Zalai Magyar Élet, 1941. október-december (2. évfolyam, 223-284. szám)

1941-11-08 / 254. szám

ÁRA 10 FILLÉR 1941 NOVEMBER 8. SZOMBAT II« évfolyam ♦ politikai napilap # 2 5 4. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Felelős szerkesztő: Előfizetés: 1 hónapra 2, 3 hónapra 5.70 P. Tittössy-utca 12. Telefon 80. Dr. PESTHY PÁL Postatakarékpénztári csekkszámla: 30.454 sz. AM* A magyar gazdák w költségvetése, A magyar törvényhozás most tárgyalja <iz 1942 évi állami költségvetést, amely alkotmá­nyos szokások iszerint megjárja a különféle bi­zottságok ‘éis a két Ház üléstermeit, mielőtt törvényerőre iemellikednék. Az idei költségvetés az Alkotmányos (el:árás tekintetében nem is különbözik elődeitől. Ha azonban csupán egy pillantást vetünk is ezekre a hosszú számoszloi- pokra, látnunk kell, hogy a megnagyobbodott Magyarország megnagyobbodott feladatainak megoldásáról és .minden eddiginél nagyobb vonalú nemzeti munkaprogramról van szó. Az új 'költségvetés erősen túl jár a három milliárd pengőn, ami óriási növekedést jelent az előző évekkel szembein. A kiadásoknak ez a növekedése nem csu­pán az ország területének és a lakosságának gyarapodásával függ össze, hanem legalább is ugyanilyen mértékben a magyar megújulás politikájával, vagyis a belső megújhodás és átépítés fokozott igényeivel. Legjobb példa ■erre a földmívelésügyi tárca költségvetésié. Eb­ből ugyanis nemcsak az tűnik ki, hogy a különféle igazdaérdekeltségek sok esztendős harcai után az állami kiadásokból most már valóban olyan összeg jut a mezőgazdaságnak, ami hazánk mezőgazdasági jellegének meg­felel, hanem az is, hogy mezőgazdasági poli­tikánk a legnagyobb vonalú újítások korsza­kába lépett. A földmívelésügyi tárca 1942 évi kiadása 157 'millió (pengő körül lesz, ami pontosan háromszorosa az előző évi — már szintén nö­vekedő — földmívelésügyi kiadásoknak. Ez a hatalmas, százmilliós költségtöbblet már ma­gában véve is elárulja, hogy igen nagyarányú újítások és beruházások állanak küszöbön. Ide tartozik mindenekelőtt az egymilliárdos mezőgazdasági terv végrehajtása. Bizonyos, hogy hazánkban ilyen nagyarányú mezőgazda­ságfejlesztő tevékenység még sohasem volt. De visszatükrözi a költségvetés a mezőgazda­ság fejlesztéséről szóló új törvény végrehaj­tását is, amelynek keretében óriási területeket tesznek termőkké. Intézményesen mozdítják elő majd a jobb- és többtermelést, a szak­tudás terjesztését és sok más olyan munkát indítanak, amely Magyarországot a legkorsze­rűbb mezőgazdasági államok színvonalára emeli. A földmívelési költségvetés kiadási tételei sorában feltűnnek azok a hatalmas összegek, amelyek céltudatos módon és átfogó terv sze­rint szolgálják az eredményesebb termelést. A talaj termőképességének növelésiére részben talajjavításokat eszközölnek, részben pedig még inkább megkönnyítik a minőségi vetőmagok beszerzését. Az állattenyésztés feljavítása érdekében egy év alatt ötvenezer kiváló tenyészálla­tot osztanák ki kedvezményes föltételek mellett. Az állattenyésztés szervezete teljesen átala­kul és a hangsúly a népi állattenyésztés elő­mozdításán van. Helyszíni tanácsadás, rend­szeres továbbképzés és több más hasonló in­tézkedés fog ezirányban kedvező hatást gya­korolni. Teljesen korszerű a magyar gazdák újító költségvetése abban a tekintetben is, hogy rendkívül fontosnak tartja a szaktudás fej*- lesztését. Uj középfokú gazdasági tanintéze­tek, tejipari szakiskolák létesülnek, 16 új téli gazdasági iskolát nyítanak meg, háztartási vándortanfolyamokat tartanak, a téli gazdasági tanfolyamok számát pedig 375-re emelik. Itt említjük még, hogy nagy összege­ket fordítanak a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos tudományos kutató munka elő­Dr. Bárczay János földmívelésügyi állam­titkár a kiskőrösi gazdakör nagygyűlésén el­hangzott felszólalásában többek közt a kö­vetkezőket mondotta: — A magyar szőlősgazda az utóbbi évek nehéz viszonyai között óriási szorgalommal, kitartással állta meg helyét, olyan csapásokat szenvedett, amilyenek talán egyetlen más ter­melési ágat sem értek. Elismerés illeti meg ezért, de amellett példátadó magatartásából, úgy érzem, a földmívelésügy hivatalos vezetői számára az a kötelesség is származik, hogy az ország gazdatársadalmának ezt az értékes rétegét gyengülni ne engedjük, hanem inkább megerősítsük. A szőlősgazda a legnagyobb becsülést érdemli meg nemcsak azért, mert kerne­nden dolgozik, hanem azért is, mert mén- kát, igen sok munkát ad'. A szőlőgazdaság, területének arányában, a legtöbb embernek ad kenyeret az összes más művelési ágak között, tehát akkor, amikor báró Bánffy Dániel földmívelésügyi miniszter kijelentése szerint kisgazdapolitikát folytatunk, a kisemberek érdekét akarjuk előmozdítani, akkor a szőlősgazdatárs adalom méltán számít­hat a földmívelésügyi kormányzat megértő támogatására. — A földmívelésügyi miniszter kezdemé­nyezésére a kormány a tavalyi elemi csapások által sújtott szőlősgazdákat 10 millió pengős hitelkeretben zöldhitel-kölcsönÖkbein részesí­tette. Ez a segítség nagy könnyítést jelentett a szőlősgazdák részére. Vannak vidékek, ahol egyes helyeken a rossz időjárás miatt idén is gyenge a termés. Ezért a földmívelésügyi kor­mány kieszközölte, hogy azok a szőlősgazdák, akik a gyenge ter­més miatt a zöidhit)el-kölcsönt most ki­fizetni nem tudnák, halasztást kapnak a jövő év végéig. mozdítására. Miig eddig erre a célra évi három millió pengő jutott, ezután csaknem 10 millió pengő ez a kiadási tétel, amelynek minden gazda csak hasznát látja. Csak röviden megemlítjük, hogy a zsidó birtokoknak keresztény kézbe juttatásával és a földbirtokpolitikai tevékenység fokozásával ismét nagy lépést teszünk az egészségesebb birtokmegoszlás felé. Hatalmas gabonatárháza­kat építenek, országos terv szerint rendezik a vízügyeket, stb. Minden egyes tétel a szak­emberek seregeinek nemzetépítő munkáját je­lenti. A magyar gazdák új költségvetése az erő­södő Magyarország, a gazdasági és politikai befolyásában gyarapodó dunavölgyi közép­hatalom egyik erőteljes megnyilatkozása. A kormányzat kinyújtja segítő kezét és támo­gatását a gazda felé és bizonyos, bogy a ma­gyar gazda megragadja a segítő kezet, amely számára a boldogabb jövőt jelenti. — Az idén is folytatjuk az ártartó must- és borvásárlást. Ezek a vásárlások, amelyeket a MASzOBSz útján végzünk, megakadályozzák azt, hogy a gazda szorult helyzetét egyesek kihasználják és ne fizessék meg az illő árat. A termelés haszna a termelőt illeti meg és dem tűrhetjük azt, hogy a gazdákon azok 'nyerészkedjenek, akik a termelés kocká­zatát máim viselik. Tovább folyósítjuk a MASzOBSz kezelésére bízott állami borpincékben tároló borokra a lombard-kölcsönöket. A gazda tehát nem kény­telen azonnal eladni és mégis pénzhez juthat. A borsiáilííás zavartalan lebonyolítására gondoskodtunk tartálykocsikról. A földmívelésügyi tárca támogatásával meg­alakult Tartálykocsi és Bor.orgalmi Rt. már most 110, egyenként 150 hektoliteres bor­tartálykocsit tud a termelők rendelkezésére bocsátani. — Az idei termést még csak most összegez­zük, de máris gondoskodnunk kell a jövő esz­tendőről. Tárgya á okát indítunk a jövő évi rézgáiic szükséglet biztosítására. Amennyire lehetséges, igénybeviesszük a ha­zai nyersanyagokat, de ezenkívül igyekszünk külföldről is rézgálicot beszerezni. Megnyug­tathatom a szőlősgazdákat, hogy a jövő évi rézgálic-szükségletet a legszükségesebb mér­tékben ki fogjuk elégíteni, de ne felejtsük el, háborúban élünk és háborús viszonyok között a rézgáiic nyersanyaga, a réz csak igen kor­látolt mértékben áll rendelkezésre. Gondos­kodunk megfelelő mennyiségű rézmészpor elő­állításáról is, mert ez a szer a fürtperono- szpóra ellen egyedül bizonyult eredményes­nek. Lépéseket tettünk a külföldi raffia be­szerzésére is. Felhívom gazdatársaim figyelmét arra, hogy r affiaszükségletüket — amennyire csak lehet — korlátozzák és Nem engedi gyengülni a kormány a szőlősgazda társadalmat

Next

/
Thumbnails
Contents