehezíti a fölöslegek és hiányok kiegyenlítését, tehát a fogyasztóközönség szükségleteinek folyamatos kielégítését. Ezért nemzeti érdek, hogy mindenki — amennyire csak tud — önellátó legyen. Ezt a célt szolgálja a belügyminiszternek a közterületek mezőgazdasági megműveléséről1 szóló rendeleté, amely felhívja a törvényhatóságok első tisztviselőit, hogy mozdítsák elő a kiterjedt és eredményes mezőgazdasági termelést. A belügyminiszter pélldátadó magatartást vár az önkormányzatoktól atekintetben, hogy a szükséges munkálatokat a saját ingatlanaikon kellő időben elvégeztetik, másrészt belterületeken fekvő telkeiket, közterületeikét, belleértve a városi és községi parkokat is, művelés alá vonják. * A kincstár a legkisebb birtokosok földadóját a most megjelent §5.000—1942 Vili. számú rendelet értelmében megtéríti. Adótérítésben fáz a kisgazda részesül, akinél a földbirtok kataszteri tiszta jövedelme a száz aranykoronát nem haladja meg és a szőlősgazda, akinél a mezőgazdasági és szőlőbirtok kataszteri tiszta jövedelme együttesen ném haladja meg a 200 aranykoronát, vagyis 232 pengőt. A kincstár ezzel a kedvezménnyel a földadó bevételnek körülbelül negyedrészéről mond te. A háborús gazdasági intézkedések között egyik leglényegesebb a záróóra új szabályozása. A kormány most megjelent remdelete szerint minden nyilvános helyiséget (nemcsak vendéglőt, kávéházat, kifőzést, szórakozóhelyet, színházat, tánciskolát, hanem egyesületi helyiségeket is) éjjel 1 óránál tovább nem szabad nyitva tartani, sem pedig reggel 5 óra előtt kinyítani. Ez év október elseje után pedig a záróóra nem éjtszaka 1 óra, hanem éjfél lesz. Az említett időpont után magánlakásban sem szabad a rendelkezések kijátszása céljából olyan személyt vendégül látni, akinek ott taröltözködjünk Tóth Gyula Kész nőikabát és ruhaosztály " ruhaosztály Urldlvat és szöveteladás úri és női szabóságából kodása a családi körben szokásos vendéglátáson kívül esik. * A bor- és sörnagykereskedelem gyakorlását, valamint szeszes italok közvetítését néhány hónappal ezelőtt engedélyhez kötötte a kormány. Most legutóbb az 1850/1942 M. E. számú rendelet jelent meg, amely fontos intézkedéseket tartalmaz ebben a kérdésben. Az eddigi rendeletek ugyanis csupán arról gondoskodtak, hogy az említett Iparágakat csak keresztény magyar kereskedők folytathassák. Az új rendelet ezen túlmegy és módot ad arra, hogy a megfelelő szakértelemmel rendelkező és személyi szempontból is alkalmas keresztény kereskedők átvehessék a zsidó (bornagykereskedők fölszerelését. Ezeket a fölszerelési tárgyakat zár alá vették s az elsőfokú iparhatóság jelöli ki azt a keresztény kereskedőt, akinek a volt bornagykereskedő berendezését, vagy a helyiségét is átadni köteles. A fölszerelési tárgyak vételárát a legutóbbi vagyonadóbevallásban szereplő érték szerint állapítják meg. A rendelet módot ad arra, hogy az összeget ötévi részletekben fizessék vissza. A szükséges felvilágosításokat a pénzügyigazgatóságok, a zárolt fölszerelési tárgyak megszerzésére vonatkozóan pedig a kereskedelmi és iparkamarák adják meg. Kukorica-vetőmag beszerzése A földmivelésügyi minisztérium a Magyar Kir. Növénytermelési Hivatal és a M. Kir. Gazdasági Felügyelőségek utján a tavasszal nagyobb arányú kukorica vetőmag juttatást bonyolít le. Mivel azonban a juttatás keretében minden gazda igényét kielégíteni nem lehet, a miniszter felhatalmazta a közellátási felügyelőséget, hogy azon gazdák részére, akik megfelelő csiraképes- ségü kukorica vetőmaggal nem rendelkeznek, az illetékes községi elöljáróság igazolása esetén kukorica-vetőmag vásárlási igazolványt állíthasson ki. Kisebb gazdák kimutatás alakjában közös községi igazolványt is mulathatnak be. Ez esetben a vásárlási igazolványt a kimutatás első helyén szereplő gazda nevére — társai számának megjelölése mellett — kell kiállítani (pl. Nagy Ferenc és 12 társa). Az igazolványokat a kérelmezőknek az ügy sürgőssége miatt lehetőleg rövid utón és azonnal ki kell adni. A községi igazolványon kivül külön beadványt nem keli követelni, abban az esetben, ha az igazolványban az eladó is meg van nevezve. A felügyelőség csak saját vármegyéje területén leendő vetőmag beszerzés céljára adhat ki igazolványt. Az igazolvány érvényessége a kiállítástól számított 13 nap múlva megszűnik. Más vármegyéből történő vetőmag vásárlás engedélyezését továbbra is magának tartja fenn a miniszter. Az esetleg szükségessé váló szállítási igazolványt a felügyelőség vásárlási igazolványa alapján — az érdekelt fél kérelmére — a feladás helye szerint illetékes községi elöljáróság adja ki. A kukoricával bevetendő terület minden katasztrális holdjára átlag 20 kg vetőmagot lehet számítani. Csalamádé vetésre a további rendelkezésig nem adható ki vetőmag vásárlási igazolvány. az elől küzdő bajtársak résziére lőszert vinni. A másik két elindított szekér sértetlenül és kellő időben be is érkezett a tüzelőálláshoz. Ö megsebesült, de a harmadik kocsi lőszert is elindította rendeltetési helyére. Bajtársai azután a zászlóalj segélyhelyére vitték. Ott sürgősen műtétet hajtottak végre a, lábán. Amikor pedig a sehe gyógyult és a beteg szállítható volt, Lemberg—Bécsen át hazahozták Magyarországba. Itthon a kórházban feküdt teljes meggyógyulásáig. Felgyógyulása idejére már ütege is győzelmesen hazaérkezett a Donec-medenoéből. Bajtársaival együtt szerelt le és hazajött szülővárosába, Zalaegerszegre. Kocsis Ferenc tartalékos szakaszvezető a kötelességteljesítésnek önfeláldozó szép példáját adta. Hősiességének elismeréséül a bronz vitézség! érmet kapta meg. aprnis h.
