Zalai Magyar Élet, 1941. október-december (2. évfolyam, 223-284. szám)

1941-10-31 / 249. szám

1941 október 31.

3

MAŐöírIlET

r)X

C

EJ is rontja '—* rossz világításnál. Ne engedjük hát olvasni a gyereket? Dehogy nem — de gondoskodjunk tökéletes világításról. Tungsram Krypton lámpát a csillárba, az asztalra — így legalább áramot is takarítunk meg.

NEM OSMAGYAR

A KÁROMKODÁS

lehet adni, hogy az építkezés a jelen repdielet hatálybalépésekor fennálló építési szabályokon felül a jelen rendelet melékletébetn foglalt rendkívüli építési szabályoknak is megfeleljen.

A rendelet mellékletében foglalt rendkívüli építési szabályok előírják, hogy

az épület alapozását csak kő, tégla, vagjy csőm őszült befon (vasbetét nélkül) agyagokból szabad építeni.

Csömöszölt betonalap esetén az alsó egy méteres rétegbe köbméterenként legfeljebb 150 kiló portland cementet szabad adagolni. Függőleges ragasztott, vagy felhordott bitumenes, vagy kátrányos ialszigetelést készíteni tilos. Egy emeletesnél nem magasabb épület falának talajnedvesség ellen való vízszintes szigeteléséhez csak egy réteg hintett lemezt szabad használni. Két vagy több emeletes épület falának vízszintes szigetelése csak két réteg bitumenes ragasztott csupaszlemez lehet. Olyan teraszt és tetőteraszt, amelyhez vízszintes — nedvesség elleni — szigetelés szükséges, tilos építeni. Talajvíznyomásnak ‘kitett pincét, vagy alagsori helyiséget, továbbá víznyomásnak kitett felvonóaknát, gépház és más effélék céljára víznyomásnak kitett aknát építeni tilos. Ugyancsak

tilos a pincék és az alá nem pincézett helyiségek padoza'át bitumen.s, vagy kátrányos anyagokkal taIajtn!0dlV£jS,sé|g ellen szigetelni.

Ilyen helyiség fapadozata alatt szabad azonban vízszintes ragasztott szigetelést tenni.

Válaszfalat vasbetonból építeni, továbbá ajtó- és ablaknyílást vas-, vagy vasbieton- gerendával áthidalni tilos. Legfeljebb 2 méter fesztávolságú ajtó- és ablaknyílás áthidalása a vasbetonkoszorú megerősítésével is készülhet. Középfőfalat vasgerendával kiváltani nem szabad. Ha ez a kiváltás vasbetonból készül, a kiváltó gerenda nyomott övében szerkezeti vas nem lehet. Fal, vagy födém áthidalását tartó oszlopot, vagy pillért vasból, vagy vasbetonból építeni tilos. Tilos továbbá vasbetonfödémet, béléstestes vasbetonfödémet, vasbetétes tégrafödémet és vasgerendák közötti téglafödémet építeni. Boltozott födém szélső mezőjét tilos vas, vagy vasbetongerendával megtámasztani. Legfeljebb kétemeletes épület középső födémé — a pince fölött, valamint nagyobb vízhasználatot igénylő helyiség (konyha, fürdőszoba) alatt levő' födém kivételével — mérsékelten tűzbiztos födém is lehet. Pince fölött boltozatot a nagyobb víz- használatot igénylő helyiségek alatt pedig a szilárd födémek egyikét kell építeni.

Minden fűtendő helyiségben kéménynyílásról gondoskodni kell.

Lapos (kishajlású) tetőt építeni és tetőfedéshez bitumenes, vagy kátránytartalmú anyagot, továbbá bádogot felhasználni tilos.

Kaput és kiraka'.snekrélűjyt (portá ét) vasból, kerítést rúüvasból, vagjy vasbetonból készíteni tilos.

Lépcső- és erkélykoríátok készítéséinél legfeljebb négyzetméterenként 15 kiló vasanyagot szabad felhasználni. Vashetétes betonjárda, ilyen burkolólap és ilyen épülletlábazat építése tilos. Magánterületen bitumenes, kátrányos, vagy aszfaltjárdát, járdakövek hézagainak kiöntésére bitument, vagy aszfaltot, továbbá ugyanezen anyagokat zúzalékos hengerelt rna- gánutak felületi kezelésére felhasználni tilos.

lé női kabát„ bunda é$ női ruha

Tóth Gyula

urié$ női divatházban ok$é szabott árak

Az utcán járva-kelve, hol innen, hol onnan üti meg az ember fülét a legdurvább káromkodás. Talán egy évtizeddel ezelőtt rendelkezést is hoztak a káromkodók ellen. Egypár rossz szájút meg is büntettek. Azóta azonban ezzel a rendelkezéssel is úgy vagyunk, mint amiket a hernyók, cserebogarak és a szerbtövis irtására hoztak. Megvan papíron, de senki sem hajtja végre. A káromkodás szokása pedig olyan, mint a hernyó, vagy a szerb- tövis. Ha nem irtják, csak még jobban terjed. Ma már ott tartunk, hogy nemcsak a meglett férfiak, a legények, hanem az asszonyok, sőt a hatéves gyerekek is szidják a hét szentséget, meg az összes szenteket.

Az alma nem esik messze a fájától — gondolja az ember, — amikor kisgyerek ajkáról is hallja az Istenszidást. A gyerek csak utánozza, amit odahaza hall. Így fegyelmezi odahaza az apa a családját, a lovait, ökreit és szamarát. így iskolázza a gyerekeit is. A gyerek nem tudja, mit mond. De az apja és a környezete, amelyik erre tanítja, huszonöt botot érdemelne.

Azzal szépítik némelyek a káromkodást, hogy az ősi magyar szokás. Nem igaz. Legrégibb történeti munkáink, törvényeink nem emlékeznek meg róla, tehát — mint kiváló népszokásgyűjtőnk: Trócsányi Zoltán is bizonyítja — külföldről behozott cikk, amely nálunk a 16. században vált divatossá.

Magyarországon 1563-ban hozták az elsői törvényt a káromkodók ellen.

Az 1563 évi 42. törvénycikk azt mondja, hogy »a közelebb elmúlt években« keletkezett az országban az átkozódás. S »nehogy az Isten haragja a káromkodók miatt az ország ellen felingereltessék, meggatlásul megálapíttatott

s Ferdinánd által azon évi november hó 13-án szeníesíttetett is, hogy mindazok, akik Istent, a szentségeket és lelket káromolják s azok, akik ezt hallván, a bíróságnál fel nem jelentik, elsőízben nyilván megíenyíttessenek, másodízben megpálcáztassanak, harmadízben pedig, mint emberölők, vagy más ily gonosztevők megbüntessenek.« Ezt a törvényt az 1659 évi pozsonyi országgyűlés megújította és szigorú alkalmazását elrendelte.

Száműzetés, megkövezés, halálbüntetés káromkodókra

Számos példa van rá, hogy ezeket a szigorú rendelkezéseket a megyei törvényszékek, városi bíróságok és úri székek alkalmazták és kérlelhetetlenül eljártak a káromkodók ellen. Például 1748-ban »meglapátolásra« és a városból való örök száműzetésre ítéltek egy Du- kászné nevű asszonyt, aki ilyen szörnyűséges szókat használt haragja levezetésére:

»Aidta-íeremtette és ménkű!«

Igaz, hogy káromkodós természete mellett még részegeskedetf is s a korhű »törvényszéki ítélet« megokolása kimondja, hogy »jóllehet halált érdemelne, arra ítéltetett, hogy három pénteken egymásután lapátoltassék meg és a városból örökre száműzessék...

1752-ben egy Fagyas Lukács nevű polgárt 24 lapátcsapásra ítéltek s az ítélethez hozzáfűzték, hogy visszaeső bűnözés esetén »kővel verettetik agyon«. Ez a Fagyas Lukács »teremtettével felette igen káromkodott vala« ... 1772-ben Orosz Lászlónét hasonló káromkodásért 50 kemény korbácsüíésre ítélték.

A munkácsi városi tanács nemzetes Cégi cd y János uram szolgáját, bizonyos Kalin Jánost, amiért a város piacán istenkáromló »ördög-