Zalai Magyar Élet, 1942. április-június (3. évfolyam, 72-144. szám)

1942-05-16 / 109. szám

III. évfolyam ^ POLITIKAI NAPILAP # 10 9. szám. Szerkesztősig és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Tüttössy-utca 12. Telefon 80. Felelős szerkesztő: Dr. PESTHY PÁL Előfizetés: 1 hónapra 2, 3 hónapra 5.70 P. Postatakarékpénztári csekkszámla: 30.454 sz. XII. Pius pápa a béke lehetőségeiről XII. Pius pápa 25 éves (püspöki jubileuma alkalmából rádióbeszédet mondott, majd apos­toli áldását adta a katolikusokra. — A mai évforduló, — mondotta a pápa — amelynek őszinte örömtől kellene ragyognia az egész katolikus világban, olyan időkre esik, amely tele van aggodalommal és szenvedé­sekkel. Az események szomorú kegyetlensége arra késztet minket, hogy magunkba szálljunk! és megtisztuljunk. Arra késztet, hogy új utakat keressünk, kiigazítsuk békétlenségünket, aka­ratunkat és cselekvésünket. Mindamellett őszin­te meghatottsággal és elégtétellel tölt el, hogy az egész katolikus világ imádsággal ünnepli meg a mai jubileumot és áldozatokat hoz az Anyaszentegyház javára és adományokat ad sokezer ínségben levő testvérünknek. A pápa ezután hangsúlyozta, hogy az egy­ház jövőjébe vetett bizalmát Szent Péter sír­jából meríti. Az egyháznak is volt tavasza — folytatta beszédét a pápa — és ebben a kor­szakában az egyház szellemi arcélét a követ­kező félreismerhetetlen vonások jellemezték: 1. a győzelemnek megdönthetetlen bizonyos­sága, amely mélységes hiten nyugodott, 2. az áldozat őszinte és fenntartás nélkül való vál­lalása, 3. a szentségi élet belső lényege, amely a szentségi gondolat szociális hathatóságának belső meggyőződéséből fakadt, 4. a törekvés a lelki és az egyházi egység felé. — Napjaink igazi kereszténysége ma sem más, mint a kezdeti kereszténység. Az egy­ház nem változik meg se hitvédelmében, se belső erejében, mert elpusztíthatatlan és le­győzhetetlen. Mindamellett akármilyen nagy is Jegyen az egyháznak hatalma, meg kell álla­pítanunk, hogy Krisztus isteni alapítása sok államban a létéért küzd, mert az istentelenség, a módszeres keresztényellenesség és a hideg közömbösség hadat üzentek az egyháznak. A nehéz küzdelemnek óráiban példát kell me­rítenünk az első egyház fiainak nagyszerű áldozataiból és az ő izzó hitükből, ernyedet- lenségükből, bátorságukból és győzelembe vetett szilárd hitükből. A pápa hangsúlyozta, hogy a hitélet köz­pontja ma is, mint az elmúlt századokban, a szentségi gondolat. Majd kijelentette, hogy ma jobban, mint valaha, hő ima száll Krisztus felé, hogy ismét egyesítse az egyházat. Ehhez az imához ma olyanok is csatlakoznak, akik nem tagjai a látható egyháznak, de veszélyez­tetve látják magának a kereszténységnek a létét. A Szentatya részletesen szólott a Vatikánban folyó ásatásokról, amelyek újabb bizonyítékait hozták annak, hqgy a Szent Péter bazilika valóban Szent Péter sírján emelkedett. Az ásatások során 1500 régi pénz került nap­világra, bizonyságául annak, hogy már a kö­zépkorban is a világ különböző tájairól ide jöttek a zarándokok Szent Péter sírjához imád­kozni. A pénzék között magyar pénzek is voltak — mint ezt a pápa megállapította. Mi — folytatta beszédét XII. Pius pápa - a mostani háború kitörése előtt és alatt is tes­tünkkel, lelkűnkkel, minden erőinkkel és apos­toli küldetésünk teljességével a békéért dol­goztunk. Most, hogy a népek küszöbön álló új hadműveletek aggodalomteljes várakozá­sában élnek, megragadjuk az alkalmat, hogy ismét a bélke szlaviát hallassuk és ezt tesszük azzal a tudattal, hogy tökéle­tesen pártatlanok vagyunk minden hadviselő fél iránt és egyaránt szeretünk kivétel nélkül minden népet. Nagyon is jól tudjuk, hogy a dolgok mai állása mellett aligha tehetünk a siker reménye mellett kézzelfogható javasla­tokat az igazságos és méltányos béke helyre­állására. Már a béke szó kiejtésle is azzal a kockázattal jár, hogy egyik, vagy másik felet megsértjük. A helyzet ugyanis az, hogy mi­közben az egyik fél a már elért eredményekrle hivatkozik, a másik reménységét a most kö­vetkező csatákba veti. Ma olyan a politikai és katonai helyzet, hogy pillianíatnyilag semmi gyakorlati lehletcség sincs a béke azonnali helyreállítására. — Mindamellett azonban a háború anyagi és szellemi téren olyan pusztulást okozott, hogy minden erőfeszítés szükséges ahhoz, hogy a háborút gyors befejezéshez lehessen juttatni, nem is szólva a háború önkényes kegyetlenségeiről és erőszakosságairól. Ezek ellen már annyiszor fölemeltük figyelmeztető szavainkat és amit még most nagyobb hévvel és eréllyel teszünk meg, mivel az a veszély fenyeget, hogy esetleg még gyilkosabb há­A hatalmas arányokban kialakuló vitamin- kert mozgalommal párhuzamosan a közellátás- ügyi miniszter az egész országra kiterjedő nagyszabású főzési mozgalmat indított meg. A mozgalom azt a célt szolgálja, hogy a ren­delkezésre álló élelmi nyersanyagok 'felhasz­nálása és elkészítése olymódon történjék, amely a pillanatnyi közellátási helyzet-adta le­hetőségek és az egyes cikkek tápláló erejének figyelembevételével a leggazdaságosabb. A mozgalom tehát a háborús idők korlátozásait felhasználva, a magyar nép főzési ismereteit akarja helyes iránybaWrelni és ennek során a köztudatba vinni a korszerű egészségpolitika és a népélelmezés tudományának eddigi jól bevált eredményeit. E cél elérése érdekében szükségessé vált, hogy megfelelő szerveZeít útján a főzés tudományának korszerűsítésére irányuló mozgalom elérjen oda, ahol erre a legnagyobb szükség van: a háztartásokba. Nagy segítséget kapott a mozgalom a leány­borús eszközök alkalmaziására kerül sor a korszerű fegyverek műszaki tökéletessége folytán, mérhetetlen szenvedéseket, nehézsé­geket és kínokat okozva a népieknek. Évtize­deken át hihetetlen költséggel hatalmas erő­feszítések történtek a szociális kérdés meg­oldására. Most a népeknek azt kell látniok, hogy nemzeti jövedelmük és javaik milliárd- jait emberi javaik és életek elpusztítására té- kozolják el. — A nemzetek vezetőihez azonban atyai hangon még egy felhívást akarunk intézni: A család szent intézmény, a család nemcsak a gyeirmjek bölcsője, hanem a hazáé is. i Nem szabad a családot megfosztani attól a nemes hivatásától, amelyet Isten adott neki. Nem szabad, hogy a család és vele együtt az Isten kizárólag a csatatér előtere legyen. Nem szabad, hogy a hitvestársakat állandóan el­válasszák egymástól, hogy a gyermekeket ki­szakítsák a szülők gondos felügyeletéből. Vissza kell adni a családot a békés hivatásának — mondotta nyomatékkai a Szemtatya. — Forró atyai felhívást intézünk minden államfőhöz, hogy ne mulasszanak el egyetlen alkalmat sem, amely utat nyithat a becsületes, igazságos és mértékletes békle felé, olyan béke felé, amely szabad és termékeny egyetértés­ben fakad, még ha nem is felelhet meg min­den ponton reményeiknek. — És most befejezésül az irgalom és böl- eseség Atyjához fohászkodunk, hogy siettesse a mindenki által oly hőn óhajtott nap hájinal- hasadását. Támasszuk fel magunkban a sze­retet szellemét, legyünk készen hitünkkel és munkánkkal arra, hogy a történelem legpusz­títóbb és legvéresebb mészárlása után közre­működhessünk az újjáépítés hatalmas munká­jában. levente intézményben, amelynek fejlődő szer­vezete alkalmas arra, hogy rajta keresztül országos jelleglet öltsön. Az elgondolás szerint legelőször a leány­levente tőoktatónőket képezik ki. Ezek fel­adata lesz a konyhaműszaki ismereteket to­vábbadni a leánylevente oktatónőknek, majd a leányleventéknek. A közellátási miniszter Budapest székesfőváros áldozatkészségéből megkapta a Gázművek konyháját, ahol a főzés lebonyolításához szükséges kísérleteket és tu­dományos kutatásokat fogják az arra hivatott szervek elvégezni. A közellátási miniszter bu­dapesti kísérleti konyhája a főzési kiképzésén kívül a népélelmezés megjavítását szolgáló országos érdekű kutatásokat végez s azok eredményeit a nagyközönség számára hozzá­férhetővé teszi. A főváros gázkonyhájának a m. kir. köz­ellátási hivatal részére történő átvétele és a Győrffy-Bengyel Sándor közellátási miniszter avatta fel a Közellátási Hivatal budapesti kísérleti konyháját s megnyitotta a leánylevente- főoktatónők főzőtanfolyamát

Next

/
Thumbnails
Contents