Zalai Magyar Élet, 1942. április-június (3. évfolyam, 72-144. szám)
1942-06-11 / 129. szám
2 1942 június 11. MAöraÉLET Pincemajor közeiében utonálb támadott mes egy keeskedőt Az alsólendvai csendőrök ma bekísérték Zalaegerszegre és átadták a kir. ügyészségnek Türk Dömötör muraszentkereszti napszámost, akit a lakásán fogott el a muraszerda- helyi őrs járőre. Türköt rablás bűntettének (elkövetésével gyanúsítják. A csendőrök előtt beismerte, hogy Völgyifaluból Muraszentke- neszt felé tartva, Pince-major közelében megállította a kerékpáron haladó Gazdag Pál pincei vegyeskereskedőt, aki jó napot köszöntött neki. Türk rákiáltott a kereskedőre: — Adja oda a pénzét és a kerékpárját! Gazdag tiltakozott, mire a napszámos előkapta a nála levő fanyelűiltókést és azzal a kereskedőt fejbevágta. Galag az ütés következtében megtántorodott s elesett. Erre a napszámos kikutatta a kérkedő zsebeit és a talált 3 pengőt elvitte. Éppgy elvitte a kerékpárt is a rajta levő csomagd együtt. Pár perc múlva Gazdáig felocsúdót talpra ugrott és utána szaladt az utonállók. Hátulról megütötte és visszavette tőlea kerékpárt és a csomagot. A pénzt nem udta elvenni, azt Türk később dohányra költte el.. Türk további sorsa főtt a vizsgálóbíró dönt. Zalaegerszegen csak időhöz lötötten fürödhetnek a zsidók a Zaában Ma adta ki a polgármester a Zalában való fürdés szabályozásáról szóló véghatározatát. A határozat íjgy szól: Zalaegerszeg megyei város 944—1910 számú fürdőszabályrendlel etének 19. és 20. szakaszai, valamint a 15.560—1926 B. M. számú rendelet 9. szakasza értelmében a szabadban való fürdést a Zala folyón a következők éppen szabályozom. A szabadban való fürdést kizárólag a »Böhm malom« melletti úgynevezett strandfürdőn éis a »Kismalom« fölötti szabad fürdői felírású táblával megjelölt helyen engedem meg. A közrend, a közbiztonság, társadalmi béke (és a közerkölcsiség megóvása érdekében minőkéi helyen a fürdési rendet a következőképpen állapítom meg: A fürdés ideje: reggel 7 órától este 1/,9 óráig. Zsidónak tekintendő személyek vasár- és ünnepnap a fürdésre kijelölt helyeken egyáltalán nem jelenhetnek meg. Hétköznap zsidó csak reggel 7-tőil 10 óráig és délután 7-től 1/2'9 óráig fürödhetik a fent megjelölt helyeken. Tilos a nőknek a férfi fürdőréiszeiy, a férfiaknak pedig a nők részére fenntartott kabinokban tartózkodni. Mindkét nembeli fürdő- zöknek a teljes fürdőruha (dressz) viselését teszem kötelezővé. A fönt megjelölt helyekt kívül való fürdés, a Zala északi oldalára való tjárás, a növényzet letiprása és a vasút közeiéin való fürdés szigorúan tilos. A »Gömbösnalom«-tól keletre levő, úgynevezett városi r mellett a fürdés kizárólag a m. kir. honvécég, csendőrség és rendőrség tagjai részére vi megengedve. Itt másnak fürdeni és tartózkcni szigorúan tilos. A fürdés rendjének, a izrendmek, a köz- biztonságnak és közerkölciek megóvása végett a m. kir. Zalaegerszeg rendőrkapitányságot megkeresem. A megállapított fürdőred feltűnő helyen táblával való kiírása végetta Kaszaházai Műmalom Kft. zalaegerszegi igét megkeresem. Ezt a véghatározatomatZalaegerszeg megyei város területén szabyszerűen közhírré teszem azzal, hogy ellenie a közhírrétételtől számított 15 napon belül 2.1a vármegye: alispánjához címzett, de náambenvűjitamdó szó-, vagy írásbeli fellebbezésnek Van helye. Figyelmeztetem a város köánségét, hogy az, aki a fenti rendelkezésem elln vét, kihágást követ el és a fent idéctt szabályrendelet 21. szakasza alapján 3 nap elzárssal és 40 pengőig terjedhető pénzbüitetésse büntethető. Zalaegerszeg, 1942 únius 10. Dr. vitéz Tamá.-y István s. k., polgármeder. Tudnivalók a fizetéses szabadságról A fizetéses szabadság jogalapját akként állapítja meg a rendelet, hogy: »Az ipartörvény ■hatálya alá tartozó üzemben, vagy vállalatban foglalkoztatott alkalmazottaknak ugyan- tannál a munkaadónál eltöltött 1 évi folytonos szolgálat után évenként fizetéses szabadságot kell adni.« Az 1 év nem naptári évenként számítandó, hanem ez az időpont az alkalma- zásbalépés napjával kezdődik. A fizetéses szabadságra való igény 'előfeltételeképpen megszabott szolgálati idő folytonosságát nem érinti a munkáinak évenként legfeljebb 3 hónapot meg nem haladó olyan megszakítása, amely betegség, baleset, vagy az alkalmazott személyén kívül álló körülmény folytán következett be, úgyszintén a munkának 14 munkanapot meg nem haladó olyan megszakítása sem, amelyre az alkalmazott az egyéni, vagy családi életében fölmerült egyéb körülmény folytán önhibáján kívül kényszerült. Aki katonai szolgálatra való bevonulása miatt volt kénytelen szolgálatának folytonosságát megszakítani, annál a 3 hónapnál több, de a 6 hónapot meg nem haladó megszakítást nem lehet a fizetés; szabadság szempontjából megszakításnaktekinteni. Az évenkénti fizetés es>zabadság legrövidebb időtartan 6 nap. Annak az alkalmazottnak,ikinek fizetéses szabadsága jogszabály, szols, szerződés, vagy megállapodás szerint a ngállapítottnál hosz- szabb időtartamú, ennélrövidebb fizetéses szabadságot nem lehet aii. Annak az alkalmazottnak tehát, aki az ező évben hosszább szabadságot kapott, mint.mennyi a rendelet szerint részére járt volnaa következő évben is ezt a hosszabb szabadgot kell biztosítani). A szabadságot nem kelíz 1 év letelte után azonnal kiadni, hanem azö munkaadó ezidő- szerint 1 évien belül is kiacatja. Mindenesetre :a munkaadó kötetes 15iappal korábban aíkalmaszottjávlal közöl, hogy mikor kezdheti még szradságát. A szabadságot rendszerir osztatlanul kell öltözködjünk Tóth Gyula Kész nőikabát és ruhaosztálv mm m ■ mm Kész nőikabát és ruhaosztály Uridivat és szöveteladás úri és női szbóságából megadni, megegyezéssel sem lehet azonban 2 munkanapnál rövidebb részletekre osztani. A tanoncok részére minden esetben 2 hét fizetéses szabadságot kell biztosítani és azt az iparostanonciskola szünetében legfeljebb 2 részletben kell kiadni. Az iparos legalább 8 nappal korábban köteles tanoncávial közölni a szabadság idejét és azt az iparhatóságnak, illetőleg ipartestületnek, valamint a tanonciskola igazgatójának is be kell jelenteni. Ezidőszerint a 20.200—1941 Ip. M. számú rendelet úgy intézkedik, hogy ha a munkaadó a fizetéses szabadságot az arra jogot adó szolgálati év elteltétől számított 1 év alatt fontos közérdek sérelme nélkül megadni nem tudja, e határidő elteltével az alkalmazottnak az illető fizetéses szabadságra vonatkozó igénye megszűnik, a munkaadó azonban 15 nap alatt a rendes illetményén felül köteles az alkalmazottnak a fizetéses szabadság tartamának megfelelő időre eső járandóságot is megfizetni. A hosszabb szolgálati idővel rendelkezők részére megfelelően hosszabb fizetéses szabadságot is kell biztosítani. A fizetéses szabadság legrövidebb tartamának növekedése szempontjából az 1937 évi január 1. napjától eltelt szolgálati időt kell számításba venni. Az ezen időpont előtt rneig- szakítás nélkül eltöltött szolgálati idő a fizetéses szabadság növekedése szempontjából nem jön tekintetbe. Az első esztendőn túli szolgálatot a szabadság legrövidebb tartamának növekedése szempontjából akkor is folytonosnak kell tekinteni, ha közben a munkaadó a munkaviszonyt egy évet meg nem haladó időre megszakította, vagy ha az katonai szolgálat folytán szakadt meg. A vállalat tulajdonában történt változás a szolgálat folytonosságát nem érinti, még ha a munkavállalót új szerződéssel alkalmazták is.. A 16. életév betöltése előtti időt, valamint a tanoncidőt a szolgálat tartamába nem lehet beszámítani. A* A munkásnak — szolgának, altisztnek — és az iparossegédnek ugyaimaimnál a munkaadónál eltöltött 5 évji folytonos szolgálat után legalább 8 napi szabadságot kell adni. Ez az időtartam a 17-ik szolgálati év betöltéséig 3 évenként 1—1 nappal növekszik, így a leghosszabb tartamú fizetéses szabadság 1937 évi január 1-től kezdődően eltöltött 17. szolgálati év után évi 12 nap lesz. A most említett munkavállalóknál, aki legalább 20 alkalmazott munkáját állandóan irányítja, valamint a művezetőnek és kereskedő- segédeknek ugyanannál a munkaadónál eltöltött 5 évi folytonos szolgálat után legalább 12 napi szabadságot kell adni. Ez az időtartam a 17-ik szolgálati év betöltéséig 2 évenként 1—1 nappal növekszik és így az 1937 év január 1. napjától számított megszakítás nélküli 17-ik szolgálati év betöltése után 18 nap lesz a fizetéses szabadság tartama./ A tisztviselőnek ugyanannál a munkaadónál eltöltött 3 éVi folytonos szolgálat után legalább 12 nap szabadságot kell adni. Ez az időtartam a 15-ik szolgálati év betöltéséig évenként 1—1 nappal növekszik. Ehhez képest a 15-ik szolgálati év betöltése után — amelynek kezdő időpontjaként 1937 január 1. napját kell venni — az évenkénti fizetéses szabadság legrövidebb időtartama "24 nap hsz. Az évenkénti fizetéses szabadság tartamába nem lehet beszámítani sem a törvényes munkaszüneti napot, sem azokat a napokat, amelyeken az alkalmazott betegség, baleset, vagy lebetegedés miatt nem teljesített szolgálatot, kivéve, ha ez az ok a szabadság megkezdése után következett be. A munkaadó köteles alkalmazottjának rendes illetményeit (törvényes fizetését, lakáspénzét és rendszeres pótlékait) a szabadság egész tartamára megfizetni. Az illetményt a szabadság megkezdéséig elért rendes illetmények mértékében kell megadni. Változó illetmények esetében a szabadságot
