Zalai Magyar Élet, 1941. október-december (2. évfolyam, 223-284. szám)
1941-10-31 / 249. szám
4 1941 október 31. H Agyar], LET , gyertyán, cser és tölgyhasábfa prima minőségű I. osztályú uradalmi tételű jutányos áron minden mennyiségben kapható. Olcsóbb minőségű PUlldfát ugyancsak IYI inden mennyiségben módomban van szállitani. Szénrendeléseket előjegyzésbe veszek. Szives támogatást kér Vörös István tűzifa- és szénnagykereskedö. Fatelep Zrinyi-utcában, fütöházzal szemben. Telefon 321. Ki kaphat hizlalókukoricát? A községi elöljáróság ad vásárlási engedélyt a kistermelőknek adta és teremtetté«-vel szitkozódott, arra ítélte, hogy »a város piacán kővel veressék agyon«. A Magyar Nemzeti Múzeum levéltárában van egy periratcsomó, amely egy káromkodó pőrére vonatkozik. A periratok szerint Kállay Bálint 1771-ben Bihar megyében káromkodásért lefejeztetett. Káromkodását is részletesen ismerteti a periratcsomó, a nyomdafesték mai összetétele csupán a következő kifejezéseket bírja el belőle: »Kutya disznó teremtette«, — »Isten nyilája, ha ki s bejár az ajtón, meg az ablakon is«, — »a Pokol lelkit, teremtésit«. A bíróság lefejezésre ítélte Kállay Bálintot, de előbb a város piacán nyelvét nyilvánosan kiszakították: mindenki épülésére és javulására ... Az ellő magyar káromkodás Az első magyar káromkodás a 14. századból ered. Domanovszky Sándor történetíró ismerteti a Dubnicki Krónikáról szóló értekezésében. Nagy Lajos király 1355-ben Zürich mellett vívott győzelmének történetével függ össze, amelyről a Krónika híven beszámol, egyúttal megmentve az első feljegyzett magyar káromkodást is. Az »ősmagyar káromkodás« történeti előzménye a következő: »1355 július 26-án küldte el a király Laczfit négyszáz magyar nyilazóval az ausztriai herceghez, hogy azt a svédek ellen segítse s augusztus 11-én volt Zürich mellett az a borzasztó csata, amelyben több, mint 300 német esett el.« Ebben a csatában történt az első magyar káromkodás, ,a katonák az ellenfél kezdeményezésére káromkodtak vissza. A katonaságnál később szintén szigorú rended'ékké’ tiltották még a káromkodást. A kővári vár kapitánya 1665-ben napiparancsban adta ki, hogy »mivel igen eláradott az Isten ellen való káromkodás, s az isteni szolgálatban való röstelkedés, azért valaki vasárnap a prédikációt elmulasztja, ha fizetett szolga, aznap kenyérbeli prae mondáját elveszítse.« Ha ez többször előfordulna, a férfiembert megpálcázásra, az asszonyembereket pedig »megöntözésre« ítélték. .Ez utóbbi büntetés úgy folyt le, hogy az asszonyt, akit káromkodás vétségében találtak bűnösnek, a híd alá állították ,s ott jól nyakonöntötték. A rút szitkok, amelyek használata büntetés terhe mellett tilos volt, többnyire ezek voltak: »Ördögadta, teremtette, asszonylelke, stb.« A fenti káromkodásokért visszaeső bűnözés mellett meigkövezés járt a katonaságnál is. Érdekes, hogy a várkapitány saját magára is kirótta az esedékességet: »Ha magam találnám mondani, egy forintot adjak, ha vicekapitány uram, 30 pénzt adjon, ha porkoláb uraim közül valamelyik, 20 pénzt s az ilyen jövedelmek fordíttassanak az eccle- sia szükségletére.« Arról nem szól a korhű följegyzés, hogy az eklézsia rövidesen meggazdagodott-«, vagy sem. II. József és a káromkodás büntette II. József, a »kalapos király« is törvényke- zett a káromlók ellen. Az erkölcsök rontására célzó vétkekről szóló törvényének 61. szakaszában kimondja, hogy a káromkodókkal'úgy kell bánni, mint az eszelősökkel s mindaddig a bolondok házában kell őket fqgvatartani, amíg a javulásnak bizonyos jeleit nem mutatják. 1852-ben az osztrák büntetőtörvénykönyv lépett életbe Magyarországon is s ez vallás- háborítási bűntettnek minősítette a káromkodást és az istenkáromlást 1—5, vagy »gonoszság és veszélyesség« mellett 10 évig is terjedhető súlyos börtönbüntetéssel büntette. A magyar nép vallásos érzülete sokáig ellenállt a külföldi káromkodás-divat hódításainak s ha már haragjában úgy érezte, hogy könnyít a lelkén egy-egy cifrább kijelentéssel, hát »ördögadta, teremtette és ebadta« voltak a kedvenc kiszólásai. Ezek a »szólásmondások« persze vidékenként kissé elfajultak s a korszellemmel mindig változnak. Boldog az a vallásos meggyőződését ápoló kor és nemzet, amely számára nem kell rendeleteket hozni a káromkodók ellen. Az ország közellátásának egyik legfontosabb 1 kérdése a sertéshízlalás. Legutóbb kormány- rendelet jelent meg arra vonatkozólag, hogy azok számára, akik a sertésüket a közellátási céljaira felajánlják, ihízlálási kukorica utalható ki. Ezzel a kérdéssel kapcsolatban illetékes helyén a következő érdekes felvilágosítást kaptuk: — Minden termelő köteles volt bejelenteni az idén kukoricával bevetett területének a nagyságát és a betakarított kukorica mennyiségét, sőt la tavalyról megmaradt kukorica- készletét is. Ök jelentették be a konveüeiás cselédeknek és a részeseknek kiadott kukoricamennyiséget, valamint a konvenció® földeken termelt kukorica mennyiségét iis a munkaadónak kellett bejelenteni. A konivqndósokat és a részeseket bejelentési kötelezettség nem terhelte. A bejelentési kötelezettség november 10-én jár le. Ugyanez a kormányrendelet!intézkedett a zár alá helyezésről, az igénybevételről •és la kukorica forgalmáról. Kimondották, hogy vásárlási engedélyt csak olyan személyeknek szabad kiadni, akiknek állataik hizlalására elegendő kukoricájuk nincs. A vásárlási engedélyt a községi elöljáróság, vagy a közellátási hivatal adja ki. Ez az engedély azonban szárított kukorica vásárlására nem alkalmas. Azoknak, akik 50 katasztrális holdnál kisebb földbirtokon folytatnak mezőgazdasági termelést, valamint azoknak, akik mezőigazdasági termelést egyáltalán nem folytatnak, a vásárlási engedélyt a községi elöljáróság adja ki. Ez az engedély csak az illetékes vármegye területére 1 érvényes és ezzel az engedéllyel csak a kistermelőktől szabad kukoricát vásárolni. Engedélyt csak annyi kukorica vásárlására szabad kiadni, amennyi a kérelmező igazolt háztartási és gazdasági szükségletére elegendő sertés hizlalására 'és az aprójószágok etetésére elengedhetetlenül szükséges. Ennél nagyobb menynyi« égre csak a hivatal adhat engedélyt annak, aki közfogyasztás céljára hizlalásra kötelezi maigát és vállalja, hogy mindén tíz mázsa csöves, illetőleg hat mázsa morzsolt kukorica után egy darab, legalább 150 kiló élősűtyú sertést hét hónap alatt átad a közellátási hivatalnak fogyasztási célokra. A vásárlási engedély 30 napig érvényes. Mesterségesen szárított kukoricát csak a Hombár, vagy bizományosa részére szabad átadni, saját részére azonban bárki száríthat kukoricát. írógépek Continent*!. Erika nagy és hordozható kis táskagépek. Kedvező tlzetési teltételek. Szakszerű Javításokat vállalok. Horváth Miklós Irógipm üszerész. NYOMDAI MUNKÁK KÖNYVEK PAPÍRÁRUK ISKOLACIKKEK IRODAI KELLÉKEK HANGSZEREK, STB. legolcsóbb beszerzési helye: KAKO^GOSTON Zalaegerszeg, Kossuth Lajos- utca 8 szám. Telefon 131 sz.
