Zalai Magyar Élet, 1941. október-december (2. évfolyam, 223-284. szám)
1941-10-29 / 247. szám
ARA 8 FILLÉR 1941 OKTÓBER 29. SZERDA ff. évfolyam # politikai napilap # 2 4 7. szám* Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Felelős szerkesztő: Előfizetés: 1 hónapra 2, 3 hónapra 5.70 P. Tittőssy-utca 12. Telefon 80. Dr. PESTHY PÁL Postatakarékpénztári csekkszámla: 30.454 sz. A hadikölcsön felértékelése Re menyi-Schneller Lajos pénzügyminiszter költségvetési beszédében bejelentette a hadi- kö les önök felértékelését. A magyar kormány ezzel az elhatározásával régi tartozásának tesz jeleget s a felértékelésben egyrészt figyelembe Meszi a pénziiigyi lebe tőségeket, másrészt leíiő- térbe helyezi a szociális szempontokat. A javaslat általában öt százalékra értékeli a hadikölcsönöket olyképpen, hogy minden ezer korona névértékű hadikölcsönkötvényért 50 pengő értékű, 3 százalékkal kamatozó, negyven év alatt fizetendő új kötvényt adnak. Az ezer koronán alul jegyzőknél a fölértékelés kulcsa 5 százalék és nem negyven, hanem tíz év alatt fizetik vissza. A fölértékelésben csak ősjegyzők vesznek részt és az ezekkel egy tekintet alá esők, akik 1918 október 31. előtt szereztek hadiköícsöin- kötvényeket, továbbá ezeknek feleségeik és egyeneságú rokonaik. Jogi személyek közül az átértékelés kedvezményében csak az egyházi, közművelődési és közjóléti alapok, alapítványok részesülnek. A fölértékelés] törvényjavaslat, amely 17 szakaszból áll, megállapítja, hogy zsidók csak 5 ezer pengő névértékű címlet kiadását igényelhetik. Ugyancsak kimondja a javaslat, hogy a magyar államnak a hadikölcsönkötvényiekkel kapcsolatos kötöttségei, a jelen törvény alapiján támasztható igények kivételével, teljesen megszűnnek. Az új államadóssági címletek kiszolgáltatására irányuló követelés végrehajtás útján nem foglalható le. A hadikölcsön átértékelési javaslat ezek szerint véglegesen rendezi a két évtized óta húzódó és állandóan visszatérő hadikölcsön kérdést. Minőségileg ló, €$ak mennyiségile az idei szüret A szőlőpásztorok tehetetlenek a nagymértékben elharapódzott tolvailással szemben „Az árdrágítás hazaárulás” Az árdrágítás hazaárulás! — hirdetik országszerte a falragaszok s e hét elején már szervezetten indult meg az egész országban a drágaság ellen való harc. Győrffy-Bengyel Sándor magáv alragadó erővel bélyegezte meg szombati rádióbeszédében az üzérkedők, az árdrágítók nemzetellenes munkáját s minden egyes polgárt felhívott a közös, együttes harcra. — Arra kérem — mondotta — hazánk sorsát szívén viselő minden magyar véremet, hogy legyen részesévé annak az elszánt küzdelemnek, amely harc lesz a drágaság ellejn és harc tesz mindnyájunk könnyebb, jobb és biztosabb megélhetése (érdekében. És ez a komoly, erélyes harc már meg is indult. Az'országot nyolcszáz azonos gazdasági körülmények között élő árfelügyeleti körzetre (osztották s a körzeti központok feladata arról gondoskodni, hogy a hozzájuk tartozó valamennyi város és község összes élelmiszer- üzletében és piacán kifüggesszék a hatóságilag megállapított legmagasabb árat. A drágaság elleni harcnak egyik legfontosabb fegyvertársa maga a közönség, miért hiába a hatóságok minden igyekezete, ha a vevő, a vásárló háziasszony már azzál a szándékkal megy a kereskedőhöz, vagy a piacra, hogy bármilyen áron is, de megszerzi azt a cikket, amire szüksége van. A miniszter rádióbeszédében a közönség lelkiismeretére, fegyelmezettségére utált s arra hívta fel a figyelmet, hogy a nemzet egyete- temes érdekei ellen vét az, aki vásárlásainál a megállapított hatósági árnál többet fizet. Magyarországon a gondosan számbavett és igazságosan elosztott élelmiszérkésZletek elegendőek ahhoz, hogy mindenki hozzájusson a legszükségesebbekhez, nem szabad tehát elősegíteni az árúhiánytól való félelem miatt az eladók árdrágító kisérleteit. Az új rend biztosítja azt, hogy már a közeljövőben az ország legkisebb községében is, a Cégkisebb vegyeskereskedésben is az eladó és a vevő egyaránt tisztában legyen a megállapított hatósági árakkal A hatósági árjegyzék pontosan feltünteti a forgalomba kerülő élelmiszerek legmagasabb árát és a hatóságok mindent megtesznek, hogy a lehető legnagyobb mértékben biztosítsák a közönség érdekeit. Kell tehát, hogy maga a közönség Is tegye meg a magáét a saját érdekében. Közönyösséget, nemtörődömséget félretéve, össze kell fognia az egész becsületes magyar társadalomnak, hogy az árújelrejtés és az árdrágítás) sokfejű hidráját egyesült erővel minél előbb ki lehessen irtani. Minden ártúllépést, árúuzsorát, árúelvonást, bűnös készlethalmozást és árdrágító üzérkedést — ez Győrffy-Bengyel Sándor határozott üzenete — haladéktalanul föl kell jelenteni a hatóságoknál. Zala vármegye egész területén befejezés előtt áll a szüret. Az eddig beérkezett különböző jelentésekből megállapítható, hogy a Balaton környékén aránylag kielégítő volt a szüreti eredmény. Tapolcán és környékén a minőség meglepően jó, átlagban 20—22, elvétve 18—19, de sok helyen eléri a 23—24 fokot is. A mennyiség az elmúlt évinél több, de az átlagnak alatta marad. A mustéit a megállapított árakat fizetik, de a 20 fokon felüliért magasabbat is. Révfülöpön és környékén a must cukorfoka 19—21 fok. A minőség tehát jó, de a mennyiség itt is gyenge közepes, katasztrális holdanként 9—10 hektoliter az átlag. Vannak diilőrészek, ahol elvétve 12—15 hektolitert is szűrtek. A must iránti kereslet igen élénk. Olyan vendéglősök is jelentkeztek, akik eddig mindig az Alföldön vásároltak. Cukorfokonként 6—7 fillért fizetnek a mustért. Balatonfüreden 18—22 fok között mérik a mustot, de sok helyen a 22-t is meghaladja. A mustért szívesen Ígérnek 6 fillért cukorfokonként, de a kínálat egyelőre tartózkodó. Zalának nem történelmi borvidékein már csak szórványosan maradt itt-ott leszedetlen szőlő. Az érés körülbelül három hetet késett, azért olyan védett helyeken, ahol nem kellett a lopástól tartani, kivárták a szedéssel' máig is az időt. A mennyiség is, minőség is hasonlíthatatlanul fölötte van a tavalyi termésnek. A Csácsi- és Henyehegy egyes területein 22 fokos mustot is mértek. A gazdák elkeseredetten panaszkodnak a sok szőlőtolviajlás miatt. A szőlőpásztor-rendszer nem válik be, egyrészt mivel nem félnek tőle, sőt majdnem a hegyben lakó pásztornak kell félnie az esetleg följelentett tolvajok bosszújától, másrészt olyan óriási területre esik egy-egy pásztor, hogy az őrzési feladat teljesítése az ábrándok világába tartozik. A tolvajlások kiirtásának egyeben célravezető eszköze volna az, ha időszakos hegyi csendőrséget állítanának fel, amelynek fenntartási költségeihez az érdekelt szőlőbirtokosok területük arányában tartoznának hozzájárulni. A rendkivüli segélyek nem számíthatók bele az Ol I kötelezettségeibe A rendkívüli idők és események során felmerült az az időszerű kérdés, hogy az ipari, vagy kereskedelmi vállalatok alkalmazottai részére folyósított renukívüli jellegű segélyek, vagy fizetéskiegészítő pótlékok beteszámítan- dólk-e a társadalombiztosítási szolgáltatások, illetve járulékfizetések kötelezettségébe. A Magyar Munkaadók Központja, mint a gyáripari munkaadók érdekképviselete, ebben a kérdésben javaslatot tett az OTI elnökségének olyan értelemben, hogy az ilyen, rendkívüli jellegű segélyek a társadalombiztosítási szolgáltatások és kötelezettségek szempontjából ne legyenek beszámíthatók. Az OTI elnöksége ezt az elvi álláspontot magáévá tette. Ugyanilyen értelmű javaslatot tett a Munkaadók Központja a MABI igazgatóságának is, amely szintén foglalkozik a kérdéssel, de véglegesen még nem foglalt állást.
