Zalai Magyar Élet, 1942. április-június (3. évfolyam, 72-144. szám)

1942-06-13 / 131. szám

4 iTAt^MvflET Minden tekintetben gyarapodást jelent az édesanyának így tavasszal a sokféle virág között kinyílik* még egy, egészen különös fajta szépséges rózsa is. Ez a rózsa a szívek, a lelkek mélyén tanyázik s nem más, mint az édesanyák iránt érzett hálának és szeretetnek a virága. Tavasz- szai tartják országszerte az anyák napja ün­nepségeket s talán nem véletlen ez. Ebbein az évszakban még a legszürkébb élet is kiszíne­sedik s a lélek fogékonyabb minden szép és inemes iránt. Ilyenkor többet gondolnak az édesanyákra s az öntudatlan választás erre az időre tette az ünnepüket... De tulajdon­képpen mit- is ünnepelnek ilyenkor? A gaz­dáig programok között és mögött úgy érez­zük, hogy valami halvány árnyékát szeretnék Ivisszaadni annak a sok szeretetnek és gon­doskodásnak, amelyet az édesanyák áraszta­nak. Azt pedig, hogy milyen életprogram és feladat édesanyának lenni, jellemezni igen ne­héz. Ennél a tárgynál egy régi emlék színese­dik elő... Vasútállomáson voltunk. Késő . esti órában, lőszülő hűvösségben. Amolyan didergő esté­ben, amikor még a legmakkegészségesebb idegzet is elcsügged. Egy édesanya is utazott mégy kisfiával. Az anya fiatal volt, a kisfiúk aprók és egészségesek. Azt pedig, hogy négy iegészséges kisfiú mit jelent így este a váró­teremben, csak az tudja elképzelni, aki maga äs szülő, A mi fiaink elevenek voltak, a sze­mük parázsig izzott, a lábuk pedig úgy járt, mint a varázsmotolla. Az édesanya felváltva fogta két-két fiúcskának a kezét, a másik kettő pedig annyi csiintalankodást vitt végbe, hogy valamennyiünk türelme elfogyott. Csak az édesanyáé nem. Tíztől éjfélig álldogált a de­rengő lámpafényben, mert pad, vagy egyéb 'alkalmatosság nem volt. És az arca még éjfél lelőtt sem fáradt keserűvé. Mosolygott, —< 'mint a szentek — rémlett fel nekelm! s azóta is Isokszor, ha édesanyáról van szó... A vak asszony boldogsága Másik emlék is szokott élőnkbe jönni... Az egyik úgynevezett nyomortanyán volt. Miint a börtöncellák, sorakoztak a hosszú házon a la­kásajtók. Az egyik rozoga, piszkos, gödrös, szegényes egyszobában volt elintézni valónk. A kép, ami ajtónyitáskor fogadott, még az edzett »szegénytelep látogatót« is meglepte. A füstös tűzhely, töröttlábú asztal és a há­rom rozoga ágy rendetlenségében annyi gye­rek nyüzsgött, hogy hirtelen nehéz volt meg­olvasni. Később tudtuk meg, hogy tizenhár­mán vannak. A helyiség közepén pedig ha­talmas teknőben derékig vizesen egy vak asszony küzdött a szennyes ruhával... Egé­szen vak volt s a nagy zsivajban, a nehéz munka közepette olyan derű és összhang öm­lött el az arcán, ami egészen szokatlan volt. A beszélgetés sodrában azután elárulta, hogy tizenöt éve nem lát, a gyerekek egy részét már nem ismeri, minden házimunkát miaga végez s mindezeken felül pedig boldog. — Örülök, hogy az Úristen ennyi jó gye­rekkel támogatott meg... — Valahogy így mondta. És ez az, amiről az anyák napján nem be­szélnek eleget. Hogyan legyen valaki jó édes­anya? ... Mert ez a fogalom szigorúan körül­határolt. Munkaszeretet, áldozatkészség és Végtelen türelem jellemzi. Derűs, mosolygó az arca, mint a körülötte hemzsegő gyerrmek- sereg. Mert igazi édesanyát csak gyermek- serejggel lehet elképzelni. Nemzeti tragédiákat idéz elő a iő édesanyák hiánya És itt elérkeztünk a tárgyunknoz. Ma, ami­kor az Egyháztól az államhatalomig minden hely a család szentségét kívánja visszaállítani, óriásivá növekszik az édesanyák feladata. Vala­hogy úgy fest a dolog, hogy: adj nekem — jó édesanyákat és minden kérdés megoldódik . . . A tárgyról beszélgetést folytattunk egyik egyetemi tanárral, aki maga is népes család tagja lévén, hozzászólhat a kérdéshez. Számta­lan cikke, tanulmánya, s előadása jelent már meg erről a kérdésről, s szeretettel foglalkozik a magyar család kérdéseivel. — Magam is tizenegyedik gyermek vagyok — mondotta. — Hiszem és vallom, hogy a nemzet jövője, s egészséges boldog teremtő élet csak a nagy, népes családokból fejlődhet ki. Mert, ha valami árt a gyermeknek, legjob­ban az a körülmény káros, ha egyedül van, nincsenek játszótársai, testvérei. A jó testvér sokkal különb nevelő, mint az őrületig gondos szülő, aki egyetlen gyermekéből fonnyadt, üvegházi virágot nevel. Az egyetlen gyermek gondnélküli élete, gazdag környezete könnyen hiúságra, restségre nevel, a tehetségek parlagon marad­nak, elhanyagolja magát és a szülő a gyermek lelkében a bűnöket neveli nagyra, s nem az Isten — képmását. — Isten malmai lassan őrölnek, de biztosan. Törvényeit, amelyek egyszersmind az ember, az élet, a család élettörvényei is, nem lehet lábbal taposni. A kevés gyermekire! biró csa­ládok elkorcsosodnak. Példát erre számtalant mutat a történelem. Görögország és Róma hanyatló századaiban nemcsak a gyermek volt kevés, hanem nagy volt a hiány vezetőembe­rekben is. Kihaltak a nagy művészek, elnémul­tak a bölcsek, eltűntek a hadvezérek és az egész vonalon a szellemi szegénység lett ural­MÁVAUT Menetdij Zalaegerszeg autóbusz menetrendje Érvényes 1942. május 4-től Zalaegerszeg—Bak—Keszthely. MÁVAUT — —-------*-------­14 45 17 15 i. Zalaegerszeg Széchenyi-tér é. 9-20 17-00 T— —-------*--------­15 16 17 45 é. Bak Hangya szövetkezet i. 849 16-29 — — 8 35 15 17 —• — i. Bak Hangya szövetkezet é. 848 1628 1-80 — 9 07 15 45 —é. Zalaszentmihály—Pacsa p. u. i. 8-20 1600 450 6 45 10 30 17 20 —•— é. Hévizfürdő i. —■■— 14-28 4 50 7 05 Menetdij 10.45 10.50 17 35 —é. Keszthely Hungária szálló i. 17 40 —é. Keszthely pályaudvar i. Bak—Nova 6-45 14 10 —*— 1405-------*-------­8.40 1 6 20 i. Bak pályaudvar é. 6 55 13-35-------*------­85 0 16 45 i. Bak Hangya szövetkezet é. 6 50 13-30 1 70 Menetdij 1-— T70 450 9 30 17 25 é. Nova i. 6T0 Zalaegerszeg—Bak—Lispe—Szentadorján 17 15 i. Zalaegerszeg Széchényi-tér é. —■— 17 45é, Bak Hangya szövetkezet é. 705 17 59é. Söjtör Búza-vendéglő i. 647 19 '25 é. Szentadorján i. 5 20 1250 1942 június 13. Szerencsi édességek Kazinczy 6. kodóvá. Mindez azért, mert nem voltak jó édesanyák. A mai korban pedig példának^ említhetjük Friedjung bécsi tanár kutatásait, Ő ICO egyet­len gyermek közül csak 13 at talált egészsé­gesnek, s 87, kisebb-nagyobb mértékben ideg­bajos volt. A háromnál többgyermekes csalá­dokban ez az arány megjavult. 100 gyermek közül 70 volt egészséges. A népek történetében azt látjuk, hogy azok fejlődtek naggyá, ahol szent volt a családi köteték és megbecsült az édesanyai hivatás. Ezt, az édesanya feladatát és életformáját kell felemelni, szentté tenni, s a társadalom leg­égetőbb kérdései nyernek megoldást. Ezután pedig az édesanyákról, a népes nagy családokról ide iktatunk egy orvosi szakvéle­ményt : Desplatst, a lillei egyetem tanáráét : — A gyermek az édesanyának minden tekin­tetben gyarapodást jelent. Szunyadó tehetsége­ket, alig sejtett erőket ébreszt fel, testében, lelkében. Viszont r: ■ , a szándékos terméketlenség magyarázza meg a magasabb körökben annyira elter­jedt betegségeket, amelyeket Isten tudja milyen eredménnyel gyó­gyítunk nyugalommal, fürdőkkel, villanyáram­mal és műtétekkel. De minden orvos tudhatja, hogy mindezt elkerülik azok az asszonyok, akiknek legfőbb ékessége a sok gyermek. így fest az orvost szakvélemény. De egy kis statisztikát is mellékelünk ide, annak bizonyí­tására, hogy a nagy, népes családok fiaiból, a • hivatástérző, igazi édesanyák gyermekeiből lesznek a nagy emberek: Vallásos téren szent és nagy emberek: Szie- nai sz. Katalin a középkor egyik legbölcsebb és legerélyesebb női jelleme huszonnégy gyer­mek közül a huszonharmadik és édesanyja 100 esztendős korában halt meg. Szent Bernát, a XII. század lángelméja, hét gyermek közül a harmadik, Loyolai szent Ignác, a Jézustársaság alapítója tizenegyedik gyermek, B. Hofbauer Kelemen, Bécs apostola a múlt században tizenkettedik gyermek, XII. Leó pápának kilenc, X, Piusnak nyolc testvére volt, IX. Pius a negyedik fiú, XIII. Leó hét gyermek közül a negyedik, Lessing — a világiak közül — tizen­harmadik gyermek volt, Alban Stolz tizenhat, De Maistre gróf tíz, Brentano Klemens tizenkét gyermekes családból való. A festők között Dürernek tizenhét testvére van, Korneliusnak hat, Memling pedig hatodik gyermek. A zene­világban Händel tizedik, Mozart hetedik, Schu­bert tizennegyedik gyermek, Haydnnak tizenegy, Bachnak szintén sok testvére van. A hadvezérek közül Napóleonnak tizenhárom testvére volt, Blücher hetedik fiú, Savoyai Jenő nyolc gyermek közül az ötödik. A természet- tudósok közül Fraunhofer tizedik, Franklin Benjamin tizenhetedik, Werner Siemensnek viszont tizenhárom testvére van ... Ilyen csak egy hevenyészett statisztika ... — Igaz, van gondja a szülőnek, hat-hét-nyolc angyalkát küld nekik az Isten, s egész gyer­meksereg pirospozsgás arca fon koszorút a családi asztal köré ... De a keresztény szülő Krisztus keresztjét látja a gondban, s megem­lékezik nagy hivatásáról: — Amit egynek — e kicsinyek közül tesz­tek, nekem teszitek ... Tudják jól, hogy gyer­mekük szivében el van rejtve Jézus szive, az erények minden bübájával, s van rá gondjuk, hogy a kis Jézus gyarapodjék a gyermekben, növekedjék kedvességben, Isten és az emberek előtt... HANTHÁZI SÁRI

Next

/
Thumbnails
Contents