Zalai Magyar Élet, 1942. április-június (3. évfolyam, 72-144. szám)

1942-05-23 / 115. szám

1942 május 23. ítactímÍÍlet 3 A szentgyörgyvári bíró mondása és a májusfa kitáncolása A szentgyörgyvári falusi bíró kifejezően ha­tározta meg az itthon levők szerepét, amikor ezt mondta: Mi töltjük meg a harctéren küzdő katonáink fegyverét! Egyszerű mondat, mégis benne van minden. Munka, kötelességek legpontosabb elvégzése, pazarló életmódról, léha, csak az érzékiséget fejlesztő táncos mulatozásokról való lemondás, a harctéren lévő katonák itthonmaradt család­tagjainak védő, gondozó szeretete, árvák, öz­vegyek könnyeinek letörlése, egymásnak na- gyon-nagyon való szeretete, egyszóval min­den, ami a célhoz vezető utón kell, hogy kí­sérőnk legyen. Amily boldogság a fent nevezett bíró szava és a hasonló komoly gondolkozású magyar ember méltó kiállása, épp olyan elszomorító az, amikor egyes házaknál — »májusfa ki­táncolás« címén — egyik vasárnap itt, másik vasárnap ott, a fent nevezetthez hasonló állású egyének beleegyezésével tartanak vacsora- adással fűszerezett táncmulatságot. Milyen fur­csa ellentét ez akkor, amikor kinn élet-halál harc folyik, idehaza meg gazdálkodnunk kell az élelmiszerrel. Hát bizony az új élet kiala­Kaptuk a következő levelet: Igaza van annak a miudilnikább erősödő, már a parlamenti ülésteremhez iis utat talált mozgalomnak, amely a ponyvairodalom el­pusztítását írta zászlajára. Ha a törvény erejie intézkedéseket parancsol az emberekét és ál­latokat veszélyeztető ragályok ellen, miért ne kellene éppen úgy gátat vetni annak a rom­boló veszedelemnek is, amely elsősorban a legdrágább kincsünknek, a magyar ifjúságnak a szellemét, lelkét métetyezi. Addig is, amíg alapos intézkedések ki nem irtják, részletintéz­kedésekkel kellene fékezni ennek a fertőző, bűnre csábító, üzleti érdek szülte borzalom­irodalomnak a túltengését. Egyik balatoni üdülőhely dohánytőzsdéjének kirakata előtt megütközéssel jegyzem föl a tel­jes kirakatteret megtöltő »regényhalmazat« cí­meit. »A gumiarcú banditák rémítette«, »Az acélkoporsó titka«, »A borzalmak királya« stb. kításához s a harcoló honvédeink fegyvereinek megtöltéséhez nem táncra van szüksége a nemzetnek. Ha már van májusfa, hasznosabb volna annak kitáncolási költségét a Vörös- keresztnek fölajánlani. Te, magyar testvérem, akinek nem kell kimenned a harci gépek pok­lába, mulathatsz-e nyugodt szívvel akkor, ami­kor a testvéred naponként százszor néz szem­be a halállal? Meggondoltad-e, hogy amikor te itthon a korcsmában kiabálod: soh’ se halunk meg!« — akkor a szomszéd házak egyikében zokogva imádkozó asszonynak tán abban a pillanatban hal meg az ura, messze az orosz síkságon s két kis szőkehajú, kék­szemű gyermek árva lett. Ilyen komoly időkben a léha mulatozás: ha­zaárulás! Eljön annak is az ideje, amikor táncolhatunk, de amikor majd velünk mulat­hatnak azok is, akik most kint a harctéren értünk harcolnak. Pünkösdkor a reánk szálló, Szentlélek vilá­gítsa meg a lelkünket, hogy tudjuk egymást szeretni, tudjunk egymás baján szomorkodni, egymás örömének örülni. BÁNHEGYI ZOLTÁN. Hát még a képes címlapok otromba, ízléste­len »illusztrációja« mint ordít vevő után! A vasárnapi sokadalomban fél óra alatt hat for­téié m talál gazdát. Három közülök leVente- sapkás ifjú, egy pedig fiatal leány. Remény­kedve kérdem a trafikostól, árusítja-e a Nem­zeti Könyvtár-nak hatóságilag ajánlott és va­lóban építő, tanító kiadványait. Azt se tudja, mi fán terem. Tehát vásárlás útján még téve­désből sem kerülhet ez az értékes, de olcsó irodalmi termék az üdülőhely ifjúsága kezébe. Valószínűleg így van másutt is. Miért nem kötelezi a hatóság a dohány­árust, akinek kenyeret juttatott az engedély- lyel, hogy a lelki építő munkát vég­ző, népszerű kiadványokat terjessze? Miért ne lehetne megtiltani a katomíás fegyelem alatt álló lieventeifjúságnak a ponyva olvasását, ahogyan tiltják a középiskolák diák­jainak is? Olyan kérdés ez, amely valóban méltó az illetékesek figyelmére. és dpőkülönlesetté- seink megérkeztek SIESSEN, AMÍG A KÉSZLET TART! KÖNYVEK Mit kell tudni a hadbavolnultak jógáiról? A hadbavonultak és családjaik jogait számta­lan miniszteri rendelet szabályozza, amelyeket nemcsak a polgár, de még a szakember sem tudja nyilvántartani. Most jelent meg dr. Ró­zsa Elemér összeállításában a "hiányt pótlói kézikönyv »Hadbavonultak és családjaik jogai« címmel. Foglalkozási ágak és munkaviszonyok szerint tárgyalja a szükséges tudnivalókat, kü­lön részletes fejezet foglalkozik a hadisegé­lyekkel. Mindenütt kapható, ára 1 pengő, »Előre« kiadása. FERENCJÓZSEF TV KESERUVIZ __________ •. m.. • HA TÁROZAT. A közellátási kormánybiztos, főispán úr 493 kf. 1942 sz. rendelete alapján felhívom a csép­lőgéptulajdonosokat, hogy a cséplőgép hajtá­sához szükséges fa, vagy szén fűtőanyagról a kereskedők útján haladéktalanul gondoskod­janak olyképpen, hogy folyó évi május végéig a fa- és szénszükségletük legalább felerészben előre biztosítva legyen. Felhívom továbbá a géptulajdonosokat arra is, hogy a gépfűtéshez megvásárolt szenet a legjobb gondossággal zárt helyen tárolják, nehogy az az időjárás vi­szontagságainak kitéve, idő előtt elporladva, használhatatlanná váljék. Tudomásvétel cél­jából már most közlöm, hogy a kormányzat felhívta az érdekelt bányákat, hogy a szük­séges szenet a kijelölt kereskedők útján bo­csássák a cséplőgéptulajdonosok rendelkezé­sére. Felhívom még a géptulajdonoisokat arra is, hogy a folyékony üzemanyagról (olaj) its már most gondoskodjanak olyképpen, hogy május 31-éig a szükséglet egyharmada a kész­letükben legyen. Egyben figyelmeztetem őket, hogy a folyékony üzemanyag igénylésekkel a kijelölt kereskedőket, illetőleg lerakatokát csak akként vegyék igénybe, hogy mindenki a csép- lési szükségletének először egyharmad részét, majd utána a többi szükségletet folytatólago­san igényeljék, nehogy előálljon az a nem kívánatos eset, hogy egyes cséplőgéptulajdo­nosok az qgész üzemanyagot egyszerre fel­vásárolják és a másik cséplőgéptulajdonosok pedig eme nagyarányú felvásárlás miatt ne juthassanak hozzá a cséplés megindulásához elengedhetetlenül szükséges mennyiségű üzem­anyaghoz. Zalaegerszeg, 1942 május 12. Polgármester megbízásából: dr. Lendvay s. k. v. tanácsnok. MÁVAUT MÁVAUT Zalaegerszeg autóbusz menetrendje Érvényes 1942. május 4-től Zalaegerszeg—Bak—Keszthely. Menetdij — — —•— 1445 17 15 i. Zalaegerszeg Széchenyi-lér 1 é. 9-20 17 00 1-— — —•— 15‘16 17 45 é. Bak Hangya szövetkezet i. 8 49 16-29 — — 8-35 15-17 — i. Bak Hangya szövetkezet é. 8 48 16 28 1'80 — 9 07 15-45 — é. Zalaszenlmihály—Pacsa p. u. i. 820 1600 4-50 6-45 1030 17 20 — é. Hévizfíirdő i. —1428 450 7 05 10.45 17-35 — é. Keszthely Hungária szálló A. 6 45 14 10 10.50 1740 — é. Keszthely pályaudvar i. —14 05 Bak —Nova Menetdij —•— 8.40 16 20 i. Bak pályaudvar é. 6 55 1335 _'--­8-50 1 6-45 i. Bak Hangya szövetkezet é. 6 50 13-30 1 70 930 17 25 é. Nova i. 6 10 12 50 Menetdij Zalaegerszeg­-Bak—Lispe—Szentadorján —•— 17 15 i. Zalaegerszeg Széchényi-tér é. ­—■— T— 17 45 é. Bak Hangya szövetkezet é. 7-05 1-70 17 59 é. Söjtör Búza-vendéglő i. 647 450 19-25 é. Szentadorján i. 5-20 és minden lakberendezési tárgy nagy választékban Szalay és Dankovitsnál Bútorcsarnok: Zalaegerszeg, Batthyány utca 4. KI kell irtani a lélekrontó ponyva „irodalmat** Bútor

Next

/
Thumbnails
Contents