Zalai Magyar Élet, 1942. február-március (3. évfolyam, 36-71. szám)
1942-02-24 / 44. szám
2 MA<yjffiREI£T 1942 február 24. Vitéz Horféy István ko rmány zóáely eí f es «■BHHBBBnBBBnSnaaECBSBBraBEHaaHnaBHBnBlBXBaKaHDHHMBBBHHKaBBBBniRBBnaHHBHKEiBnBBBaBH és az ifjúság alispáni módosítás révén 155 százalék: a pót- jadó a megszavazott 142 százalék helyett. A régi temető tulajdonjoga körül támadt jogi vitában az alispáni határozat ellen a váras jogorvoslattal kíván élni. Ennél azonban fontosabb az, hogy március 1-ével Zalaegerszegen is meg kell szervezni és föl kell állítani a lakáshivatalt. A kormányrendelet szerint ugyanis az ezután megüresedő lakásokat 48 órán belül be kell jelenteni a lakáshivatalnak és a polgármesternek n) oic napon belül nyilatkoznia kell arról, hogy szabad rendelkezésére bocsátja-« a lakást a háztulajdonosnak, vagy közcélra igénybe ve- szi-e. A rendkívül kényes, sokszor népszerűtlen feladatok megoldásával terhelt lakáshivatal vezetésével a polgármester Brenn Zoltán nyug. városi aljegyzőt szándékozik megbízni, akit szolgálatra rendelnek be. A lakáshivatal szervezése természetesen újabb kiadásokat jelent Zalaegerszeg városnak. llovszky képviselőnk a nagykanizsai Baross-közgyűlésen A nagykanizsai Baross kerület vasárnap tartotta évi közgyűlését, amelyen résztvett Ilov- szky János országos Baross-elnök is, dr. Domokos László országos Baross-igazgaíó kíséretében, a város vezetősége, a társadalmi tényezők képviselői és a tagok igen nagy számban. Vitéz Tóth Béla elnöki megnyitója után a beszámolókat terjesztették elő, amelyekből kiderült, hogy a Baross-fiókok között a kanizsai elsőrendű helyet foglal el. llovszky János óriási lelkesedéssel kisért felszólalásában kijelentette, hogy tíz esztendei országos elnökségének legszebb emlékei Nagykanizsához fűződnek. Mindenkitől elvárja, hogy hátsó gondolat nélkül lépjen be a tagok közé. Képzett, dolgozni akaró kereskedőket és iparosokat akarunk együtt látni, akik jó árúval, jó munkával és tisztességgel biztosítják maguknak és a nemzetnek a jövőt. Vázolta a Muraköz visszaérkezésének nagy gazdasági jelentőségét és megköszönte a polgármesternek és a hercegnék, hogy a város főterén adott székhelyet az új keresztény kereskedő társadalom érdek- képviseletének. A közgyűlés lelkes és önérzetes lefolyása bizonyítja, hogy a fiók vezetése igen jó kézben van vitéz Tóth, Bélánál és a fejüket mindenütt felütni próbáló egységbon- tók a legkisebb eredményt sem tudják elérni. A közgyűlés hódoló táviratban üdvözölte vitéz Horthy István kormányzóhelyettest és üdvözlő táviratot küldött vitéz gróf Teleki Béla főispánnak is. nulmányi csoportok elszállásolása érdekéhen az idegenforgalmi hivatal készséggel vállalta a kiállítás látogatóinak pályaudvari kirendeltségei útján való fogadását és olcsó csoportos elszállásolását. Vidéki iskolák, gazdasági akadémiák, szakiskolák és tanfolyamok tanulóifjúságából álló csoportoknak elszállásolására korlátolt számban diákszállókban van hely biztosítva, naponként és személyenként 1.40 pengőért. Nagyobbszjámú, felnőttekből álló tanulmányi csoportok olcsó, közös elszállásolásának biztosítását is vállalja az idegenforgalmi hivatal, ha A diákkaptár mozgalom a diákság gazdasági élete, vagy inkább gazdasági életrevalóságra nevelését tűzte ki céljául. Nagy és erős lendületet vett ez a mozgalom akkor, amikor 1940- ben vitéz nagybányai Horthy István állott az élére. Ö volt az, aki ennek a munkának a fontosságát felismerve, a mozgalomnak a szükséges erkölcsi és anyagi háttér kiépítését biztosította és az ifjúság körében való meg- kedveltetését is nagyban elősegítette. A diákkaptár-mozgalom a gazdasági érzék j kifejlesztése és az életrevalóságra nevelés mel- j lett elsőrendű fontosságú szociális és nemzet- gazdasági tényező is. A diákságtól nem kér semmi mást, csak takarékosságot, legkülönfélébb anyagok gyűjtését, a szerzett javak feletti rendelkezést pedig a diákságnak hagyja. Különféle fontos anyagokat gyűjt, diákok által készített játékszereket, szerszámokat, »vásári alkalmakon« árusít, tagjait méhészetre, kisebb haszonállatok tenyésztésére és a legkülönfélébb hasznothajtó munkára neveli. Ezidősziei'int már 86 városban, 500 iskolában működik. A múlt évben közel egymillió pengő tőkét gyűjtött, amellyel számos diáktábor, szociális támogatás és nemzetépítő munka vált lehetővé. G yergy óso mos falu székely lakossága a legnagyobb nehézségek előtt állott anyagi bajok miatt. A diákkaptár mozgalom 19 ezer pengő kamatmentes kölcsönt bocsátott a székelyek rendelkezésére, ami által a falu gazdasági nehézségeit legnagyobbrészt megoldották. Minden ügyben bizalommal fordul a diákkaptár diáksága elnöke, vitéz nagybányai Horthy Istvánhoz, aki legmesszebbmenőleg támogatja a fiatalokat fáradozásával, tainácsáiVáf, eredményes segítségével. * Horthy István a legközvetlenebbül együtt élt a műegyetemen a magyar diáksággal. Azóta is a legnagyobb odaadással támogat minden, diákszociális mozgalmat. Nagy megértéssel és megkapó segítő készséggel kapcsolódott be abba a mozgalomba is, amely hatalmafs méretű, korszerű fölszerelésü, országos diákotthoni felépítését tűzte ki céljául. Az az elgondolás, hogy az ezer személy befogadására tervezett otthon bennlakóinak legalább egy- harmada a legszegényebb, legtöbb gyermekes családoknak legtehetségesebb gyermekeiből vármegyénként, városonként váiogatódjék ösz- sze. A cserkészbajlárs Vitéz nagybányai Horthy István mint a budapesti II. kerületi főreáliskola tanulója, 1919 végén all. számú Bocskay cserkészcsapatban kezdte el cserkészmunkáját. Vezetői tulajdona bejelentést legkésőbb március 7-éig megkapja (Budapest, V., Deák Peren,c-utca 2.). Ajánlatos, hogy az egyéni látogatók legkésőbb március 1-éig közöljék a szállásigényeiket Budapest székesfőváros idegenforgalmi hivatalával. Aki több napot óhajt a fővárosban tölteni, az az előírt módon megfelelő mennyiségű lisztet és zsírt adjon át saját községében az elöljáróság által kijelölt üzletben,, az erről szóló igazolást (utalványt) vigye magával, ennek ellenében a kiállítás területén kap majd kenyér- és zsírjegyet. A vidéki városokból felutazó látogatók kenyér-, finomliszt- és Zsír- váltójegveket vigyenek magukkal. j ságaival és ügyességével hamar kitűnt társai között. Rövidesen őrsvezetővé nevezték ki. A csapat első csónakjának ő lett a vezetője. Résztvett a csapatnak 1920-ban rendezett duna—sió—balatoni mozgótáborán. Társai mindnyájan nagyon szerették, mert kedves, szolgálatkész, szíves, igazi jó cserkész bajtárs volt. * 1931 végén, mint az Állami Gépgyárak mérnöke, a 13. számú Ezermester csapat munkájába kapcsolódott be és elvállalta a gyár cserkészrepülőinek elnöki tisztségét. A cserkészrepülőket átsegítette a kezdet nehézségein és lehetővé tette, hogy a fiúk két siklógépet építhessenek, ömaga is résztvett a budaörsi repülőtéren folyó kiképzésen és rövidesen megszerezte a vitorlázó repülő »C« vizsgát. Azonban nemcsak a cserkészrepülők munkáját támogatta, hanem az Ezermester csapat működését minden tekintetben elősegítette. Lehetővé tette, hogy a csapat minden évben táborba szálljon, sőt több alkalommal meg is látogatta a csapatot balatonmenti és bükk- hegységi táboraiban. Ilyenkor több napot töltött együtt a fiúkkal, akik nagyon szerették öt, mert velük szemben is végtelenül' közvetlen és kedves volt. 1932-ben a Magyar Cserkészszövetség előtt letette a cserkésztiszti próbát. Az 1933-i gödöllői cserkész világtáborozás előkészítésében és lebonyolításában tevékenyen résztvett, mint a cserkész repülőtábor parancsnoka. A több mint 6 hónapig tartó előkészületnek ő volt az irányítója és egyben a lelke. Ily módon ő szervezte meg a cserkészek első vitorlázó repülőtáborát, amely igen jelentős hatással volt a vitorlázó repülés további fejlődésére. A tábor szervezeti szabályzatát maga készítette el. A táborozás, amelyen több külföldi nemzet cserkészpilótái vettek részt gépeikkel, nagy sikerrel bonyolódott le. A gödöllői világtáborozás után is állandóan figyelemmel kísérte a cserkészrepülők munkáját és ahol tehette, támogatta. Ha elfoglaltsága engedte, fel-fel látogatott a cserkészrepülők hármashatárhegyi repülőterére. A kemény hideg, vagy a viharos idő sohasem jelentett számára akadályt. A cserkészfiúk már megszokták, hogy az időjárástól függetlenül, mindig kisbabáiban van közöttük, télikabátot nem láttak rajta sohasem. Bámulták edzettségét. Később, mint a ’Magyar Aero szövetség, majd mint a Horthy Miklós Nemzeti Repülőalap elnöke segítette elő a cserkészrepülés ügyét és bármikor, ha cserkészrepülésről esett szó, mindig igen szívesen hallgatta meg az előterjesztéseket és mindig hathatósan segített. 1940-ben a Magyar Cserkészszövetség országos közgyűlése nagy lelkesedéssel tiszteletbeli országos társelnökké választotta. E minőségében is minden lehetőt megtett a magyar cserkészmozgalom zavartalan fejlődése érdekében. Tanácsait, támogató, segítő kézét állandóan érzik a magyar cserkészek. Az országos cserkész megmozdulásokon csaknem kivétel nélkül résztvett. Társ elnöki -minőségébein tagja a cserkészek legfőbb testületi szervérnek, az országos intéző bizottságnak. A tenyészállatvásár látogatóinak elszállásolása A budapesti országos tenyészállatvásárt fölkereső vidéki és szomszédos lállamokbeh ta-
