Zalai Magyar Élet, 1942. április-június (3. évfolyam, 72-144. szám)
1942-05-26 / 116. szám
2 1942 május 26. ntámux VörC: katonaszökevények, akik már nem biriák FERENCJŐZSEF KESERÜVIZ déseinek szabályozásával kapcsolatban legutóbb megállapított névjegyzékkel érte. A község még a belső idegenforgalom szempontjából jelentős községek névjegyzékében se szerepel, holott Zala vármegyének kevés községe dicsekedhetik annyi történelmi és műemlékkel, mint Sümeg. Hogy van-ie idegenforgalma, arra egyedül elég bizonyíték, hogy évente 10—15 iskola tanulói latolgatják meg várát, a Darnay múzeumot, a Maulbertscih- freskókkal ékeskedő plébánia- és a kíegyoltár- ral bíró kegytemplomot és az 5000 kötetes ferences könyvtárt, Kisfaludy Sándor szülőházát és Ramasetter Vince szobrát. Azonkívül évente több mint 2000 múzeumlátogatónak nevét őrzik a vendéglátók könyvei. Hogy van vendégforgalma, mi se mutatja jobban, mint az á körülmény, hogy két szállodája van, amelyeknek fenntartása szükségtelenné válnék mindjárt, ha nem volna rájuk szükség. Mivel Sümeg búcsújáró kegyhely, évente tízezerszámra érkeznek ide zarándokok, akik a községnek történelmi patináját élményként élvezhetik. Az illetékesek lépéseket tesznek azirány- ban, hogy Sümeg is bekerüljön legalább a belső idegenforgalom szempontjából jelentős községek névjegyzékébe. INNEN 15 — ONNAN IS Kormányzói elismerést kapott Csortos Gyula, Mátray Erzsébet, Uray Tivadar, Makai Margit és Somlay Artur a magyar színművészet szolgálatában 'szerzett érdemeikért. — Kormányrendelet értelmében leventeiköteles ifjú semmiféle politikai tevékenységet sem fejthet ki, politikai párt tagja nem 'lehet, gyűlésein részt nem vehet. — Győzelmesen terjed a Baross-gondolat Kárpátalján is, ahol már a tizedik Barosis-fiók alakult meg. — A 'kormányzó úr jelenlétében leplezték le a csepeli szabadkikötőben az elsüllyedt »Ungvár« hősi halottjainak emlékművét. — Gyászmise volt Endresz György halálának tízéves fordulóján. — Külön zárt városokban fogják a cigányokat letelepíteni Bulgáriában. — Háromhavi fogházra ítélték gátátvágás ,miatt Szűcs Aranka, Kovács Anna, Nagy Istvánná és Nyitrai Mihály prónaifalvai lakosokat. A gátátvágás következtében 14 lezer holdat öntött el a Víz. — Munkatáborba kerülnek a pesti Duna-korzó nem kívánatos lézengöi. — Keresztlevélhami- sító bandát lepleztek le Franciaországban. A letartóztatottak között van a magyarországi eredetű zsidó Stegmann Sándor is, aki hit- sorsosai körében a felhajtó szerepét játszotta. — 150 kiló szappant lopott ejgy budapestit padlásról Konton István és Baranyai Sándor kőműves. Kéményjavítás közben vették észre az ott elrejtett árút. — Orosz Anna budapesti gyári munkásnő nem akart légoltalmi szolgálatot teljesíteni, mert arra hivatkozott, hogy ő á »Jehova tanúi« szektának a tagja s az Isten úgyis vigyáz rá. — 25 éves fennállását ünnepelte a bécsi óramúzeum. — 300 pengő büntetésre ítélték Sch ivarba Júliát, aki öt mázsa gabonát csirkékkel etetett meg Budapesten. — Sortúzzel,leterítette a mostoháját Vaszó Mihály lehóci (Ung m.) gazdalegény, azután önként jelentkezett a csendőrségen. — 8 borkereskedő és 42 cipész ellen bőrdrágítási per van Győrben. — Tízezer pengős kölcsönt ad a székely- udvarhelyi cipészeknek igen előnyös föltételek mellett az Erdélyi Párt. — Kiállítást rendez a pótanyagok bemutatására a debreceni Baross Szövetség. — Ötezer pengő pénzbüntetésre ítélték árdrágításért Csobán Emil tokodi (Esztergom m.) földbirtokost, aki 250 hízott sertést adott el a megengedettnél drágábban. — Körömmel és seprűvel támadt Morgeifttern Miksáné budapesti asszony a férjét előállítani lakaró detektívre. — Saját élete kockáztatásával kimentette Őrfi Péter szenttamási polgárista a Ferenc-csatornában való fürdés közben 'görcsöt kapott iskolatársát. — (A m. kir. honvéd haditudósító század közlése.) Néhány nap óta tart már az időnként felélénkülő, majd meg elhalkuló morajlás. Délre nagy csata dühöng. Egyre halljuk az ágyúk tompa dübörgését és a zuhanóbombázók bombáinak éles dörrenéseit. Itt aránylag csend van. A szovjethadosztályok a szomszéd seregtesteket rohamozzák. Úgy halljuk: eddig teljesen sikertelenül. A honvédek védővonala itt hepe-hupás erdőszélen húzódik. Az állások bizony csak hevenyészettek, hiszen alig két napja, hogy idekerültünk s erősítjük ezt az előretolt vonalat, amely a télen át a tábori őrsök biztosílóvona- laként szerepelt. A legénység keményen dolgozik a szükséges árokdarabok kiépítésén és a tűzfészkek kialakításán. — Pedig nem nagyon érdemes vesződni evvel — mondja az egyik legény, miközben megtörli izzadó homlokát —, úgy nézem, nem sokáig maradunk itt. Aligha bírják már sokáig a muszkák ! Meg a föld is járhatóssá szikkad. Akkor oszt hajrá ! Tulnan, a vörösök is dolgoznak. Erősítik állásaikat. Árkaik azonban csak helyenként látszanak. Két szovjet gép jelenik meg váratlanul a fejünk felelt. Légelhárító ágyúink köröskörül megszólalnak. Nyomjelző lövedékek sárga kígyói gyorsan kúsznak a Ráták felé. Rövidesen vissza is fordulnak. Most hirtelen megszólal az egyik géppuskánk s néhány sorozatot ad le. Gyalogsági puskák ropogása a válasz, aztán megint csend. Déliétől azonban szakadatlanul halljuk a tompa morajlást. Utóbb öt század német nehézbombázó vonulását figyeljük meg. — Itt előttünk hogy viselkednek a vörösök ? — kérdezzük a százaparancsnokot. — Mióta itt vagyunk, többnyire csak járőr- csatározások folytak. Próbálkoznak mindenütt, de mintha már sokkal fáradtabbak és kimerül- tebbek volnának. Néhány nappal ezelőtt alaposan betörték a fejüket a balszomszéd arcvonalszakasz előtt s azóta csendben vannak. A parancsnok szűkszavú s alig lehet belőle kivenni néhány szót erről a vörös támadásról. Pedig az ő százada is hatalmasan kivetle a részét annak visszaveréséből. Tudjuk, hogy honvédeink ezalkalommal is nagyszerűen viselkedtek. Lövészeink, golyószórósaink, a páncéltörő-ágyúsok és a géppuskások szinte versenglek egymással. Olyan tüzet zúdítottak a vörösökre, hogy az elcsigázott, nyomorúságos szovjet katonák rohamai egymásután omlottak ösze- sze A parancsnokság hevenyészett szállásán töltöttük at éjtszakát. Ez aránylag nyugodtan telt el. Hajnalban már felcihelődtünk s véletle- lenül rendkívül érdekes jelenetnek lettünk tanúi. A szolgálatvezető jelentette, hogy az éjtszaka fegyvertelenül öt vörös katona kúszott át hozzánk és önként megadta magát. Persze szaladunk a vonal mögött lévő vízmosásos horgosba, ahol őrzik őket. Mi történhetik a szovjet vonalak mögött, hogy a vörös katonák megint át-átszöknek hozzánk, holott a szovjet hírverés a háború kezdete óta azt a hazugságot hirdette, hogy mi megöljük a foglyokat? Ezzel az aljas rágalommal igyekezett a szovjet hadvezetőség rábírni hadseregének katonáit arra, hogy a legkétség- beesettebb helyzetekben is a végsőkig védekezzenek. És most mégis átszöknek hozzánk és önként adják magukat a kezünkbe. Hát ezek bizony sárosak, piszkosak, borot- válatianok s hihetetlenül elvadultak. Arcuk beesett, szemükbe lázas fény csillog. Töredezett szavakkal mondják el kibírhatatlan szenvedésüket. Napok óta uj és uj rohamokra hajtották őket az innét délre levő német vonalak ellen. Veszteségeik irtózatosak voltak. A politikai biztosok már csak a legkegyetlenebb megfélemlítéssel tudták előrehajszolni őket. Tegnap egyik visz- szavert támadás után halottnak tetették magukat, majd kihasználva minden terepelőnyt, bujkálva, hasoncsuszva errefelé húzódtak s most átjöttek mind az öten. A parancsnok megnyugtatja őket, nem lesz semmi bántódásuk. Ennivalót is kapnak és mohón esnek neki az ételnek. Azután két kísérőt kapnak s megindulnak hátra. Néhány nap múlva pedig bekerülnek majd valamelyik fogolytáborba. Hosszú ideig beszélgettünk még arról, hogy mi történhetik az ellenség csapatai közt. Az az érzésünk, hogy bizonyos zavar jelei mutatkoznak az esztelenül erőszakolt s mégis eredménytelen lömegtámadások miatt. Biztos hogy a vörös politikai vezetőség a legkegyetlenebb eszközökkel próbálja folytatni a szerencsétlen katonák céltalan feláldozását, de kérdés, vájjon meddig. Azok a hírek, amelyeket a vörös katonák szökdöséséről másfelől is hallunk, mindenesetre azt bizonyítják, hogy a szovjet hadsereg szilárdságát ugyancsak kikezdte a téli szenvedés és ez az embertelen harcmód. Mi lesz akkor, ha majd megindul ellenük a megsemmisítő erejű támadás az egész vonalon ? Szenet találtak Aranyod község határában A nagy felhőszakadás alkalmával Aranyod község határában is sok helyen kimosta a víz a földet. Egyik ilyen nagyobb vízmosásban, az úgynevezett »Zsidógödör«-ben valami feketét találtak az emberek. Hamarosan megállapították, hogy szénnel van dolguk, amely a vízmosásban nagyobb vastagságban található. Gyorsan szétfutott a hír a környéken és az emberek tömegei menték megnézni azt a kincset, amely ma nagyréiszbien mozgatja a világot. N,em szakértők nem tudják megállapítani, mennyi és milyen minőségben lehet ott találni szenet, azonban valószínű, hogy ha a leiszínen ilyen tömegben található, akkor mélyebben a föld gyomrában még több és jobb minőségű van. Ma, amikor a föld méhéből így- másután kerülnek elő a meglepetéseik, bizonyára érdemes lesz utána nézni komolyain annak, vájjon az jaranyodiakat ért szerencsétlenségből nem adódik-e az aranyodiak szerencséje. Köztudomású ugyanis, hogy.nincs szerencsétlenség, amiből valamiképpen jó nem származnék. 800—1942. Sümegcsehi községtől. HIRDETMÉNY. Sümegcsehi község a tulajdonát képező: korcsmaházát (szatócs üzlettel) 3 évi időtartamra 1942 július 1 -étöl haszonbérbe adja nyilvános árverésen 1942 évi június 10-én délután 2 órakor a körjegyzői irodában. Az árverési föltételek a körjegyzői irodában megtudhatók. Sümegcsehi, 1942 május 20. Nagy, körjegyző. öltözködtünk Tóth Gyula Kész nőlkabát és ruhaosztály " ^ uridivat és szöveteladás úri és női szabóságából
