Zalai Magyar Élet, 1942. április-június (3. évfolyam, 72-144. szám)

1942-04-11 / 80. szám

I ARA 18 FILLÉR 1942 ÁPRILIS 11. SZOMBAT III. évfolyam ♦ politikai napilap + 80. szám. Szerkesztősig is kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Felelős szerkesztő: Előfizetés: 1 hónapra 2, 3 hónapra 5.70 P. Tüttőssy-utca 12. Telefon 80. Dr. PESTHY PÁL Postatakarékpénztári csekkszámla: 30.454 sz. Lovasnemzetből repülőnemzet Feltámadás ünnepe előtt hangzott el a Kor- mányzóhelyettes úrnak a magyar ifjúsághoz intézett felhívása, de úgy érezzük, hogy ezekre a hívó szavakra most az ünnepek után, a munka szürke hétköznapjain is vissza kell tér- inünk. A pilótapálya férfias szépségét és ennek a pályának nagy nemzeti fontosságát tárta a kormányzóhelyettes úr a magyar ifjúság elé, és felhívása komoly idők lelkes hangú tobor- zója volt a jelentkezésre abba a magyar csapat- testbe, amely a műszaki tudomány haladása következtében már elszakadt a rögtől és a magasságos kék azúrban acélszárnyakon re­pülve védi a hazát. Azt mondja a felhívás, hogy lovasnemzetből repülőnemzetté kell fej­lődnünk. Valóban ezt kívánja ma tőlünk a haladó idők parancsoló szava. És ezt a szót mindig megértette, annak mindig engedelmes­kedni is tudott a magyar, mert haladni akart és haladni tudott is a korral. A magyar katonai erények érvényesülési te­rülete már régen nem csupán a rög, amelyen járunk. A rögtől a fellegekig keli teljesítenünk a honvédelem szent kötelességét. Úgy, ahogyan a kormányzóhelyettes úr mon­dotta, lovasnemzetből repülőnemzetté kell len­nünk. És vitéz Horthy István már bebizonyí­totta, hogy ehhez csak férfiasán bátor lépés szükséges. O már akkor eljegyezte magit a magyar repülés ügyének, amikor tilos volt légi- flottát tartanunk és repülőgépet építenünk. Emlékezetes ázsiai repülőútjával pedig túlszár­nyalta a gazdag országok nem egy óceánrepü­lőjének teljesítményét is. De ha már az óceán- repülőkről beszélünk, ne feledjük el soha az Endresz Györgyöket, az úttörő magyar repülő- hősöket, akik tőke nélkül, igen szerény eszkö­zökkel indultak el a tengerentúlról repülő­gépükkel és itthon kötöttek ki a magyar föl­dön. Egyébként is az, hogy rögtől fellegekig emelkedjünk, hogy lavasnemzetből repülő­nemzet legyünk, tulajdonképpen alig más, mint természetes haladás az ősi katonai erények útján. Valóraváltása azoknak a merész álmoknak, amelyeket már pogány őseink álmodtak, akik Szél isten paripáját vallották saját harci paripáik ősének és égtek a vágytól, hogy ezek a paripák egyszer szárnyrakelve elszakadjanak a föld porától és fölemelkedjenek a fellégekig. Ezért nevezték paripáikat olyan nevekkel, ame­lyek összefüggésben vannak a magassággal, a repüléssel, a fellegek közt való szállással1, ezért hívták lovaikat Szellőnek, Rárónak, Fecs­kének, stb. Ez az ősi vágy csillan ki Csaba királyfi ismert legendájából, akinek szárnyas lovasai a Hadak Utján száguldanak, ezért szól­nak az ősi magyar regék csodás táltosokról, akik megnyergélték a szálló fellegeket. Nem új magyar katonai erényeket kíván fiainktól a kormányzóhelyettes úr felhívása. Csak új területekre mutat, ahol ezek az ősi katonai erények érvényesülhetnek. Érvényesül­hetnek pedig a fellegek hazájában, ott, ahol nincs akadály, nincs hegy, nincs völgy, nincs folyó, csak a végtelen mindenség és nincs szükség másra, mint a férfi bátorságára és tudására. Szálljatok fel hát magyar ifjak erős lélekkel, bizakodó hittel, tökéletes műszaki felkészült­Az Áldások terme, ahol a pápa szokás sze­rint a tömegkihallgatásokat tartja, szerdán alig tudta befogadni az embereket, mert körülbelül ötezer ember kapott kihallgatást. A Szentatyát szokás szerint hordozószéken vitték be. Ami­kor lecsendesedett az éljenzés, amely bevonu­lásakor kísérte, a pápa helyet foglalt a trónján és beszédet mondott. Főképpen a fiatal házasokhoz szólt és a családapák felelősségéről beszélt. Kijelentette, hogy az atyának, amikor hivatásos tevékeny­ségét kifejti, gondoskodnia kell övéinek nem­csak szükséges táplálékáról, hanem mindenről, Győrffy-Bengyel Sándor közellátási miniszter még húsvét előtt utasította a székes- főváros vezetőségét arra, hogy a rendkívüli közellátási viszonyok következtében minden­nemű gazdaságilag megművelhető területen zöldség- és főzelékféléket termeltessen. Isme­retes, hogy Budapest területén az utasítás vég­rehajtása már megkezdődött és igen nagy területeket müveinek meg. A közellátás ügyi miniszter most leiratot inté­zett valamennyi törvényhatóság első tisztviselő­jéhez. Utasította őket, hogy hívjak fel a kö­zönség figyelmét a zöldség- és főzelékfélék­nek minél nagyobb területeken való termeszté­sére. A miniszter utasítása részletesen intézke­dik arra nézve, hogy az egyes törvényhatósá­gok területén az ingatlantulajdonosok figyel­mét is föl kell hívni arra, hogy az eddig mező- gazdasági művelés alá nem vont területeken, házhelyeken és telkeken konyhakerti vélemé­nyeket termeljenek. Ha az ingatlantulajdono­sok a felhívásnak nem tennének eleget, a par­lagon hagyott ingatlan hasznosítása céljából gondnokot rendelnek ki. A közületek területén, a nyilvános és magánkertekben minden ren­delkezésre álló hely kihasználásával a virágok és dísznövények helyett konyha­kerti véleményeket kell termelni. Az ingatlantulajdonos kereskedelmi és ipari béggel a Levegőbe a korszerű gépeken s vegyé­tek birtokotokba és védjetek meg a magyar haza régi területét. Uj idők, új eszmények, új; gépi vívmányok hívnak benneteket, magyar ifjak s a haza nem kivan többet tőletek a levegőben, mint amit az ősök tettek katonai vitézség terén az ezer­éves magyar föld védelmében. Vitézség, bátorság, hősiesség — ez legyen ami a házi tűzhelynek örömet és derűt szerez. A családapának mindent meg kell tennie, hogy magatartásával és állandó kedélyével meg­könnyítse a házi tűzhely asszonyaira nehezedő feladatokat. A pápa ezután kötelességévé tette a család­apáknak azt is, hogy bölcs megfontolással járjanak el terveik megvalósításában. Felhívta őket, hogy minden körülmények között adják bizonyságát erkölcsi sértetlenségüknek. Eeszéde végén áldást adott a jelenlevőkre, különösen a családapákra és munkájukra. vállalatok a művelésre alkalmas tulajdonukat képező parlagterületeket saját maguk használ­ják fel kerti veteményék termesztésére, vagy pedig' megfelelő nagyságú területrészre feloszt­va, engedjék át azokat munkásaiknak konyha­kerti megművelés céljára. A közelláíásügyi miniszter intézkedett arról is, hogy a közületek és az ipari vállalatoki vitaminkertet létesítsenek, amely szakszerű és gondos művelés által példaként szolgálhat a zöldség- és főzelékfélék termelésével foglal­kozni kívánó közönségnek. Azokon a helyeken, ahol városi kertészet van, a kertészet ve­zetőjét kell megbízni azzal, hogy a zöld­ség- és főzelékfélék termelését irányítsa és a közönséget a szükséges szaktanácsokkal ellássa. A lehetőséghez képest gondoskodni kell arról is, hogy a közönség termelését ked­vezményes árú palántával és vetőmaggal tá­mogassák. Az ilyen módon termelt zöldség­féléket a közellátásügyi miniszter minden igénybevétel alól mentesíti s azzal tulajdono­saik szabadon rendelkezhetnek. A közellátásügyi miniszter végül elrendelte,; hogy zöldség- és főzelékfélék fokozottabb ter­melését célzó felhívását minden rendelkezésreí álló eszközzel közhírré kell tenni és a közön­ség legszélesebb köreinek tudomására kell jut-í tatni. Zöldséges kertek váltják fel a zalai virágoskerteket XII. Plus pápa a családapák felelősségéről

Next

/
Thumbnails
Contents