Zalai Magyar Élet, 1942. április-június (3. évfolyam, 72-144. szám)

1942-04-07 / 76. szám

1942 április 7. MaovtÍrÍiet 3 Még mielőtt utoléri a gazdát a csapás: KÖSSÖN BIZTOSÍTÁST JÉGKÁR ELLEN! Módosították a fertőző sertésbénulásról szóló rendeletet Báró Bánffy Dániel földmívelésügyi minisz­ter a fertőző sertés bénulás (ellen való védeke­zésről szóló, múlt évben kiadott rendeletének egyes szakaszait módosította. Az új rendelke­zések közül legfontosabb az, hogy az erősen fertőzött területek körül a földmívelésügyi mi­niszter megfigyelési kerület alakítását rendel­heti el, ahonnan sertéseket csak a földmívelés- ügyi miniszter külön engedélye alapján sza­bad kivinni. A múlt év nyarán a Muravidéken és a vissza­csatolt Felvidéken föllépett sertésbénulás to­vábbterjedését különböző intézkedésekkel si­került megakadályozni. A betegség egy-két ki­vételes esettől eltekintve az anyaország terüle­tén nem is lépett föl. Változatlan cukorár mellett a kereskedelemnek nagyobb hasznot biztosit a kincstár A hivatalos lap vasárnapi számában meg­jelent rendelet változatlanul fenntartja a cukor eddigi fogyasztói árát, gyári leiadási árát pedig méter mázsánként három (pengővel leszállítja. A gyári ár csökkentését az tette szükségessé, hogy a szállítási költségek emelkedése csak­nem felemésztette a nagy- és kiskereskedőknek a hasznát. A gyári ár mérséklésével most a kormány méter mázsán ként további másfél- pengő hasznot biztosít a nagy- és a kiskeres­kedelemnek, de ugyanakkor biztosítja a cu­korgyártás rentabilitását is azzal, hogy meg­téríti a métermázsánkénti három pengős be­vételi kiesést. A kincstár tehát áldozatot hozott, hogy a magasabb termelési és szállítási költségek a fogyasztókat ne terheljék és hogy a kereskede­lem is megtalálja hasznát. Tudvalevő, hogy a cukornagykereskedelem már kizárólag keresz­tény kezekben van és a kiskereskedelmet is csak azokban a községekben hagyták meg zsidó kézen, ahol keresztény kereskedő nin­csen. panaszok merültek fel, amelyeknek egyes új­ságok is helyt adtak. A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége a panaszokat megvizs­gálta és azok ügyében közös megbeszélésre ült össze az Országos Mezőgazdasági Kamara kiküldötteivel és a mezőgazdasági gépgyárak képviselőivel. A tanácskozások során feltárt adatok igazol­ják, hogy a fontosabb mezőgazdasági gépek belföldi forgalma az utolsó három évben erő­sen emelkedett. A gyárak megtettek mindent, hogy az igényieket kielégítsék és szerkezeti újításokkal is a gazdaközönség rendelkezésére álltak. A vasanyag lehető megtakarítása ér­dekében arra is gondot fordították, hogy mi­nél több faanyag kerüljön felhasználásra. A helyzetet a közismert nyersanyagelíátási vi­szonyok mellett az is megnehezítette, hogy a gazdák az utóbbi időben több jövedelemhez jutván, az eddiginél fokozottabb mértékben fordítottak gondot mezőgazdasági gépállomá­nyuk pótlására. Ennek tulajdonítható, hogy a megnagyobbodott igények miatt némelyik cikk szállításánál bizonyos késedelem mutatkozik. Valóságos hiányról azonban nem lehet szó, legfeljebb a fémigényes cikkeknél, mint ami­lyenek a szőlő- és gyümölcsgazdaságok per­metezői, bizonyos tejgazdasági gépek, stb. Vetőmagburgonyát igényelhetnek a gazdák A földmívelésügyi miniszter burgonyaterme­lésünk minőségének és színvonalának emelése érdekében az idén is folytatja a vetőburgonya­kiosztást. A burgonyaárak miatt zár alá helye­zett vidékek kivételével a juttatás az egész országra kiterjed. Nemesített és állami szak­intézetek által ellenőrzött vetőburgonya kerül kiosztásra 52 ezer métermázsa mennyiségben. A gazdák a vetőburgonyáért a budapesti hi­vatalos áron felül 35 százalék felárat fizetnek. A vasúti szállítás költsége a juttatást terheli. A Növénytermelési Hivatal a kiosztott neme­sített és ellenőrzött vetőburgonya minden má­zsája után a termelő gazdaságnak1 1 pengő 20 fillér állami hozzájárulást fizet. A gazdák igény­lésüket a községi elöljáróságok, vagy a gazda­körök útján juttassák el a Növénytermelési Hi­vatalhoz. Ajánlatos, ha többen összeállnak és közösen, igényelnek, mert a Növénytermelési Hivatal egy állomásra 50 mázsánál kisebb té­telt nem szállít. Gazdasági munkavállalók természetben való járandósága A közellátási miniszter rendeletben szabá­lyozta a gazdasági munkavállalók élelmezési és természetbeni járandóságait. A gazdasági mun­kavállalók élelmezésére a munkaadó havon- kint és fejenkint számítva 25 kilogram lisztet (főző- és kenyérliszt) és 3.5 kilogram sertésből készített fehérárút (zsírt,- étkezési szalonnát) tarthat készletben, illetve szolgáltathat ki. A készletben tartható menmyi:séjg lisztnél 1942 augusztus 15-éig, zsírnál és szalonnánál pedig 1942 november 30-aiig felmerülő tényleges szükséglet vehető számításba. A munkaadó [ezenkívül zsírból és szalonnából csak a ház­tartásához tartozó személyek részére megálla­pított mennyiséget tarthat készletben. Az a munkaadó, aki a gazdasági munkavállalók élel­mezésére fordítható mennyiségnél nagyobb liszt-, zsír-, vagy szatonnameininyiséget tart készletben, köteles a többit beszolgáltatni. Az értekezlet azzal az eredménnyel végző­dött, hogy a mezőgazdaság és a gépgyárak együttesen igyekeznek kedvezőbb helyzetét ki­eszközölni az illetékes anyagbizottságnál. Ez már meg is történt, még pedig eredménnyel, úgy hogy a mezőgazdasági gépgyárak ezévi munkaterve a múlt évhez képest ismét emel­kedést mutat. A gyárak vigyázni fognak arra, hogy a belföldi gépek alkatrészeinek ellátása zökkenő nélkül történjék. A Magyarországon nem készülő gépfajták behozatala ellen a gyá­rak természetesen nem tettek észrevételt, vi­szont a mezőgazdaság képviselői is közös ér­deknek ismerték el a nagyjelentőségű magyar mezőgazdasági gépipar jövőjének föl tét len biztosítását. Megemlítjük e kérdéssel kapcsolatban, hogy a március 3-i hivatalos lapban megjelent kor­mányrendelet ez év végéig felfüggesztette az aratógépek vámját, ezek tehát az egész év folyamán vámmentesen hozhatók be. Változatlanul mód van ezenfelül megokolt esetben más, Magyarországon nem készülő mezőgazdasági gépfajták vámmentes behozatalára is. Apró zalai hírek Helyreállítják a néhai Ranolder János vesz­prémi püspök által 1857-ben a Badacsony 450 méteres magasságban emelt 5 méteres kő- keresztet. — MindszentkálLán a falusi műked­velők sikeres előadásban mutatták be a >>Bok- rétás Marika« című népies vígjátékot. — Uj, korszerű Röntgen-gépet helyezett üzembe a tapolcai kórház. — Tegnap »füsttelen« napot rendeztek Nagykanizsán honvédeink javára. — Jogerőre emelkedett Bárány István nagykani­zsai ékszerész és nyilasvezér internálása. — Kormányzói kegyelmet kapott 'Paur János kis- kanizsai malomitulajdonos, akit a törvényszék uzsorabírósága annak idején hat hónapi bör­tönre ítélt. — Kifosztotta ismeretlen betörő Decsy Károly nagykanizsai magántisztviselő la­kását. — Tekintélyes örökséghez jutott a keszthelyi ipartestület néhai Góry Ferenc sütő- mester hagyatékából. — Vasárnap délelőtt lep­lezik le a keszthelyi ipartestület székházában néhai Meizler Károly volt ipartestületi elnök­nek arcképét. —- Unterberger Ferenc em'Fék- vacsorát rendeznek Keszthelyen a hadbavonult keszthelyi iparosok hozzátartozóinak támoga­tására. Elhatározták továbbá a keszthelyi ipa­rosok, hogy a hadbavonult társaiknál meg­rendelt munkákat vállalják, vagy ellenőrzik. — 70 darab sertést hizlal a keszthelyi fogyasztók1 részére a hercegi uradalom. — Bartoss József keszthelyi vezető jegyző kijárta Budapesten, hogy a vágóhíd hozzájusson a tetőfedő bőr­lemezhez és hogy a Prieszter művek nagyobb méretű csatornaszakasz és az ezzel kapcsolatos vízszűrő terveit elkészítsék. Internálta a keszt­helyi főszolgabíró Varga Ferenc és Major László gyemesdiási birtokosokat, akik megta­gadták a honvédelmi szolgálatra igényelt foga­tok rendelkezésre bocsátását. A kultuszminiszter 5370 pengő tanulmányi segélyben részesítette a Csáktornyái állami ke­reskedelmi középiskola tanulóit. — Drávadiós község közelében Horvátországból csempészek igyekeztek Muraközbe. A magyar határőrök el­fogták őket. — Stridóvár mellett árokba for­dult egy autóbusz. Emberéletben kár nem tör­tént. Tájékoztató a hizlalás! hiteljuttatásról A földmívelésügyi miniszter a Külkereske­delmi Hivatal előterjesztésére másfélmillió pengő hitelkeretben hízlalási kölcsönök folyó­sítását engedélyezi gazdák részére. A hitelek a MÄSz útján állatkereskedelemmel foglalkozó szövetkezetek és keresztény állatkereskedők beiktatásával is folyósításra kerülhetnek. A hízlalási kölcsönöket a Magyar Állat- és Állati Termékek Kiviteli Szövetkezet nyújtja. (MÄSz.) Ennek címe: Budapest, V., Aulidh- utca 8. A kölcsönöket 6 hónapi hízlalási idő­tartamra folyósítja a hízóba állított állatok kézi zálogul való lekötése, fedezeti váltó letétbe helyezése é;s a szükséghez képest egyéb biz­tosítékok mellett. A tőkekamat évi 5.5 száza*- lék. Különösen megokolt esetben a kölcsön 6 hónapos lejárata legfeljebb egyszer három hónappal meghosszabbítható. Az eddigi gyakorlat szerint marhánként leg­följebb 500 pengő, sertésenként pedig legföl­jebb 150 pengő hízlalási kölcsön folyósítható. Az a bizottság, amely a hiteligényléseket el­bírálja, a félig hizlalt, legalább 120 kilós ser­tésekre darabonként további 50 pengő folyósí­tását engedélyezi, ha annak komoly oka van. Hízlalási kölcsönt az a gazda igényelhet, akinek beállítani való állata van, amellett pedig elégséges mennyiségű hizlaló takarmánya van. De igényelhet az is, aki a beállítani való állatot a kölcsönből akarja megvásárolni,' ha megvan neki a szükséges hizlaló takarmánya. Részletesebb felvilágosítást a Magyar Állat- és Állati Termékek Kiviteli Szövetkezet tud adni. Onnan kell kérni a hiteligényléshez szük­séges nyomtatványt is. Vámmentesen hozhatók be az aratógépek A mezőgazdaság gépellátása körül legutóbb

Next

/
Thumbnails
Contents