Zalai Magyar Élet, 1942. április-június (3. évfolyam, 72-144. szám)

1942-06-06 / 125. szám

1942 június 6.

3

■

Látogatás a csabrendeki kókuszfonó-gyárban, ahol nem panaszkodnak

anyaghiány miatt

Ma a zalaegerszegi gimnázium hangversenye

A zalaegerszegi állami Deák Ferenc gimnázium ének- és zenekörének együttese ma, június 6-án este pontosan fél 9-kor az intézet dísztermében hangversenyt rendez a következő műsorral:

Mellettünk villanyoszlopokat, mögöttünk pedig botorkáló parasztszekereket hagyott az útról felszálló porfelhőben a gépparipa, amint mohón ette az előtte terpeszkedő úttesteit. S mire befordult a csabrendieki Kókuiszfonó és Szövőgyár udvarába, mintha az eddig vele versenyt rohanó szél egészen kifulladt volna heveskedése közben, mert szerény lihegését lehetett már csak észlelni a gyárat övező- fasor lombsátora között. Egy zökkenés s máris az udvaron állunk. Okos tekintetű vizsla fogadott bennünket. Első utunk az irodába vezetett. Munkájába mélyedve találtuk Bal k a Viktor gyárigazgatót.

— Engedelmet kérek zavarásomért, — kezd- dem — s mindjárt melegében elárulom, hogy szeretnék bepillantást nyerni a gyár mozgalmas életébe.

— A legnagyobb készséggel állok ebben rendelkezésére, — válaszolt az igazgató. — Jó, ha a külvilág népe nemcsak az innen kikerülő gyártmánnyal ismerkedik meg, hanem a gyártás lefolyásáról némi fogalmat is alkot megának.

S amíg dr. Rothstádter György m. kir. tisztiorvos, Schuppa György gyárvezető kíséretében a szokásos gyárvizsgálatot ejtette meg, addig én az igazgatónak szakszerű vezetése mellett a gyárat szemléltem meg.

A gyár mozaiksz-emét alkotó egyik hatalmas épületbe nagy szárnyas ajtón nyertem bebocsátást. Itt mintegy

30—40 munkás 30 kézi szövőgép segítségéve! lábtörlőket készít.

Az egyik egyszerűbbet, a másik csinosabbat. De mindegyik egyforma ügyességgel, gyorsa- sággal iés gondossággal.

— Ez a négy munkás itt mellettünk, — szakítja meg a csendet az Igazgató — kókusztörlőket gyárt. A többiek pedig többnyire kenderfonál, lenszalma, sás-sodring, fűzfarost és vegyszerek párosításával eszközölt kókuszpótló anyagokból készítenek tartás és amellett díszes lábtörlőket.

A munkások keze egy pillanatig sem szűnik meg az ügyes pókmozdulatokat végezni, miközben figyelmük végigkísér bennünket a munkatermen.

Másik teremben 6 szövőgép száját alig győzik etetni a munkások hol kókusszal, hol műanyaggal. Itt meg 50—60 munkás sürög- forog a gépek körül. Szőnyegeket vetnek 67— 120 centiméter szélességben és 50 méter hosz- szú végekben.

Főleg futószőnyegek gyártását tartják fontosiniak.

Ez ugyanis keresett cikk a vidéken és a fővárosban egyaránt, ahol nem egy szálloda fényét emelik az innen kikerült szóinyejgkülönía- gességek. Itt már figyelmesebben kell dolgozni s zavartalanul, teljes gépiességgel dolgoznak az alkalmazottak, nehogy elhibázzanak valamit is, vagy a gép valami vigyázatlanság folytán balesetet okozzon.

— Nem érezzük a rendkívüli viszonyoknak a legcsekélyebb hátrányát sem — mondja az igazgató. — Munkást is, kókuszt is kajpunk, akárcsak béke idején, bár tudvalevő dolog, hogy onnan kerül hozzánk a kókusz, ahol most a legförgetegesebb harcok dúlnak. Ezenkívül a háborús gazdálkodás már jóelőre számolt minden eshetőséggel, amikor rátért a műanyag előállítására s így honi földön termett anyagból vegyszerek segítségével elsőrendű, versenyképes nyersanyagot állít elő. Ezzel szintén bőven ellát bennünket az iparügyi miniszter az anyaghivatal útján, hogy az ipari termelés és a munkásfoglalkoztatás terén zökkenő ne álljon elő. A műanyagból készült árúkat annyira szereti a közönség, hogy sokszor

a napi 800—1000 kilogram nyersanyag feldolgozása is kevésnek bizo|nyul,

holott a rendes viszonyok idején sem dolgoztunk fel nagyobb mennyiséget.

Azután megtekintettük a gyár szívét képviselő 120 lóerős »stabil«-t. Ez az egyik leghosszabb épülettömb végén nem éppen némán meghúzódó gépházban van. 'Napi üzemanyaga egy terebélyesebb család évi szémszükségleL tével vetekszik. De ennek ellenértékéként becsülettel megfelel a hozzáfűzött kívánalmaknak, mert ez mozgatja a gyár összes gépeit »transzmisszió« beiktatásával. Ezenkívül ellátja a gyárat és a kapcsolatos lakóházakat villanynyal, táplálja egész napon át a gőzfestődét és gőzszárítót, amelyben napi 3 mázsa készáru szárad festés után a képződő 80 fokos meleg szélben.

Szebbnél-szebb szőnyegeket és lábtörlőket látunk itt szárítás közben, pompás színösszetételben.

Megyünk a raktárba, amely az ellenkező oldalon adja a gyárudvar épületkoszorúját. Ott tárolják nagyobb tömegben a különböző minőségű és egymással vetekedő szépségű gyártmányokat.

Hengeralakú végekbe összehajtott, százféle mintájú szőnyegek és szorosan összefűzött lábtörlők hatalmas tömegét látjuk. De a készárú mellett még feldolgozás elölt álló többféle

I nyersanyag is várakozik türelmesen hatalmas boglyákban további sorsára. Büszkén mutat az árútömegre az igazgató:

— Ezt mind a kormány segíteniakarásának és a helyes anyaggazdálkodásának köszönhetjük — mondja. — Nemcsak a fővárosi, hanem a vidéki üzemeket is ellátja nyersanyaggal Elhagyva a raktárt, érdeklődünk a foglalkoztatott munkások száma felől is. Erről a gyárvezető tud adatokat szolgáltatni.

— Mi 60—100 munkást foglalkoztatunk, éppen úgy, mint békében — adja a felvilágosítást. — Munkásaink többnyire a környező falvakból kerülnek ide A legtöbben csabren- dekiek és gyepükajániak. Nem panaszkodunk rájuk, mert a legjobb munkásaink és

belőlük képződik természetes utón a mindenkor szükséges utánpótlás is. Apa a fiát tanítja meg a szövés-fonásra, a leány meg az anyjától lesi el annak titkátMert férfiak és nők egyaránt alkalmazást nyernek nálunk.

Mennyit keresnek naponta ?

— Egy átlagmunkás is keres napszámban 5 és darabszámban 6 pengő körül. Ez a szép keresmény minden családnak biztos megélhetést nyújt.

Végül arra is kiváncsiak vagyunk, miért hívják csabrendekinek, amikor Gyepükaján községhez tartozik.

— Az előzményeket annyira nem ismerem — szól az igazgató — csak annyit tudok szólás-mondás után, hogy a sümegi és a csabrendeki urak agyában született meg a gyár létesítésének eszméje. Aztán itt az annak idején Csabrendek nagyközséghez tartozó hobaj- pusztai Hátzky-tagon valósult meg. Későbbi területátcsatolás folytán került a gyár Gyepükaján községhez.

KALAMÁR KÁLMÁN

I. Magyar tánc (Brahms feldolgozásában). Előadja a zenekar.

2: Ifjú Bentzik Mihály beszéde.

3. L. Beethoven: Gyászinduló. Egyed István emlékére előadja a zenekar.

4. L. Beethoven: Isten dicsősége. Előadja az énekkar.

5. L. Beethoven: Menuette. Dvorak: Humoresque. Hegedükettőisök zongorakisérettel.

6. Auber: Ima a »Portid néma« dalműből. Előadja az énekkar.

Tíz perc szünet.

7. Paul Linke: Szentjános bogárka. Előadja a zenekar.

8. Krasznahorka büszke vára... Előadja az énekkar.

9. Schubert: Ständchen (Szerenád). Előadja a • zenekar.

10. Hegedűszólók.

II. Yradier: La paloma (harmonikaiegyüt- tes).

12. J. Strauss: Bécsi vér (keringő). Előadja a zenekar.

13. Schubert: Tavaszi induló. Előadja az énekkar.

Az énekkart Tassy Pál, a zenekart dr. Tóth Ervin vezeti.

Műsormegváltás 1 pengő. A felülfizetéseket ‘ az intézet ének- és zenekari fölszerelésére fordítják.

Tanulmányi segélyt kapnak az éliamerdészets tisztviselők gyermekei

A földmívelésügyi miniszter most kiadott rendeletével lehetővé tette, hogy az államerdészeti tisztviselők gyermekeinek nevelését segélyező alapból az 1942—43 tanévben az állam- erdészeti tényleges és nyugdíjas tisztviselők gyermekei, vagy árvái segélyben részesíthetők.

A segély elnyerésének föltétele az, hogy az 1941—42 tanévről nyert 6 i zo ny ítv anyaik b aji) — a tornát, éneket és a nem kötelező tantárgyakat nem számítva — az osztályzatoknak legalább fele kitűnő, jeles, vagy jó, továbbá, hogy az 1942—43 tanévre valamelyik belföldi középiskola, vagy azzal egyenrangú tanintézet rendes tanulói közé, vagy valamelyik belföldi egyetem, főiskola rendes hallgatói közé fölvétettek. Elemi iskolai tanulók csak az esetben részesülhetnek segélyben, ha házon kívül nevelkednek. A segélyezés a szülők vagyoni viszonyainak figyelembevételével a rendelkezésre álló pénzösszeg arányában történik. A kellően fölszerelt kérvényeket az Alap Intéző Bizottságának címére (Budapest, V., Kossuth Lajos-tér 11. sz. III. 309.) közvetlenül, vagy pedig bármely államerdészeti hivatal útján oly időpontban kell beküldeni, hogy azok legkésőbb július 9-éig az Alap Intéző Bizottságához beérkezzenek.

öltözködtünk jfth Gyula

Kész nőikabát és ruhaosztály ® ® ®

uridivat és szőveseiadás úri és nős szabóságától