Zalai Magyar Élet, 1942. április-június (3. évfolyam, 72-144. szám)
1942-06-11 / 129. szám
\ ARA 8 FILLER 1942 JUNIUS 11. CSÜTÖRTÖK III. évtplyam & politcai napilap + 129. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Feles szerkesztő: Előfizetés: 1 hónapra 2, 3 hónapra 5.70 P. Tüttőssy-utca 12. Telefon 80. Dr. ESTHY PÁL Postatakarékpénztári csekkszámla: 30.454 sz. Repülőbizottság inté:i el Zalában is a községek házhelyügyét A képviselőház keddi ülésén báró Bánffy Dániel föld mivé lés ügyi miniszter a zsidójavaslat szónokainak a következő választ adta: — Megnyugtathatom aggódó képviselőtársaimat, hogy a végrehajtás során mindent megteszek annak érdekében, hogy a magyar földet mielőbb kivehessük a zsidók kezéből. — Különös gondot fogok fordítani elsősorban a házhelyszerzések előmozdítására, de ezenfelül az életképtelen törpebirtokoknak egészséges és életképes kisbirtokokká való kiegészítésére. Emellett nem feledkezem meg a középbirtokok létesítéséről sem, különösein a veszélyeztetett vidékeken. Nem feledkezem meg a gazdasági szakoktatást előmozdító intézmények földhöz juttatásáról sem. A nagy- és középbirtokos társadalom a nemzetvezető, a kisbirtokos társadalom pedig a nemzetfenntartó réteg. — A házhelykérdést a legsürgősebb feladatnak tekintem. Bevezettem azt a rendszert, hogy egy-egy megye területére úgynevezett repülőbizottságot küldök ki. Ez rövid idő alatt elintézi egy-egy község házhelyügyét. Remélem, hogy ezzel a bevált rendszerrel a költség- vetésbe beállított 12.000 házhely számát lényegesen emelni tudom ez évben. Ingyenföldet senki sem kap. Az ingatlanok értékesítésénél semmiféle pártfogás sem fog érvényesülni és azokért teljes értéket kell fizetni. Strómanrendszer sem lesz. A kisemberek részére megokolt esetben kedvező fizetési föltételeket szándékozom biztosítani, sőt ezen túlmenően szükség esetén fölszerelésekre méltányos kölcsönt is. Hogy azonban addig, amíg a javaslat törvényerőre emelkedik, a zsidóbirtokok keresztény kézre jutásának folyamata késedelmet ne szenvedjen, gondoskodni fogok arról, hogy a zsidók eladhassák a 20 holdnál kisebb mezőgazdasági és az 5 holdnál kisebb gyümölcs- és szőlőbirtokaikat. A zsidók tulajdonában levő szőlőket és gyümölcsösöket soronkívül akarom felhasználni. Tudom, hogy a legnagyobb veszéllyel járhat ezeknek nem megfelelő fezeié se. — Akkor, amikor a javaslat mintegy 700 ezer katasztrális hold mezőgazdasági ingatlant vesz ki a ,zsidók tulajdonából, éppen elég alkalmuk lesz az összes keresztény haszonbérlőknek arra, hogy ezekben az ingatta nokban) helyezkedjenek el. A javaslat ezért nem mondta ki szabályként, hogy zsidó haszonbérlő» egyáltalában nem lehet, mert a termelés a legelső feladat, márpedig: lehetnek olyan esetek, amikor a tulajdonos képtelen gazdálkodni és az ingatlanra keresztény bérlő sem akad. Ilyen eset kevés fog előfordulni, de ezzel mégis számolni kellett. Ugyanez áll a fa- kitermelési jogra vonatkozólag iis. A közbirtokossági erdők szövetkezeti utóin való ikiternfelését a múltban is támogatta, a jövőben is tárrgatja. A pénzügyminiszter máris foglalkozik kérdéssel, hogy a zsidóknak a LEBOSz-rl fennálló kötvényköveteléseit is zárolják. — A javaslat s:rint becslés alá kerülő vagyontárgyak, ígykülönösen az élő és holt tölszerelések árátjecsultetni vagyok kénytelen, mert ezekne az értékét becslés nélkül semmi módon ntn lehet megállapítani. A miniszternek mód lesz, hogy a különböző vidékek adottságí mindig a legmegfelelőbben tudja a neizeti gondolat szolgálatába állítani. tulajdonában levő ingatlanok fokozottabb igénybevételére is módot fog adni. A birtokpolitikával egyidejűleg a mlező- gazcasági ipart is fejlesztem kell, mert ezáltal több munkásnak tudunk kenyeret biztosítani. — Meggyőződésem, hogy ez a javaslat a zsidók földbirtokolásának a terén végleges rendezést jelent. A javaslat elsősorban nem birtokpolitikai, hanem nemzeti közérdeket szolgáló fajvédelmi javaslat, amelyet a zsidóságnak a magyar földben jelentkezői mohó térhódítása kényszerített rá a nemzetre. Nem a gyűlölet szülte. Egyedül és kizárólag a magyar fajta érdekeit kívánja szolgálni. Minden élni, akaró nemzetnek legfőbb kötelessége az ország földjét az 'államfenntartó részére biztosítani. Erről a jogáról a magyarság sem mondhat le, mint ahogy a múltban ,sem mondott le soha. — A zsidó ingáan vételárából befolyó ösz- szegeket a Telepési Alapba kívánom befizettetni. Ez a törváy egyébként az idegepek A muraközi egyházi helyzet állam az államban — mondotta képviselői beszámolójában Pecsornik Ottó Június 7-én Pécsem ik Ottó Csáktornyái országgyűlési képvisiő O a s p a r i c h József MÉP vármegyei köaonti titkár kíséretében végiglátogatta FelsőVluraközt. A gyűléseket mindenütt Qasparichjózsef nyitotta meg zamatos muraközi nyeven. Lendületes szavakkal ecsetelte a magír hazához való tartozás büszkeségét. Majd ádános helyesléstől kísérve rámutatott arra, hog a boldogabb és igazságosabb Nagymagyairszág feltámadása érdekében ezekben a véiterhes időkben van leginkább szükség valaennyi nemzeti erő haladéktalan és marad.tálán összefogására. Pecsornik Ottó léptt ezután az emelvényre. A nép percekig tartóiljenzéssel és tapssal üdvözölte. Pecsornik ; tőle megszokott velős stílusban, természeten muraközi nyelven, keményen és határozotn mondotta el beszédét.. Az első részben házasabban beszámolt az időszerű belpolitikaihelyzetről, majd átfogó külpolitikai tájékoztót adott a nagyszámú hallgatóságnak. A beszéd belpolitai részében a kormánypárt szervezéséről, arak hatalmas tömegeiről és a szervezet minénagyobb arányú kiépítéséről beszélt. Felhoa a kormánynak a jugoszláv mezőgazdaságreform felülvizsgálásáról szóló intézkedését i amellyel kapcsolatosan, mint ismeretes, fűre: meséket próbáltak szőni a felelőtlen elemek. Itt nem eívételröljem kisajátításról, vagy államosításról varezó, — mondta a képviselő, — hanielnrsak becsületes állami eiteőrzésről, amelynek szükségeégéről és hasznosságáról minden becsületes uraközi magyar meg volt győződve. Az ellenzésnek kizárólagos célja az esetleges igazságtalanságok és jogtalanságok jóvátétele. Az ellenőrzés munkájával az! erre illetékes szervek még ebben az esztendőben el is készülnek. Majd gúnyos szavakkal bélyegezte mi^g a muraközi lelkek íenieigyerekeskedö uszított. ‘ I f Itt aztán kitért a Muraköz immár tarthatatlan egyházi helyzetére, amely helyzet államot alkot az államban. Az egyházi helyzet után a zsidókról beszélt a képviselő. A Zsidók —■ mondotta, — hála Istennek, utolsó óráikat 'lik most Magyarországban. A párt politikájának egyik programpontja, — mondotta a képviselő, — a zsidók teljes és végleges kitelepítése az országból. A továbbiakban Pecsornik Ottó ismertette a legújabb törvényjavaslatokat, azoknak következményeit és hasznát, különös tekintettel a magyar falu életszínvonalának fölemelésére. Házasodási kölcsönök Zalában Az ONCsA költségvetésében házasodási kölcsön címen biztosított összegből újabban az alispán a következő személyeknek engedélyezett kölcsönöket: Bentzek Antal földmíves é:s Nemec Ilona (Stridóvár) 1000, Kom- lós László Máv tiszt és Földi Mária (Csáktornya) 1000, Mátyás Sándor földmíves és Kovács Veronika (Lenti) 1000, Dénes Gyula Maort munkás és Kocsis Mária (Lentikápolna) 1000, Gál Kálmán bőrkereskedősegéd és Tóth Mária (Pózva) 1000 pengőt..
