Zalai Magyar Élet, 1942. április-június (3. évfolyam, 72-144. szám)

1942-05-05 / 100. szám

ARA 8 FILLÉR 1942 MÁJUS 5. KEDD MagwÍrelet III. évfolyam ♦ P&Urihl NAPILAP 4 TOO. szám. Szerkesztősig is kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Tüttőssy-utca 12. Telefon 80. Felelfczerkesztö: Dr. PiTHY PÁL Előfizetés: 1 hónapra 2, 3 hónapra 5.70 P, Postatakarékpénztári csekkszámla: 30.454 sz. A magyar lelkek egysége Dr. Antal István nemzetvédelmi miniszter debreceni beszédében az ország- közvéleményét azokra a kötelességekre emlékeztette, amelyek teljesítése nélkül nem oldhatjuk meg a reánk váró nagy feladatokat. Mindannyian tudjuk, hogy közeledik az az idő, amikor honvédsé­günk nagy szövetségeseink oldalán tevéke­nyebben fog beavatkozni a bolsevizmus ellen való harcba. A küzdelem országunk határaitól távol folyik s így a háború szörnyűségeit el­kerültük. De ez nem jelentheti azt, hogy tu­nyaságba süllyedünk, mert ebből igen nagy bajok származhatnak. A háború feladatainak megoldása érdekében erkölcsi és anyagi el­lenálló erőnket a csúcspontra kell fokoznunk s meg kell óvnunk a magyar lélek biztonságát, •ami annyit jelent, hogy bíznunk kell magunk­ban s akarnunk kell a kötelességteljesítés leg­nagyobb fokát. Az elkövetkezendő idők egész Európa legválságosabb korszakát fogják jelen­teni s nekünk, magyaroknak, itt a Duna Völ­gyében, kelet és nyugat örök határán, éber fi­gyelemmel kell őrködnünk országunk érdekei­nek megóvásán. Ezeket az érdekeket, csak úgy tudjuk megóvni, ha megteremtjük a magyar lelkek egységét s megőrizzük ezt az egységet ärra az időre, amikor az új Európa a tengely­hatalmak győzelme nyomán kialakul. A magyar népi erők összefogása nélkül nem találhatjuk meg az új Európában méltó helyün­ket. A kormány minden erővel azon van, hogy ezt a hatalmas összefogást elősegítse azok­kal a szociális intézkedésiekkel, amelyek a há­borúban levők itthon maradt hozzátartozóinak szeretetteljes és intézményes gondozását szol­gálják. Nem könnyű feladat a kormányé, hi­szen a szociális gondoskodáson felül reá há­rul a honvédség további fölszerelésének a gondja, a háború súlyos pénzügyi kérdéseinek rendezése. Olyan feladatok ezek, amelyek csak akkor oldhatók meg sikerrel, ha a kormány erőfeszítéseit az egész ország egyöntetűen tá­mogatja. Ezért van szükség az összefogásra, ezért van szükség a magyar fajvédelem kérdé­seinek előkészítésére és fokozatos megoldá­sára, mert a magyarságnak tudnia kell, hogy minden intézkedés az ő érdekében történik s minden áldozat, amelyet magára vállal', saját jövendőjének szolgálatában áll. A kormány szociális intézkedései terén igen nagy jelentőségű Kállay Miklós miniszterelnök­nek az a bejelentése, hogy a zsidói birtokok kérdését teljes mértékben rendezi. Az erre vonatkozó törvényjavaslat a közeli napokban benyújtásra kerül s rövidesen törvény lesz belőle. Lehetővé fogja tenni a magyar föld egészségesebb elosztását s a földkérdés meg­oldása felé jelentős első lépést biztosít. Antal István nemzetvédelmi miniszter még egy igen fontos kérdésről szólott. Ennek a kérdésnek a bátor és nyílt megemlítéséhez szívvcl-lélekkel tapsol mindenki, aki elfogu­latlanul szemléli. Azt mondotta a miniszter, hogy örvendetes dolog, ha a gazdasági élet területén az őrségváltás megtörténik, de ennek csak akkor lesz meg a szándékolt, mélyreható eredménye, ha nemcsak őrségváltást jelent, hanem szellemiségváltást is. »Nem megoldás, ha a zsidó vállalati vezérigazgató helyébe ke­resztény igazgatót ültetünk, aki azonban ugyain- jabban a szellemben viszi tovább az irányítást, mint azt a zsidó caálta« — mondotta a mi­niszter. A kereszté^ erkölcsi felfogás teljes uralomrajutására ví szükség, hogy eltűnjék az a légkör, amelvt a zsidó gazdasági ura­lomban a legveszéesebbnek és legkártéko­nyabbnak éreztünk. Zalaegerszeg vára kép vise lőtestülete tegnap rendkívüli közgyűlét tartott, amelyen az el­nöklő dr. vitéz Tanásy István polgármester napirend előtti felszólalásában meleg szavak­kal emlékezett meg a zalaegerszegi zászlóalj­ról, amely eltávozott, hogy hazafias köteles­ségét teljesítse. A város egész közönsége nevé­ben kijelenti, hogy honvédieinkkel síívvel-lélekkel legyüttér­Zünk, ragaszlírtriló etünk és imád­ságunk kíséri Őket útjukon. A történelmi eseményt a polgármester indít­ványára jegyzőkönyvbe iktatják és annak ki­vonatát megküldik az állomásparancsnoknak az illetékes helyre való juttatás céljából. Napi­rend előtt való második felszólalásában a pol­gármester örömének adott kifejezést, hogy a városi tisztikart is kitüntetés érte azzal, hogy dr. Árvay László tiszti főügyészt választották meg a zalaegerszegi ügyvédi kamara elnöké­nek. Ezt a tényt is megörökítik a város jegyző­könyvében. A napirend során a hősi halált haltak emlé­kének megörökítésével kapcsolatban dr. Bor­bély András szó tárgyává tette azt a közönyösséget, amellyel a város közönségé a hazafias ünnepélyekkel szemben viselkedik. Mindinkább érezhető az a sajnálatos körül­mény, hogy a lakosságnak példaadásra is kö­telezett része távoltartja magát az ünnepélye­ken való részvételtől. Fájdalmas hiány az, hogy az énekkarok sem fejtenek ki olyan állandó tevékenységet, aminőt más városokban még a háborús viszonyok mellett is tapasztalunk. Ezen a téren is a fásultság jelentkezése észlelhető és ez az oka annak, hogy egy-egy ünnepély alkalmával fölléptetett dalárda nem tudja a kellő hatást elérni. Kiemelte továbbá annak szükségességét is, hogy a város emlékeinek gondozását ellenőrző bizottság kezébe kel liáné adni. Indítványára meg is alakították az ellenőrző bizottságot, amely figyelemmel kiséri az em­lékművek állapotát és a teendőkről időközöm­ként a képviselőtestületnek javaslatot tesz. A bizottság elnöke Siposs Dezsői, tagjai ptedig dr. Fülöp Jenő, dr. Borbély András, dr. Far­kas Béla és Czobor Mátyás. Szakelőadó Wöl- fer István városi főmérnök. A 710 ezer pengős függőkölcsöm tartozás­nak részben való törlesztésére a pénzügymi­nisztertől kiutalt 50 ezer pengő államsegéllyel A nemzetvédelmi miniszter által érintett kér­dések a jelen pillanat legégetőbb kérdései,, Politikai tapasztalatainak teljes súlyával! és ra­gyogó szónoki képességeinek mindén hevével figyelmeztette a nemzetvédelmi miniszter at ország lakosságát a komoly idők követelmé­nyeire, amelyeknek teljesítése nélkül nincs ma­gyar jövő, nincs megújult, keresztény Magyar- ország. kapcsolatban a képviselőtestület jegyzőkönyvba iktatott hálás köszönetét mondott dr. Sass Ele­mér belügyminiszteri osztályfőnöknek, dr. Szász Lajos pénzügyi államtitkárnak és dr. Ke- resztessy Ernő pénzügyminiszteri osztálytaná­csosnak a város nehéz helyzetét átlátó és azon segíteni akaró gondoskodásáért, valamint az ügyben a minisztériumokban nagy buzgalom­mal és sikerrel eljáró dr. Mikula Szigfrid pol- gármesterhelyiettes-főjegyzőnek. H o 11 ó s y Ernő kifejezést adott annak az igazságnak, hogy a megnehezült viszonyok miatt a külszolgálatot teljesítő városi tisztvi­selők a napidíjukra a szó legszorosabb értel­mében ráfizetnek. Indítványára a közgyűlés) teljes egyértelműséggel utasította a polgár­mestert, dolgozzon ki megfelelő előterjesztést a legközelebbi közgyűlés elé, hogy az eddigi 16 pengő rendies külszolgálati napidíj mellett még napi 10 pengő pót- díjat is állapítson meg a képviselőtestület. Lakatos Gyula kifogásolta, hogy a köz­gyűlési tárgysorozatban szinte bántóan sze­repel állandóan a segély iránt való számos kérelem. Nem vonja kétségbe ezeknek jogos­ságát, mégis a közhangulat javát szolgálná az, ha a tisztviselői segélykérelmek száma a leg­kisebb mértékre szorítkoznék. A képviselőtestület felfogása szerint üdvös volna az is, ha a városi háztartási költségvetés mintájára a villamosüzem költségvetésében se­gélyekre előirányzott kereten belül 100 pengő értékhatárig a polgármesternek jogosultsága lenne saját hatáskörében kiutalni segélyeket. Egyébiránt a képviselőtestület általában a pénz- és jogügyi bizottság javaslatainak meg­felelően fogadta el az előterjesztéseket. Egyes iparcikkek kedvezményes vasúti tarifája A lábbelivel való takarékos gazdálkodás fon- lossága miad a Máv a szalmacsizma-küldemé­nyekre visszavonásig kedvezményes fuvardíjat engedélyezett. Ugyancsak mérsékelte az Állam- vasút a mürost, selyem, vigogne, kotonin, gyapjú és kevertfonál vasúti tarifáját. A mér­séklést csak a 400 kilométernél hosszabb útvo­nalon vaió szállításnál lehet igénybevenni. A rendelkezés érvénye egyelőre 1942. december 31-éig terjed és a mérséklés darabáruknál 20,* kocsirakománynál pedig 15 százalékot tesz ki. (MVS) Bizottság alakult a zalaegerszegi emlékművek gondozására

Next

/
Thumbnails
Contents