Zalai Magyar Élet, 1942. április-június (3. évfolyam, 72-144. szám)
1942-05-16 / 109. szám
III. évfolyam ^ POLITIKAI NAPILAP # 10 9. szám. Szerkesztősig és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Tüttössy-utca 12. Telefon 80. Felelős szerkesztő: Dr. PESTHY PÁL Előfizetés: 1 hónapra 2, 3 hónapra 5.70 P. Postatakarékpénztári csekkszámla: 30.454 sz. XII. Pius pápa a béke lehetőségeiről XII. Pius pápa 25 éves (püspöki jubileuma alkalmából rádióbeszédet mondott, majd apostoli áldását adta a katolikusokra. — A mai évforduló, — mondotta a pápa — amelynek őszinte örömtől kellene ragyognia az egész katolikus világban, olyan időkre esik, amely tele van aggodalommal és szenvedésekkel. Az események szomorú kegyetlensége arra késztet minket, hogy magunkba szálljunk! és megtisztuljunk. Arra késztet, hogy új utakat keressünk, kiigazítsuk békétlenségünket, akaratunkat és cselekvésünket. Mindamellett őszinte meghatottsággal és elégtétellel tölt el, hogy az egész katolikus világ imádsággal ünnepli meg a mai jubileumot és áldozatokat hoz az Anyaszentegyház javára és adományokat ad sokezer ínségben levő testvérünknek. A pápa ezután hangsúlyozta, hogy az egyház jövőjébe vetett bizalmát Szent Péter sírjából meríti. Az egyháznak is volt tavasza — folytatta beszédét a pápa — és ebben a korszakában az egyház szellemi arcélét a következő félreismerhetetlen vonások jellemezték: 1. a győzelemnek megdönthetetlen bizonyossága, amely mélységes hiten nyugodott, 2. az áldozat őszinte és fenntartás nélkül való vállalása, 3. a szentségi élet belső lényege, amely a szentségi gondolat szociális hathatóságának belső meggyőződéséből fakadt, 4. a törekvés a lelki és az egyházi egység felé. — Napjaink igazi kereszténysége ma sem más, mint a kezdeti kereszténység. Az egyház nem változik meg se hitvédelmében, se belső erejében, mert elpusztíthatatlan és legyőzhetetlen. Mindamellett akármilyen nagy is Jegyen az egyháznak hatalma, meg kell állapítanunk, hogy Krisztus isteni alapítása sok államban a létéért küzd, mert az istentelenség, a módszeres keresztényellenesség és a hideg közömbösség hadat üzentek az egyháznak. A nehéz küzdelemnek óráiban példát kell merítenünk az első egyház fiainak nagyszerű áldozataiból és az ő izzó hitükből, ernyedet- lenségükből, bátorságukból és győzelembe vetett szilárd hitükből. A pápa hangsúlyozta, hogy a hitélet központja ma is, mint az elmúlt századokban, a szentségi gondolat. Majd kijelentette, hogy ma jobban, mint valaha, hő ima száll Krisztus felé, hogy ismét egyesítse az egyházat. Ehhez az imához ma olyanok is csatlakoznak, akik nem tagjai a látható egyháznak, de veszélyeztetve látják magának a kereszténységnek a létét. A Szentatya részletesen szólott a Vatikánban folyó ásatásokról, amelyek újabb bizonyítékait hozták annak, hqgy a Szent Péter bazilika valóban Szent Péter sírján emelkedett. Az ásatások során 1500 régi pénz került napvilágra, bizonyságául annak, hogy már a középkorban is a világ különböző tájairól ide jöttek a zarándokok Szent Péter sírjához imádkozni. A pénzék között magyar pénzek is voltak — mint ezt a pápa megállapította. Mi — folytatta beszédét XII. Pius pápa - a mostani háború kitörése előtt és alatt is testünkkel, lelkűnkkel, minden erőinkkel és apostoli küldetésünk teljességével a békéért dolgoztunk. Most, hogy a népek küszöbön álló új hadműveletek aggodalomteljes várakozásában élnek, megragadjuk az alkalmat, hogy ismét a bélke szlaviát hallassuk és ezt tesszük azzal a tudattal, hogy tökéletesen pártatlanok vagyunk minden hadviselő fél iránt és egyaránt szeretünk kivétel nélkül minden népet. Nagyon is jól tudjuk, hogy a dolgok mai állása mellett aligha tehetünk a siker reménye mellett kézzelfogható javaslatokat az igazságos és méltányos béke helyreállására. Már a béke szó kiejtésle is azzal a kockázattal jár, hogy egyik, vagy másik felet megsértjük. A helyzet ugyanis az, hogy miközben az egyik fél a már elért eredményekrle hivatkozik, a másik reménységét a most következő csatákba veti. Ma olyan a politikai és katonai helyzet, hogy pillianíatnyilag semmi gyakorlati lehletcség sincs a béke azonnali helyreállítására. — Mindamellett azonban a háború anyagi és szellemi téren olyan pusztulást okozott, hogy minden erőfeszítés szükséges ahhoz, hogy a háborút gyors befejezéshez lehessen juttatni, nem is szólva a háború önkényes kegyetlenségeiről és erőszakosságairól. Ezek ellen már annyiszor fölemeltük figyelmeztető szavainkat és amit még most nagyobb hévvel és eréllyel teszünk meg, mivel az a veszély fenyeget, hogy esetleg még gyilkosabb háA hatalmas arányokban kialakuló vitamin- kert mozgalommal párhuzamosan a közellátás- ügyi miniszter az egész országra kiterjedő nagyszabású főzési mozgalmat indított meg. A mozgalom azt a célt szolgálja, hogy a rendelkezésre álló élelmi nyersanyagok 'felhasználása és elkészítése olymódon történjék, amely a pillanatnyi közellátási helyzet-adta lehetőségek és az egyes cikkek tápláló erejének figyelembevételével a leggazdaságosabb. A mozgalom tehát a háborús idők korlátozásait felhasználva, a magyar nép főzési ismereteit akarja helyes iránybaWrelni és ennek során a köztudatba vinni a korszerű egészségpolitika és a népélelmezés tudományának eddigi jól bevált eredményeit. E cél elérése érdekében szükségessé vált, hogy megfelelő szerveZeít útján a főzés tudományának korszerűsítésére irányuló mozgalom elérjen oda, ahol erre a legnagyobb szükség van: a háztartásokba. Nagy segítséget kapott a mozgalom a leányborús eszközök alkalmaziására kerül sor a korszerű fegyverek műszaki tökéletessége folytán, mérhetetlen szenvedéseket, nehézségeket és kínokat okozva a népieknek. Évtizedeken át hihetetlen költséggel hatalmas erőfeszítések történtek a szociális kérdés megoldására. Most a népeknek azt kell látniok, hogy nemzeti jövedelmük és javaik milliárd- jait emberi javaik és életek elpusztítására té- kozolják el. — A nemzetek vezetőihez azonban atyai hangon még egy felhívást akarunk intézni: A család szent intézmény, a család nemcsak a gyeirmjek bölcsője, hanem a hazáé is. i Nem szabad a családot megfosztani attól a nemes hivatásától, amelyet Isten adott neki. Nem szabad, hogy a család és vele együtt az Isten kizárólag a csatatér előtere legyen. Nem szabad, hogy a hitvestársakat állandóan elválasszák egymástól, hogy a gyermekeket kiszakítsák a szülők gondos felügyeletéből. Vissza kell adni a családot a békés hivatásának — mondotta nyomatékkai a Szemtatya. — Forró atyai felhívást intézünk minden államfőhöz, hogy ne mulasszanak el egyetlen alkalmat sem, amely utat nyithat a becsületes, igazságos és mértékletes békle felé, olyan béke felé, amely szabad és termékeny egyetértésben fakad, még ha nem is felelhet meg minden ponton reményeiknek. — És most befejezésül az irgalom és böl- eseség Atyjához fohászkodunk, hogy siettesse a mindenki által oly hőn óhajtott nap hájinal- hasadását. Támasszuk fel magunkban a szeretet szellemét, legyünk készen hitünkkel és munkánkkal arra, hogy a történelem legpusztítóbb és legvéresebb mészárlása után közreműködhessünk az újjáépítés hatalmas munkájában. levente intézményben, amelynek fejlődő szervezete alkalmas arra, hogy rajta keresztül országos jelleglet öltsön. Az elgondolás szerint legelőször a leánylevente tőoktatónőket képezik ki. Ezek feladata lesz a konyhaműszaki ismereteket továbbadni a leánylevente oktatónőknek, majd a leányleventéknek. A közellátási miniszter Budapest székesfőváros áldozatkészségéből megkapta a Gázművek konyháját, ahol a főzés lebonyolításához szükséges kísérleteket és tudományos kutatásokat fogják az arra hivatott szervek elvégezni. A közellátási miniszter budapesti kísérleti konyhája a főzési kiképzésén kívül a népélelmezés megjavítását szolgáló országos érdekű kutatásokat végez s azok eredményeit a nagyközönség számára hozzáférhetővé teszi. A főváros gázkonyhájának a m. kir. közellátási hivatal részére történő átvétele és a Győrffy-Bengyel Sándor közellátási miniszter avatta fel a Közellátási Hivatal budapesti kísérleti konyháját s megnyitotta a leánylevente- főoktatónők főzőtanfolyamát
