Zalai Magyar Élet, 1941. július-szeptember (2. évfolyam, 147-222. szám)
1941-08-02 / 175. szám
1941 'augusztus 2. Ma^rÍlet 80 evota fogalommá vált Andor Béla aranyéremmel kitüntetett úri szabó üzlete olcsó és finom, szakszerű kiszolgálásával Elméletileg száziokos hőséget is kibír az ember Ha februárban néhány órára kibukkant a nap a szürke felhőfátyol mögül, szívesen kacérkodunk a hőmérővel, de még március végén is csendes lemondással kell megállapítanunk, hogy a higanyoszlop leghőbb vágyaink ellenére is makacsul hűvös magatartást tanúsít. Negyven fokos melegről ábrándozunk. De ha az égi fűtőtest kezelője úgy Péter-Pál körül valóban melegre váltja át a hideget mutató fogantyút, ha a nagyvárosi utcák csakugyan olvadozni kezdenek, akkor a hattyúkat kezdjük irigyelni és legszívesebben egy jéghegyre, vagy ha sze rényebbek vagyunk, legalább is a jégszekrénybe szeretnénk visszavonulni. Sóhajtozunk, fujtatunk, nyögdécselünk és hápogunk — és az óhajtva várt meleget elviselhetetlen csapásként átkozzuk. Ha két ember találkozik, kaján kárörömmel számlálja egymás homlokán a gyöngyöző izzadságcseppeket és megállapításaik olyan túlzóan tobzódnak, amilyeneket a hőséget illetőleg az Indiai óceán Vagy a Vörös-teuger vidékének ezen a téren nem nagyon elkényeztetett lakói sem minden nap engedhetnek meg maguknak. Gubertsik ur fulladozva suttogja, hogy saját személyében 38 és fél fokot mért árnyékban, mire Troho- nyák ur — akire már nem sok jutott az utszéli fa déli árnyékából — utolsó nekirugaszkodással lihegve árulja el, hogy ő a napon akarta a hőmérsékletet megállapítani, de sajnos hőmérőjét nem méretezték ekkora kánikulára. Hol van a földön a legnagyobb meleg ? Gubertsik és Trohonyák uramék könnyen kelhetnek versenyre rekordméréseikben, mert egyiknek sincs sok fogalma arról, hogy mekkora is földön egyáltalában észlelhető legmagasabb hőmérséklet és milyen legnagyobb értékekkel számolhatunk földrajzi szélességünk alatt. Hogy földünk melyik pontját illeti a legmelegebb pont kétes értékű cime, erre a kérdésre a tudomány emberei sem tudnak egyöntetű feleletet adni — ebben a pontban tehát Trohonyák uramék tájékozatlanságát sem vehetjük nagyon rossz néven. Évtizedeken keresztül a Kalifornia és Nevada határán elterülő ugy- nevezet Halálvölgy büszkélkedett a bajnoki címmel. 1903-ban a rendesen 50 fok körül mozgó nyári hőmérséklet hirtelen 56 6 fokra szökött fel. A halálvölgy poklával a földrajztudósok kitüntetéséért a föld legnagyobb pusztaságainak, a Kalahári, a Lut és a belsöausztráliai sivatagoknak, valamint a Szaharának központi vidékei versenyeznek, ahol a hőmérséklet árnyékban gyakran eléri a 49—50 Celsiust. Hogy azonban a tudósoknak örömet szerezzen, a Perzsa öböl bejáratánál fekvő Muserdam félszigeten három évvel ezelőtt hirtelen 60 fokra szökött fel a higanyoszlop. A mi nagyobbrészt 30—36 fok között ingadozó legmagasabb nyári hőmérsékletünk mellett vájjon van e joga Gubertsik urnák panaszra nyitni száját, nem is szólva arról, hogy 38-5 Celsiusával nem is a levegő hőmérsékletét, hanem mondjuk a napsütött A központi kávéház éjjel 2-19 nyílva Az étterem az emeleten 12-ig nyitva falról visszasugárzó meleget mérte meg, vagy pedig nemes szándékból fakadó túlbuzgóságában egyszerűen elfüllentette magái ? Van-e tökéletesen száraz levegő ? De mekkora hőmérsékletetet bir is el tulaj donképpen az ember? Egy belga orvos megállapította, hogy a normális egészséges ember ruhátlanul, ha elég ivóvíz áll rendelkezésére, tökéleten száraz levegőben a száz fokot megközelítő hőmérsékletet is kibírja. Kicsit hihetetlennek hangzik, de elméletiig semmi sem mond ennek a megállapításnak ellent, sőt ha tökéletesen száraz levegő lenne — de nincsen — gyakorlatilag is igaz lehetne. Minél szárazabb a levegő, annál több folyadékot tud a test elpárologtatni. A párolgás pedig azzal a fizikai tulajdonságával, hogy hőelvonással jár, a testet lehűti és megóvja attól, hogy a vér normálisan 37 fokos hőmérsékleténél jobban felmelegedjék. A higanyoszloppal tehát a test elpárologtatási folyamata és ezzel együtt a szomjúság is emelkedik. Oh miiven csodás dolog a tudomány, lelkesedik Trohonyák ur, aki télen is szívesen szörpöl egy kis söröcskét! De ha ilyen irányú felismerésekről van szó, kém kell éppen a sok itókát tapasztalt felnőtteknél keresni az igazságot. A kis Jancsika és Juliska is hamarosan rájön arra, milyen hangon kell kérni tizenkét fillért fagylaltra vagy limonádéra. Kánikulában meleget kell inni De tévedni emberi dolog. Trohonyák uram igazat adhat a tudománynak, a tudomány BIZTOSÍTSON tűzkár ellen, KARA MEGTÉRÜL! azonban nem ad igazat Trohonyák uramnak. Literszámra lehörpölt hideg söröcske nem sokat segít és többet árt, mint használ. Az elpáro* logtatás folyamatát — mert az egyéb tényezőktől függ — nem gyorsítja a pocakot megtöltő töméntelen sörmennyiség, a kiválasztó szervek és szív munkáját ellenben nagyon megterheli. És a hőségcsökkenés érzete is csak legfeljebb három-négy percig tart, hogy azután annál nagyobb hőérzetnek adjon megint helyet. Nem, többet használ a melegvíz. Aki a trópusokon megfordult, tudja, hogy nagy melegben csak keveset és akkor is inkább meleget szabad inni. Az indusok, kínaiak és japánok, akiknek elég dolguk van a meleggel, esküsznek arra, hogy a meleg ellen csak a meleg használ. A jégbehülölt sörbelnéi százszor többre becsülik a forró fürdőt. A melegtől a pórusok kitágulnak, a test több nedvességet tud elpárologtatni és az ember azonnal enyhülni érzi a forróságot. Az a kalóriamennyiség, amennyit a test meleg vízben felvesz, csak kis töredéke annak, ameny- nyit a párologtatás meggyorsításával a levegőnek le tud adni. Meleg gyapjuruhával a Szaharában A 40 fokos melegben előirt forró fürdőtől már csak egy lépés választ el attól a gyapjú- ingtől, melyben a cowboyok száguldoznak a préri szikkadt legelőm. A romantikus puszták vad fiai télen selyemingben büszkélkednek, a legnagyobb meleg idején azonban tiszta gyapjúba öltöznek. A marokkóiak és a tuaregek, az arab beduinok nyakig fehér gyapjuburnuszba burkolóznak, hogy „védjék“ magukat a nap heve ellen és az okos magyar juhászok, hasonlóan a kaukázusi pásztorok is hosszú subát viselnek. És nekik is igazuk van. Az izzadságot felszívó gyapjú, a tágas, szellős suba nem akadályozzák a test kellő mértékű párolgását, ellenben meggátolják a túlságos mérvű nedvességvesztést, mely a puszia vagy a sivatag száraz forróságában a tűző napon már káros méreteket ölthetne. A líbiai puszta benszülötteinek fiatal harcosai a melegtől, a nap forró füzétől kiszáradt, fonnyadt, ráncos arcukkal alig különböztethetők meg a tisztes korú vénektől. A sivatagban harcoló német és olasz páncélosok bizony a pihenés óráiban sem engedhetik meg maguknak a napfürdözes fényűzését. (M. N) NYOMDAI MUNKÁK KÖNYVEK PAPÍRÁRUK ISKOLACIKKEK IRODAI KELLÉKEK HANGSZEREK, STB. legolcsóbb beszerzési helye: KAKAS ÁGOSTON Zalaegerszeg, Kossuth Lajos- utca 8. szám. Telefon 131. sz.
