Zalai Magyar Élet, 1942. április-június (3. évfolyam, 72-144. szám)
1942-04-07 / 76. szám
2 riAWtfjfflKT 1942 április 7. öltözködtünk Tóth Gyula Kész nölkabát és ruhaosztálv m Kész nölkabát és ruhaosztály Urldlvat és szöveteladás úri és női szabóságából Kibővítik az ipartestületi székházat Sümegen A sümegi járási ipartestület Harabcsók Sándor elnöklete mellett rendes évi közgyűlést tartott, amelyen 95 helybeli és vidéki iparoson kívül számos érdeklődő vett részt. Az 1 fokú iparhatóság képviseletében megjelent dr. Forintos Géza tb. főszolgabíró, ott volt dr. Schmidt Jenő ügyvéd, iparhatósági biztos és Erdős Miklós, az Iparos Hírlap főtitkára. A megnyitó beszéd során a résztvevők egv néma perccel áldoztak a legutóbbi közgyűlés óta elhalt 7 ipartestületi tag emlékének. Az ipartestület 1941. évi működésének ismertetése alkalmával rámutatott arra, hogy nem mulasztott el egy munkaalkalmat se az illetékes iparosok tudomására hozni. Az anyagbeszerzés terén is elkövetett minden tőle telhetőt az ipartestület vezetősége. Megemlítette, hogy az elnökelődje, Molnár István sütőiparos alatt szerzett székház tulajdonjogát sikerült rendezni s már a múlt év augusztusában beköltözhettek új otthonukba. A házszentelést azonban jobb időre hagyják. A volt elnöknek azonban ezúttal sem mulaszthatják el legnagyobb hálájukat és köszönetüket kifejezni az anyagi támogatásért és a megtorpanást nem ismerő fáradozásáért. Eddig 2717 71 pengőt fizettek ki a székház átalakítási költségeire, a járásbeli iparosok 1C15 45 pengő értékű ingyenes munkát végeztek, Csizmazia István sümegi kereskedő pedig 45 pengő értékű anyagot adott ajándékba. A még szükséges átalakítási költségek és a könyvtár létesítése érdekében kérelemmel fordult az ipariestület az iparügyi miniszterhez, a soproni kereskedelmi és iparkamarához és az IPOK- hoz. Az áldozatkészség megörökítése céljából a bekeretezett névsott a székházban kifüggesztik. Az újabb átalakítás céljaira a maga részéről 100 pengőt ajánlott fel és kérte a tagokat, hogy a tehetősebbek anyagi erejükhöz mérten adakozzanak. Összesen 658 ügyirat érkezett a műit évben, amely mind elintézést nyert. Az önálló iparosok létszáma 549 volt, 8 iparos szüneteltette iparát, 25 teljesen megszüntette, 21 kapott új iparjogosítványt. Harmincegy ipari (kontár) kihágás fordult elő. Tanoncszerződést 62, szabadulást 43 esetben bonyolítottak le. Kiállítottak 52 munkakönyvét, felbontottak 8 tanoncszerződést, nyilvántartottak 83 segédet és 107 tanoncot. Az ipartestület kebelében jelenleg 2 szakosztály működik, a cipész- és az élelmiszer- szakosztály. A bőripari és szakrajztanfolyamra az iparkamarától 75 pengőt, 6 hadbavonult iparostag segélyezésére összesen 300 pengőt kaptak. A tanoncok jutalmazására 65 pengőt és 12 elaggott iparos karácsonyi segélyezésére közadakozásból 108 pengőt fordított a testület. Ingyenes és kedvezményes fürdőt tavaly 4 tag vett igénybe. Az OTI által nyújtott tanonc- nyarattatási kedvezményt senkise vette igénybe. A vidéki iparosok tájékoztatására legalkalmasabb Iparos Hetilapból 400 példányt vett az elnök saját költségén. A sümegi postahivatalnak, az elaggott iparosok otthonának felépítésére és az iparosság nyugdíjtörvényének meghozatalára az ipari és kereskedelemügyi miniszterhez, valamint a pécsi postaigazgatósághoz javaslatot tett a testület. ígéretet is kapott, hogy az építkezések még a folyó évben megtörténnek. A nyugdíj- törvény »meghozatalát is kilátásba helyezték július 1-ére. Az anyagelosztás munkatöbbletet okoz, ez pedig rendkívüli kiadásokkal jár, aminek fedezését az amúgy is anyagiakkal küzdő iparosságra nem lehet áthárítani. A székházban italméréssel kapcsolatos szórakozóhelyet létesítenek. A költségek fedezésére az 1941. és 1942, évi tagsági díjakat 20 százalékkal emelik. Tóth József községi bíró, pénztáros ismertette a múlt évi számadást, majd az 1942. évi költségvetést ismertette. A tisztújítás során elnöknek ismét Harabcsók Sándort, alelnöknek pedig Jug Sándort választották meg. Vidéki alelnök : Házy József csab- rendeki kőmivesmester, pénztáros ismét Tóth József sümegi órásmester, községbíró. Harabcsók Sándor elnök kérte a tagokat, hogy kéz a kézben küzdjék le a tornyosuló akadályokat és vigyék diadalra a szebb magyar jövőbe vetett reményeiket. Meg kell vizsgálni a vetőmagnak kiválasztott kukorica csirázóképetiégét A rossz beérés, valamint a kemény fagyok következtében a kukoricák csiraképessége erős mértékben csökkent. Ez a körülmény fokozott elővigyázatosságot kíván meg a vetési célra szánt kukorica kiválasztásánál. A földmivelés- ügyi minisztérium ezért újból a legnyomatékosabban felhívja a gazdaközönség figyelmét arra hogy a vetőmagnak kiválasztott kukoricából elvetés előtt feltétlenül végeztessen próbacsiráz- tatást. Az eddigi tapasztalatok szerint ugyanis a külsőleg kifogástalannak és egészségesnek látszó kukoricáknál is sok esetben olyan alacsony a csirázási százalék, hogy vetési célra felhasználni alig lehet. A csiráztatás eredménye alapján kell megállapítani, hogy katasztrális holdankint milyen mennyiségű vetőmagra van szükség. Természetesen, ha alacsony csirázású kukorica áll rendelkezésre, akkor nagyobb mennyiséget kell számításba venni. A vetési mód kiválasztásánál viszont a lehetőség szerint csökkenteni kell a holdankinti szükségletet. A szórt vetés pazarlást jelent és ezért ahelyett a géppel való soros, vagy a kapa utáni fészkes vetés célszerűbb Az előzetes csiráztatás nemcsak a gazda egyéni érdeke. Nemzetgazdaságilag is pótolhatatlan veszteséget jelentene, ha olyan kukorica kerülne a földbe, amely nem megfelelő csiraképességű. Kössünk napraforgó termelésére szerződést Az olajosmagvak kötelező termesztéséről szóló rendeletek jelentős előnyöket biztosítanak azoknak a zalai gazdáknak, akik napraforgót termelési szerződései termelnek, azokkal a gazdákkal szemben, akik termelési szerződéseket nem kötnek. A szerződéses termelő gazda ugyanis a termeltető vállalattól a napraforgó vetésterületének minden katasztrális holdja után 50 pengő kamatmentes termelési előleget kérhet, a tényleg leszállított napraforgó után pedig 20, illetőleg 30 kilógram olajpogácsát is igényelhet a termeltető vállalattól a hatóságilag megállapított áron. A belterjes állattenyésztést folytató gazda még nagyobb mennyiségű olajpogácsa juttatására tarthat számot. E kedvezményekben a termelési szerződés nélkül termelő gazdák nem részesedhetnek. A saját érdeke tehát minden olajmagtermesztésre kötelezett zalai gazdának, ha minél előbb igyekszik a napraforgóra termelési szerződést kötni. A termelési szerződés alapján termelő gazda nemcsak honvédeinket segíti az olajmag termesztésével, hanem a saját maga részére is jelentős előnyöket biztosíthat. A vizkárosultakat megsegíti a kormány Kállay Miklós miniszterelnök az árvíz- és belvízsújtotta vidékek megsegítése ügyében értekezletet tartott. Az értekezleten .résztvett báró Bánffy Dániel földmívelésügyi miniszter, dr. Szász Lajos pénzügyi, dr. Bonczos Miklós belügyi, Lossonczy István közellátási államtitkár, Bárczay János földmívelésügyi államtitkár, ár- vízvédelmi kormánybiztos és az érdekelt mi- minisztériumok szakelőadói. Bárczay János országos árvízvédelmi kormánybiztos tájékoztatta az értekezleten megjelenteket az árvíz- és belvízkárok következtében előállott helyzetről. Az értekezleten behatóan megvitatták a kárt szenvedett vidékek nehéz helyzetét és a megsegítés módozatait. A kormány minden lehetőt megtesz a belvizek mielőbbi levezetésére és gondoskodik arról, hogy a vízmentesített területek mezőgazdaságilag minél előbb hasznosít-- hatók legyenek. Az összeomlott és megrongált lakóházak újjáépítésének ügyét Bonczos államtitkár ismertette. Bejelentette, hogy a kormány a lakosságot ebben a vonatkozásban elsősorban) az építőanyag központi beszerzésének és szállításának irányításával kívánja támogatni. Az értekezlet végül tudomásul yet'te Losson- czy államtitkár bejelentését, hogy a közellátási minisztérium az arra rászorulók ellátása ügyében a szükséges intézkedéseket már megtette. Az idei zöldhitelrendelet a többtermelést szolgálja A hivatalos lap vasárnapi számában megjelent zöldhitelrendelet a többtermelés érdekében néhány könnyítést tartalmaz. így a műtrágya fokozottabb felhasználását azzál kívánja előmozdítani, hogy a folyó évben minden katas ztrális hold után húsz pengőnyi zöldhitet fölvételét teszi lehetővé, míg la múlt esztendőben csak a műtrágyával tényleg megművelt terület nagysága alapján számították ki a hitelkeretét. A védett birtokosok tulajdonosai ebben az évben a kataszteri tiszta jövedelem négyszereséig terjedhető zöldhiteire tarthatnak igényt, szemben a tavalyi kétszeressel, a védett szőlő- birtokosok pedig a kataszteri tiszta jövedelem nyolcszorosáig terjedhető hitelt vehetnek föl, szemben a múlt évi lötszöressel. Megszámolják az erdők fáit Ez év őszén nagy munkába kezd a földmívelésügyi minisztérium irányításával az egész ország erdőgazdasága. A korszerű erdő- és fagazdálkodás ugyanis nem nélkülözheti az erdőnek, mint a nemzeti vagyon egyik legfontosabb részének pontos ismeretét. Ezért megállapítják majd, hogy az erdők milyen fafélesógek- ből állanak, milyen korúak, milyen állapotban vannak és mi a rendes évi hozamuk. Szükséges ez, mert csak így lehet teljes biztonsággal a kereslet és kínálat egyensúlyát megtartani és csak így védhetik meg az erdőt az esetleges rablógazdálkodástól. A minisztérium erdészeti főosztálya már befejezte az előkészítő munkákat és egy éven belül vége tér az első »fanépszámlálás«, amelynek alapján ki lehet dolgozni az ország háború utáni fagazdálkodási tervét. Mi uiság a budapesti élelmiszer nagyvásárteiepen A Magyar Vidéki Sajtótudósító fővárosi jelentése szerint 1942 március 27-étől március, 31-éig az élő és vágott baromfi, valamint a tojáspiacon továbbra is változatlanul a hivatalosan megállapított legmagasabb árak voltak érvényben. A zöldség- és főzelékfélék piacán a kelkáposzta ára 5, a tisztított parajé 40, a tisztított karfiolé pedig 70 fillérrel emelkedett kilónként. Ezen a héten megjelent az új termésű kalaráb 100 darabonként 130—150 pengős áron. A gyümölcspiacon a mandarin ára 20 fillérrel emelkedett, viszont a narancs ára 10— 20, a niemes fajtájú alma ára pedig 40 fillérrel csökkent kilónként.
