Zalai Magyar Élet, 1942. április-június (3. évfolyam, 72-144. szám)
1942-06-20 / 137. szám
1942 június 20. 5 Arusíthat-e cipésziparos idegen gyártmányú lábbelit? A közelmúltban egjy bírósági tárgyalás kapcsán fölvetődött a kérdés, hogy árusíthat-e cipészkisiparos idegen gyártmányú lábbelit, ha nemcsak műhelye, hanem nyílt üzlete is van. A cipőkereskedői iparigazolvánnyal rendelkező kisiparos minden megszorítás nélkül raktáron tarthat és szabadon árusíthat a saját készítményein kívül bármilyen gyártmányú lábbelit. Kivételt képeznek a bőrtalpú lábbeli- kereskedővé ki nem jelölt kisiparosok, akik nyílt üzlet esetén is csak akkor adhatnak pl bőrtalpú cipőt, ha ez piros utalványra, saját műhelyükben, rendelésre készült. A nyílt árusítási üzlettel rendelkező kisiparos ezenfelül akkor is tarthat idegen gyártmányú lábbelit, ha történetesen) nincs cipőkereskedői iparjogosítványa. Ebben az esetben azonban a nem a saját műhelyében készült lábbeli csak raktára kisebb felét képezheti. Azaz, ha például raktárában száz pár lábbeli van, ebből legfeljebb 49 pár lehet idegen gyártmányú, míg a többségnek, 51 párnak a saját műhelyében készültnek kell lennie. A zalai falvak iólétének egyik eszköze — a birka A ruhaanyagok királyát, a gyapjút általában azért nélkülözi a zalai föld népe, mert nincs itt paraszti gyapjútermelésünk. Falusi népünk elszokott a birkatartástól. Elpusztultak a falusi szövőszékek és még az emléke is kiveszett p inép fonó-szövő háziipari foglalkozásának. Ismerjük az okokat is. Feltörték a legelőket. A búza lett a ‘magyar gazdálkodás legfőbb tényezője. A monarchia korában a magyar mező- gazdaságot a szem- és a hústermelés felé szorították. — Amerika fekete kulija, a néger és India páriája 'termelte gyapot feldolgozásával Ausztria lett a magyar nép felruházója. Erre ment el az acélos búza, a jóhúsú marha és a kövér sertés értékének túlnyomó része. Minden évben új ruhát kényszerült magára ölteni a magyar paraszt. Ez a ruha látszólag olcsó volt, de á tél hidege megmutatta értéktelenségét. A tavaszi szántáskor már alig takarta el a földmíves alsóruháját, amely szintén már régen nem ,az asszonya termelte, fonta, szőtte kendervászonból, hanem idegen Világok hitvány anyagából 'készült. Ott túl a Királyhágón bezzeg van most is elég birka, 'helyesebben juh. Van mindenkinek, aki az ekeszarvát fogja. Már Bartha Miklós megállapította, hogy Erdélyben minden földmíves családnak van juhja. Tíz darab megél nyáron két ‘hold sovány legelőn és télien 1D—12 mázsa silány szénán. Aztán azért megadja a család ruházatának nyersanyagát, tejével eltartja a családot és a bárányokból futja az adóra. Azt írja: »A gyapjú mosásával, fésülésével, fonásával, szövésével eltelnek az őszi esték és a téli napok. A fehérnép nem ül dologtalanul. A szövetből kikerül' a guba, a szokmány, a zeke, á nadrág, a szoknya, a kötény, a 'bocskorszíj, az ágytakaró, a pokróc, a tarisznya. Cisíkban, Gyergyóban még gyeplőt is fonnak á gyapjúból. Télen térdigérő gyapjú harisnyát viselnek.« A gyapjú házi feldolgozása ott általános szokás. Fonni, szőni, varrni kivétel nélkül minden székely és oláh asszony tud. Ez a házi- ipar aztán mérhetetlen gazdasági és erkölcsi kincset rejt magában. Ezzel az asszony is családfenntartóvá válik és szociális becse megkétszereződik. Ruházati cikkekért külföldre vándorló milliók maradnak otthon. Ahol pedig juh nincs, ott nagyfontosságú közgazda- sági tényező hiányzik. Tehát ezt a nagyfontosságú gazdasági tényezőt állítsuk be a Királyhágón inneni országrészek közgazdaságának szolgálatába. Nem szószerinti lemásolását javasoljuk az erdélyi viszonyoknak. Senki se kívánja, hogy az Alföld és Dunántúl csizmához szokott parasztja Varr jón és darócban járjon. Óh, nem! Nem is a végtelen szerény igényű juh elterjesztésének gondolatát ajánljuk, de kitenyésztett me- ® mes rokonának, a birkának meghonosítását és elszaporítását az Alföld és Dunántúl kisgazdáinál. Ennek a gyapjúja sokkal finomabb és belőle a legszebb szövetek állíthatók elő házilag). Mennyivel nagyobb hasznot jelentene a népnek, könnyebbséget az ország közellátásáért felelős hatóságoknak, ha a nép asszonyai, leányai a termelt [gyapjút maguk mosnák, fonnák, festenék és szőnék fel a család ruházatának ! Ahánjy rmeguyírt birka, annyi öltöztetnek Való szövet. És milyen szövet! Zalából tudunk mutatni olyan házilag előállított szöveteket, amelyek az arannyal is megfizethetetlen skót szövetekkel versenyezhetnek. Az állam most minden áldozatot meghoz a népi gyapjútermelés elterjesztése érdekében. Féláron oszt ki tenyész jerkebárányokat a legnemesebb éis népi tenyésztésre alkalmasabb, fésűs gyapjút termelő fajtából. Egytől húsz darabig kaphat egy-egy kisgazda. Ha a család 5—6 tagú, akkor 14—15 birka gyapjúja már a közfogyasztás szükségletét segít kielégíteni. Harctéren küzdő honvédeinknek is juthat belőle. így a birkatenyésztés most honvédelmi érdek is. Ki vonná ki magát ez alól, ha módja van gazdasági téren előmozdítani katonáink győzelmét? Ne felejtsük el, itthon levő termelők, hogy mi töltjük a puskát! Néhány birka megtalálja hyári eleségét minden kisgazda portáján és télen megél a lovak, marhák takarmányának hulladékán. Aztán meg a dombos vidékek határában akad még bőven olyan hely, ahol á birkák megtalálják nyári eleségüket. Kárt nem tesz a birka még az erdőn se. Megél a disznólegelőn. Beéri azzal az apró fűvel, amit a disznó, már nem tud lelegelni. Szerény és engedelmes. Békén együtt járatható a sertésekkel. Nem kóborol el, nincs vele baja a pásztornak. Ha kettő-három együtt lehet, nem csatangol él még a kisgazda kerí- tetlen gyümölcsöséből sem. Szívesen játszó pajtása a gyermekeknek. Aztán micsoda fölsé- ,gles tejet ad! Mennyivel jobb, kövérebb a tehéntejnél! A túrója, sajtja mind olyan csemege, amilyenre sohaise volna pénze a falu népének. A bőrbéléses bekecs, a szőrme drága portéka a mi földmíves népünknek. De csak addig, amíg meg nem honosítja a birka- tenyésztést. Mert ha birka lesz a kisgazda udvarán, akkor lesz gyapjú, amely bőven ad munkát a mezei munka szünetében a család nőtagjainak. A mosása, fonása, festése és szövése mind-mind hasznos munka. De dolgot találnak az ügyesebb kezű férfiak is. Kerül majd levágásra is birka és annak bundáját írógépet használtat veszek, cserélek. Szakszerű javításokat vállalok Horváth Miklós irógépmüsxerész. kikészíthetik a férfiak. Az állam szívesen ren- deztet az iparügyi minisztérium háziipari ki- rendeltségei által nemcsak szövőtanfolyamokat a nőknek, de szőrmekikészítő tanfolyamokat is a férfiaknak. Ezeken a tanfolyamokon elsajátíthatja a faluk földmíves népe a kender, a len, a gyapjú és a szőrmefeldolgozás minden csinját-binját. így jut iel a földmívelő nép az olcsó ruha álmának megvalósulásához. Istennek hála, szórványosan azért már Zalában is jelentkeznek falvak, ahol a nép hallgatott a vezetők jóakaratú .tanácsára és meghonosította saját körében a birkatenyésztést. Ezekben a falvakban már .mind többen járnak olyan szőrmebéléses bekecsben, amilyent az- ielőtt csak a földesurak tudtak megfizetni* Ezeknek a falvaknak a pépe már megtanulta), hogy milyen nagy fontosságú gazdasági /tényező a birka. Tisztulnak a telekkönyvek, nincs adóhátralék, de van mindig több új téglaház nagy ablakokkal. A iszövéshez ugyanis világosság kell. És a nagy ablak levegőssé teszi a lakást. így .a jóléten felül még egészséget is hoz ’a 'földmíves családjának a birka. FERENCJÓZSEF KESERÜVIZ Révfülöpiek a HONVÉDEINKÉRT Révfülöp közönsége ismét tanujelét adta. mennyire szivén viseli a honvédeink sorsát. Már a tapolca-járási füsttelennapok során 800 pengővel járult hozzá honvédeinknek a harctérre küldött szeretetcsomagokhoz, — átlagban a község minden lakosa 1 P-t adott. — Most pedig a harctéren lévő 26 révfülöpi honvéd részére, kü!ön: külön névre szóló csomagban küldött a község MÉP szervezete, gyűjtés ufján befolyt adományokból 10 — 10 pengő értékű, cigaretta, sósborszesz, konzerv, cukor és szárazsüteményekből álló ajándékot A révfülöpi MÉP szervezet kezdeményezését oly nagy megértéssel fogadta a község hazafias közönsége, hogy a gyűjtés eredményéből a jövő hónapban ismét jut minden révfülöpi, harcoló honvédnek egy-egy 10 pengő értékű szeretet-csomag. Mindenegyes csomaghoz a következő szövegű levelet mellékelték: „KEDVES HONVÉD TESTVÉRÜNK 1 Révfülöp közönsége meleg szeretettel gondol Reád és mindazon honvéd-társadra, akik messze idegenben harcoltok mindnyájunk drága édesanyjáért: Nagymagyar- országért. Sajnos, nem tudjuk minden honvédünknek elküldeni mélységes ragaszkodásunk látható kifejezéskép ajándékunkat s igy rajtatok — révfülöpi honvédeken keresztül, akik egyben a mi kis szükebb otthonunknak is védő fiai vagytok — adjuk kifejezését az egész magyar Honvédség iránt érzett hálánknak és szereletünknek. Fogadjátok megemlékezésünket olyan meleg szívvel, mint amilyennel Révfülöp közönsége küldi, A Magyarok Istene tartson meg és vezéreljen benneteket haza — győzelmesen és egészségben. Hozzátartozóid mindannyian jól vannak, ezt megérdeklődtük. Magyar-testvéri szeretettel köszöntünk honvédtársaiddal együtt.“ ■Ht ff és minden lakberendezési tárgy nagy választékban BÚtnr Szalay és Dankovitsnál É# ■ Bútorcsarnok: Zalaegerszeg, Batthyány-utca 4.
