Zalai Magyar Élet, 1942. április-június (3. évfolyam, 72-144. szám)

1942-06-13 / 131. szám

Mact^rÍiet 1942 június 13. 5 Látogatás a majom-faragó mesternél Szép akácillatos estén meglátogattam falum egyik nevezetességét, Bognár József őstehet- Bégü faragó művészt. Amint ballagok, egy mérges kutya nekem támadott. Biztosan azt gondolta, hogy valami mépbolondító vagyok. Egy-két ugatás után, Úgy látszik, elfogadta igazolásomat és tovább engedett utamon. Hamarosan összetalálkoztam az óstehetség- jgel, éppen a háza előtt. Indulóban volt kaszá­val a vállán ki a mezőre. Előadtam, miről szó. Készségesen bevezetett a rendes és tiszta otthonába, ami egy kis szoba-konyhás lakás. Megbecsült ember voltam. Maga a mester törölte meg a széket és leültetett. Amint itt, Zalában mondják, kerhóra fogtam a mestert és megérdeklődtem tőle az egész életkörülmé- nyeit. Elmondta, hogy itt született Puszta- szentlászlón. Harmincötéves, nős, két kis gye­rek apja. Kenyérkereső foglalkozására nézve földmunkás. Neki ugyanis nem sok a földje és kénytelen a más földjén keresni a kenyerét. Jelenleg azonban a MAORT-nál van alkalma­zásban, ahol annyit keres, mint egy egyetemet végzett kezdő tanár, úgy havi 150 pengőt. Falusi viszonylatban ez nagyon jó kereset. Délután 4 óráig van elfoglalva. Azután fa­rag, vagy mezőgazdasági munkát végez. Nem rostéi dolgozni, igen szorgalmas ember. A MAORT-nál már csoportvezető. 1932-ben kez­dett faragcsálni, csak úgy a maga gyönyö­rűségére. A tehetségét Nándor János tanító fedezte föl 1934-ben. Akkor épült ugyanis az evan­gélikus ifjúsági otthon és szükség volt egy rózsafaragványra. Érdeklődtek, kivel lehetne megíaragtatni ezt a rózsát. Kérdezték Bognár Józseftől, meg tudná-e faragni. Ö aztán vállal­kozott a feladatra. Fényesen meg Is oldotta. Nándor tanító őszinte elismerése nagybani hozzájárult Bognár József tehetségének a fel­lángolásához. Ettől fogva bátran és önbiza­lommal dolgozgat. 1937-ben szép faragványos, falábas veran­dát épített az édesanyja házánál. Székelye« •minta a veranda, érdemes megnézni. Engem legjobban megkapott az őszi­barack magból faragott kis ülő majom. Valóságos csoda, hogyan is tud olyan kicsi anyagból olyan tökéletes munkát kihozni. Ki­tűnő szem és nagy ügyesség kellett hozzá. Meglepő egy göcseji magyar 24 centiméter magas, fából készült szobra. Vadkörtefából faragta és egy darabból van az egész szobor, még a hétgörbe keresetién bot is rajta. Ilyen magyart lát az embert a vásárokban. Nem hiányzik róla a tarisznya, sőt még a ruha és csizma ráncai isem. Hajlott, munkában meg­tört magyart ábrázol ez a szobor. Készített gyönyörű dohányos dobozokat, ha­mutartókat, képkereteket és egy domborművű vadászképet is. Legújabb remekműve pedig egy barackmagból készült, lapászkodó nyuszi. Mondhatom, tökéletes ábrázolás. Már Németországba is került egy majma lés egy magyaros díszítő elemekkel ékesített hamutartója is. Megkérdeztem: volt-e anyagi haszna a mű­vészetéből. Azt felelte: Csak pár pengő. Egyébként mint igazi müvésztehetség, nem hajlandó akármit megfaragni. Csak azt, ami saját magának is tetszik és ami igazi ihletet ad neki. Nehézséget azonban nem ismer, ha valamibe belekapott. Megkérdeztem tőle, pró­bált-e már a tudásával elhelyezkedni. Azt mondja: Igen. 1935-ben kapott ajánló soro­kat Méhely Lajos budapesti egyetemi tanár­hoz. Fel is utazott hozzá nagy reménységgel eltelve. Méhely professzor úr utána nézett a dolognak, de válasza lehangoló volt. Azt mondta neki: Fiam, máma ebben a szakmában nem lehet elhelyezkedni, mert a zsidók di­vatba hozták a síma bútort és nem kell a szép magyaros faragott bútor, nem kell a faragó művész sem. Menjen csak szépen haza, még megéri maga ásít a szép időt, ami­kor tudományát értékelni fogják. Maga becsületes, jó magyar, menjen csak vissza a falujába a többi becsületes magyar közé. Ö azonban nem akart szót fogadni, és fentmaradt Pesten úgy három hónapig. De nem ment semmire sem. Napszámból ten­gette az életét. Végre megúnta a céltalan pesti életet, fogta kis bátyúját és hazatért az édes anyaföldhöz, amely még sose csalta meg azokat, akik igazán szeretik. Hát bizony ilyen az őstehetség sorsa. Mégis bízik tehetségében és szabad óráiban, a jól végzett munka után, vissza-visszatér kedves mellékfoglalkozásához, a fafaragáshoz. Kérdeztem tőle, hajlandó-e megrendelést el­TAPOLCA község Mép szervezete június 3-án tartotta rendes havi értekezletét. A párívezető - ségen kívül nagyszámban jelentek meg a Mép tagjai is. Nagy Iván János községi pártvezető a pártban először megjelent dr. Csányi Pál ügyvédet, mint a párt új tagját üdvözölte. Han­goztatta, hogy dr. Csányi Pál a jobboldali keresztény gondolatnak már régi tevékeny har­cosa. Ezután az elnök röviden ismertette a kormányzat szociális munkásságot, majd helye­selte a tengelyhatalmakkal együtt folytatott fegyveres politikát és büszkén jelentette ki, hogy a charkovi harcokban résztvett dunántúli honvédek kiváló magatartásukkal és vitézségük­kel méltók voltak Hitler vezér kitüntetésére. A belső arcvonalon a Mép ütemes munkával vesz részt az új Magyarország kiépítésében, azonban sajnálattal és felháborodással állapítható meg, hogy még mindig vannak, akik a belső egység ellen törnek. Ezeket a nemi.ivánatos elemeket, akik még mindig remélnek az ellenség győzelmé­ben, ki kell közösíteni. A belső szervezést meg kell erősíteni, hogy ezt a szent küzdelmet, amely a a bolsevizmus ellen folyik, győzelmesen befe­jezhessük. A pártvezető örömmel jelentette be, hogy főispánunkat legmagasabb helyről kitün­tetés érte. Ebből az alkalomból a párt üdvözlő táviratot küldött, amelyre szívélyes hangú válasz érkezett. Ismertette továbbá a pártvezető a legutóbbi értekezleten felvetett kérdések elinté­zési módját. Radocsay László igazságügyminisz­ter, a kerület országgyűlési képviselője eljárt a szeszfőzde és a műtrágya ügyben illetékes he­lyen. Értesítette a pártot, hogy a vizszabályozás ügyében az államsegélyt május hónap folyamán kiutalták a szombathelyi kulturmérnökségnek. A Hangya szeszfőzdére vonatkozólag megálla­pítást nyert, hogy az üzembehelyezési kérvény még késik a zalaegerszegi pénzügyigazgatóság­nál. Azért arra kérik a vármegyei elnökséget, hogy a gazdatársadalom érdekében a szesz­főzde üzembehelyezését illetékes helyen sür­gesse ki. Idősebb Koncz József felszólalásában kérte a pártvezetőséget, járjon ei a tapolcai postapalota építési ügyében, mert ilyen nagy­arányú középitkezés a helyi iparosság munka­iehetőségét is elősegítené. A párt elhatározta, hogy ez ügyben országgyűlési képviselőjükhöz fordulnak támogatásért. Dr. Csányi Pál meleg szavakkal köszönte meg a párívezető üdvözle­fogadni. így felel: — Hat igen szívesen, de csak azt csinálom meg, ami nekem is tet­szik, azt aztán szívesen. Kiállításra is csinálna munkákat, ha volna megfelelő anyaga a faragáshoz. Kérdezem továbbá, hogy mik a tervei. — Mindenekelőtt pénzecskét akarok gyűj­teni és egy rendes házat építeni, az utcára nézőt. A mostani házat ideiglesnek tekin­tem, azt mellékhelyiségnek fogom a jövendő­ben átalakítani. A kőművesmunkán kívül az egész ház a saját keze munkája. Még a hidason is meg­látszik, hogy különös tehetség babrált rajta. Valóban furfangos hidastábla. Jó kivitelben és olcsón, saját kezűleg előállítva. Titkos vá­gya mégis csak az, hogy földet szerezzen öre;g napjaira és gyermekei számára. Ismétlem, takaros, csinos az egész házikó és környéke. Ez részben a virgonc menyecske érdeme. Jó volna, ha a vármegye illetékes urai is felfigyelnének rá és bemutatnák esztendőre a pesti kiállításon, ahol a göcseji értékek! vannak. Egészen bizonyos, hogy felfigyelne az újabb zalai őstehetségre az ország. Most még talán csiszolatlan gyémánt. De ha észre­vesszük, mi lakik benne, lehet új csillag a magyar faragó művészet egén. Adja Isten, hogy úgy legyen! tét és hangoztatta, hogy 22 év óta mindig a keresztény jobboldali Magyarországért küzd. Azért jött a pártba,, mert célkitűzéseit ismeri és kötelességének érzi munkásságával a ta­polcai szervezetet és annak törekvéseit elősegí­teni. RÉVFÜLÖP község Mép szervezete május 28-án tartott szervezői értekezletet Benedek István központi vármegyei titkár közreműködé­sével. Vitéz Bydeskuthy Sándor kerületi társ- pártvezető nagy figyelemmel kisért megnyitó beszédében ismertette azokat a feladatokat, amelyeket a párt tisztségviselőinek és lelkes tagjainak állandóan figyelembe kell venniök. Különösen kiemelte a rémhirterjesztők bom­lasztó aknamunkája ellen való védekezést és annak fontosságát. Felvilágosítást adott, miként kell a rosszindulatú és miként kell a meg­gondolatlanul. de rossz szándék nélküli fecsegő rémhirterjesztőket elhallgattatni. Ismertette azo­kat a panaszokat, amelyeket a zsidó ingatlanok tulajdonjogának adás-vétel utján történt átruhá­zása miatt a helybeli igénylők terjesztettek a párívezetőség elé. Számos hozzászólás után a pártszervezet egyhangúan elhatározta, hogy e kérdésben kívánságukat és elgondolásukat ki­dolgozva fölterjeszttk az országos párt elnöksé­géhez és az országgyűlési képviselőjükhöz. Bur­ján Károly községi titkár indítványára elhatá­rozta a pártszervezet, hogy minden olyan rév­fülöpi honvédnek, aki a harctéren van, egy kilogramos szeretetcsomagot küld a pártszer­vezet. Különféle szervezeti, közellátási és gaz­dasági kérdések ietárgyalása után Benedek István titkár bejelentette, hogy a kerület kép­viselője, dr. Radocsay László ígazságügyminisz- ter a közeljövőben Révfülöpre érkezik. Az örömmel fogadott bejelentés után Benedek Ist­ván a hozza intézett különböző természetű kér­désekre adott megnyugtató választ. Zárószavai­ban pedig további erőteljes munkára, fegyel­mezettségre és összetartásra serkentette a párt minden tagját. W A MAGYAR ÉLEr PÁRTJA NAGYKANIZSAI SZERVEZETE junius 8-án népes pártvezetőségi értekezletet tartott, amelyen igen nagy számban jelentek meg a pártvezetőségi tagok. Dr.- Thol- way Zsigmond párívezető bemutatta vitéz gróf öltözködtünk Tóth Gyula Kész nöikabát és ruhaosztály m w ruhaosztály Urldivat és szöveteladás úri és női szabóságából NAGY ANDRÁS. A Magyar Élet Pártia hírei

Next

/
Thumbnails
Contents