Zalai Magyar Élet, 1942. április-június (3. évfolyam, 72-144. szám)
1942-05-26 / 116. szám
\ ARA 8 FILLER 1942 MÁJUS 26. KEDD III. éwÉolwam ff6. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Tüttőssy-utca 12. Zalaegerszeg, Felelős szerkesztő: Előfizetés: 1 hónapra 2, 3 hónapra 5.70 P« Telefon 80. Dr. PESTHY PÁL Postatakarékpénztári csekkszámla: 30.454 sz. Döntés a magyar föld sorsáról Ötnegyedmillió hold magyar föld sorsát döntötte el az a törvényjavaslat, amelyet a Kállay-kormány most fog tárgyaltatni az országgyűléssel. Az új törvényjavaslat az eddigi rendelkezéseket sok tekintetben megszigorí- totta. Míg régebben nagy országos átlagban csak félmillió holdról volt szó, addig most, a »zsidó« fogalmának faji alapon történt meghatározása következtében háromnegyedmillió holdra tehető a mezőgazdasági ingatlanok területe. De ezen felül az erdőbirtokokra nézve is érvényesül a faji elv s ezek a tulajdonok az egyéb zsidó birtokokkal egy tekintet alá esnek. Óriási változást jelent ez a magyar birtok- viszonyok terén és hamarjában föl nem becsülhető kiigazítást a kisemberek javára. De ez az új földreform nem csupán méreteiben éri el az előző világháború után történt földosztás jelentőségét, hanem azt gazdasági és nemzeti szempontból túl is haladja. Az első földreform, mint ismeretes, valamivel több, mint 1 millió 200 ezer kataszteri holdat juttatott új kezekbe. Bebizonyosodott azonban, hogy ez a kellőképpen elő nem készített földreform társadalmi és nemzeti szempontból sok bajt is hozott. A földhözjuttatottak megfelelő fölszerelés nélkül, ismételt gazdasági válságoknak kiszolgáltatva, súlyos adósságokkal terhelten nem egyszer nehezebb szociális helyzetbe kerültek, mint amilyenben a földreform előtt voltak. Ma szerencsére egészen más a helyzet s az állam kellő tapasztalatok birtokában a valósághoz hú előrelátással nyúlhat a földbirtok-kérdéshez. Az előrelátás és a nemzeti érdekek érvényesítése azonban nem jelent túlzott óvatosságot és lassúságot. Éppen ellenkezően: az új javaslat egészen új és gyökeres igénybevételi és térítési intézkedéseket tartalmaz. A közös elvi alap, amelyből mindezek az intézkedések fakadnak: a fajvédelmi gondolat. Ennek megfelelően állapították meg faji alapon a zsidó, fogalmát s ezért törekszik a javaslat arra, hogy a magyar földet magyar kezekbe juttassa. Tehát nemcsak a zsidó tulajdonok lefoglalásáról és igénybevételéről van szó, hanem annak a lehetősége is megvan, hogy a keresztény földbirtokos zsidó haszonbérlőjének felmondjon, ha birtokát maga veszi kezelésbe, vagy pedig kishaszonbérletekké alakítja át. Itt látjuk érvényesülni a gazdasági előrelátást, amely nem elégedhetik meg azzal, hogy kielégítse a pillanatnyi földéhséget, de veszélyeztesse a jövő termelését. . Az új földjavaslat gyökeres volta abban is megnyilatkozik, hogy a zsidó birtokokat azonnal tulajdonba veszik. Nincs lehetőség tehát a halogatásra, ami sok kárnak és mulasztásnak veszi elejét. Az eddigi birtokosok a földbirtokok tiszta jövedelme alapján kapnak bizonyos térítést. Ezt azonban csak egészen kis ingatlanoknál és csak különös méltánylást érdemlő esetekben fizetik készpénzben. Egyébként kötvényekkel történik az ellenérték megtérítése. A kötvények 30 esztendőre szólnak és zár alá kerülnek. Ugyancsak zárolt számlára fizetik be az átvett élő és holt fölszerelés ellenértékét. ,Ez az ‘intézkedés pedig elejét veszi annak, hogy nagy mozgó tőkék szabaduljanak fel s ezek a mai háborús világban nem kívánatos ,mozgalmat és drágulást okozzanak. Igen jellemző vonása a törvényjavaslatmajk az, hogy ellentétben az eddigi zsidótörvéEzrek vettek részt a sümegi állomás falába illesztett domborművű Mária-kép felszentelésén A Szentlélek eljövetelének papján a híres sümegi búcsúkra emlékeztető hatalmas zarándoksereg hullámzott végig Sümeg ünnepi díszbe öltözött utcáin, hogy résztvegyen a Mayer Sándor szobrászművész modellje után a budapesti állami gépgyárban fémöntvényből készített s körülbelül egy évvel ezelőtt a vasútállomás falán elhelyezett művészi kivitelű, domborművű Mária-kép fölszentelési ünnepségén. Dr. Simon György veszprémi nagyprépost, püspöki helynök misét mondott a kegytemplomban. Ezután a hívek példásan megrendezett körmenetben vonultak a zászlódíszbe öltözött állomásra, ahol aztán felejthetetlen szépségű ünnepségben volt részük. A Levente Egyesület fúvószenekara a Szózatot játszotta, majd vitéz gróf Kor n is Elemér országgyűlési képviselő mondott megnyitó beszédet. Rámutatott a nap egyházi és világi vonatkozású jelentőségére, megemlékezett a szovjet ellen keresztes háborúba vonult dicső honvédőnkről, akik — miként őseink is — Isten nevében a hazáért jelszóval indultak el körünkből és erős fogadalmat tettek, hogy nem hagyják el a Szűzmáriás lobogót és azt még életük feláldozásával is megóvják az istentelenektől. Kérte a Szentlélek segítségét, hogy adjon mindnyájunknak elég lelkierőt a küzdelmek és megpróbáltatások elviselésére. A kegyszobor domborművű mása pedig legyen jelképe annak, hogy a magyar nép mindig milyen nagy tiszteletben tartja a Szűzanyát, Magyarország Nagyasszonyát. Dr. T akách Ince ferences tartományfőnökhelyettes ünnepi beszédében a kegyhelynek századok óta megnyilvánult erkölcsnemesítő jelentőségéről emlékezett meg. Búcsúk alkalmával tízezrével zarándokoltak el ide, az előkelőségek és a köznép egyaránt gazdag ajándékokkal halmozta el a Szüzanya áldásos közbenjárásálnak hálaérzéséül a kegytemplomot é:s zárdát. De II. József, a kalapos király, a hosszú idők folyamán elért szép eredményt meggondolatlan intézkedésével letarolta. Most nem kívánnak a sümegi ferencesek gazdag ajándékokat, csak azt kérik, hogy a nép, különösen a mai nehéz időkben ne legyen hűtlen a Szüzanyához, mert talán sohasem volt az Ö közbenjárására any- nyira szükség, mint most. Reméli, hogy ezután is a múltra emlékeztető hatalmas zarándokcsapatok fogják a sümegi Mária kegyhelyet fölkeresni. Ennek a remek domborműnek megalkotását Kocsis Ödön házfőnök atya buzgalmából és, a hívek adományaiból sikerült létrehozni. A Máv igazgatósága minden keresztény megmozdulást támogat, így lehetett az állomás falába illeszteni a müvet, amely jelkép és kapú azok számára, akik akár keresztülutazva, akár pedig mellette elhaladva látják, hogy Sümeg Szűz Mária kiválasztott helye. Aki itt kéri segítségét és égi közbenjárását, az különös kegyelemben részesül. Dr. Simon György nagyprépost fényes papi segédlettel elvégezte a dombormű megszentelésének szertartását. A domborművet aztán a Máv nevében Vértes- s y Vilmos miniszteri tanácsos, Máv üzletigazgató vette át beszéd kiiséretében. Megemlékezett arról, hogy Dunántúlon Pannonhalma után második helyként Sümeget érte a Máv részéről hasonló magas kitüntetés. ' \ A Máv mindig méltányolta a ferenceseknek egyházi és hazafias ténykedését. A ferencesek a nemzettel mindig együtt- éieznek örömében s bajában s népszerűségüknél fogva valóban a magyar nép »barátjai« lettek. Szabó Sándor esperes- plébános záróbeszédében rövid visszapillantást vetett a dombormű megvalósításának előzményeire. Majd örömmel emlékezett meg a vasutas társadalomnak nemzetépítő munkásságáról. Az ő lelkiismeretükön nyugszik ezer cs ezer utasnak az élete. A vasutas társadalom mindig hű volt a hazához, a világháborúban, vagy a kommunizmus idejében egyaránt ott láttuk őket a haza védelmében. Llegyen figyelmeztető jel ez a Mária-kép azok számára, akik az utazásban és kirándulásban keresve a boldogságot, átutaznak, vagy leszálla- nnak itt, hogy a Szűzanya reménycsillaga' a háborgó tengeren hányódó hajótörötteknek, A felejthetetlen szépségű ünnepség a levente- zenekar által kisért Himnusz hangjaival végző dötf. Az ünnepségen megjelent hatalmas zarándok töm eg újra megbizonyította azt a sérelmet, amely Sümeget az idegenforgalom egyes, kérnyekkel, általános kivételezést mem ismer. Ez az intézkedés minden magyarázatnál és meg- okolásnál világosabban mutatja, hogy a magyar mezőgazdasági politikában immár teljes erővel érvényesül a fajvédő szociális gondolat. A magyar kormány feladata az, hogy népünk millióinak ezt az elvi meggyőződését a gazdasági élet valószerűségével összhangba hozza s kellő körültekintéssel úgy hajtsa végre az intézkedéseket, hogy azok minél nagyobb értékekkel gazdagítsák mezőgazdasági társadalmunkat.
