Zalai Magyar Élet, 1941. július-szeptember (2. évfolyam, 147-222. szám)
1941-07-26 / 169. szám
1941 július 26. mmhí^ 5 A muraközi nép földijének tartja Szent Jeromost, a hires egyházatyát Délkeletnek kanyarodó utunkon körülbelül egy óráig haladva Szelence községet érjük, erdőkkel és szőlőhegyekkel körített gyönyörű völgyben. Itt petróleumíorrásra akadtak. Le- jebb, délkeletre van Réthátfalu, melynek földrétege szurokkal van áztatva. Ez a kutak vizén is megérezhető. A R'áckanizsa felett vonuló hegyre 8—10 perc alatt feljutva, gyönyörű tájkép jutalmazza meg fáradságunkat. Előttünk terül el a vendek-lakta síkság. Ezen a hegyháton szemünkbe ötlik az a kép, mely Muraköz hegységében, sőt a stájeri Bühelek- ben is nagyrészt ugyanaz: nagy táblákat alkotnak a szőlőhegyek, amelyeket meredek haj- latú, fákkal sűrűn benőtt völgyek, vagy mély szakadékok szakítanak meg, közben gyümölcsösökkel. A hegyoldal fenyő, bükk és elegyes fájú erdőrészletekkel van tarkítva. Aztán 'egy- egy darab, néhol keskeny térségre szorított szántóföld, amely alsó végével legtöbb helyen az alatta futó völgyfenék pázsitjára ereszkedik. Nyár elején, midőn a természet pompája eléri tetőpontját, e hegyek fáinak különböző árnyalatú zöld színei, a tarkálló vetemények és az illatos rétszőnyeg a szabályszerűen megosztódó változatossággal a lehető legvonzóbb képet tárja elénk. A hegytetőkön, lejtőkön, sőt több helyen a völgyekben is kisebb- nagyobb lakóházak fehérlenek szétszórtan. Öthat ház a legtöbb, mely egy csoportban ösz- szeverődik; különben egymástól alig kőhají- tásnyira fekúsznék s mindegyik lakás egy-egy hozzátartozó birtok szélén van építve. Muraköz belső hegyvidékén kevés említésre méltó helység van s azok is nagyon kicsinyek. A számtalan völgy közül egyik sem szélesedik ki annyira, hogy nagyobb letelepülésekre alkalmas volna. A hegyvidék lakóinak nagyobb része tehát patriarhális magányban éldegél. A hegygerinc oldalán való leereszkedésünk alkalmával Stridó üdvözöl bennünket. Regényes, szép hosszanti völgyben fekszik, körös- körül szőlőhegyekkel övezettem Igen régi, még a rómaiak alatt épült városka. Nagy Konstantin idejében püspöki székhely volt. Egyesek azt állítják, hogy itt született a híres egyháztanító, Szent Jeromos. (Mások a dalmáciai Stridon városnak ítélik oda ezt a dicsőséget.) Tény, hogy Szent Jeromos neve a muráközi nép előtt általánosan ismert és mondák maradtak fenn róla. Stridónak egyik temploma és közkútja is Szent Jeromos nevét viseli. A népmonda szerint ugyanis a kút forrását Jeromos fedezte föl gyermekkorában. Vizét a nép gyógyító erejűnek tartva, búcsúk alkalmával messze vidékre elhordja. E kút feletti magaslatot a Szent Jeromosról nevezett csinos kéttornyú templom s vele egybe-építve a pálosok volt zárdaépülete díszíti. Közvetlen Stridó felett a minden oldalról völgy által határolt Romvár nevű különálló hegycsúcs emelkedik, amelyen régente vár állott. Ennek tulajdonosai rendesen azok voltak, akik Csáktornya várát birtokolták. Ma már romjai sem láthatók. A hegy oldalát erdőfoltok és szőlőhegyek borítják, tetejéről pedig elragadó kilátás nyílik az egész környékre. GÖNCZI FERENC. Mi újság a budapesti élelmiszer nagyvásártelepen? A Magyar Vidéki Sajtótudósító fővárosi jelentése szerint a július 18-ától 24-éig terjedő héten az előző héttel szemben csökkent az élő és vágott baromfi, továbbá a tojás felhozatal, ezért emelkedtek az árak és pedig az élő csirke 20—40, az élő lúd 40, az élő ruca 30, a tisztított liba 20, a tisztított ruca 30, míg a tojáspiacon a ládaárú 15 fillérrel drágult kilónként. A zöld- és főzelékfélék piacán az árak általában emelkedtek és pedig a fejes káposzta és kelkáposzta 8, a kalaráb 6, a fejes saláta 2, a hazai karfiol 30, a főzőtök és a retek 2, a sóska 5, a zöldborsó 25 és a zöldbab 12 fillérrel. Ezzel szemben a paradicsom ára 130, a zöld kukoricacső 4, a paraj és ®Z uborka 10, a tölteni való nagy zöldpaprika 9 és a közönséges (nem alma) paradicsom ára 44 fillérrel olcsóbbodott. A gyümölcsféléknél az egres és az őszi barack 10, a kajszi barack 30, a meggy 50 és a körte 40 fillérrel emelkedett, míg az alma, málna és a szilva 10, a sárgadinnye pedig 120 fillérrel csökkent kilónként. Autóbuszmenetrend Bak-Lispe-Szentadorján közölt Érvényes 1941 július 13-tól további intézkedésig. 13 30 18.15 i. Keszthely Mávaut é. 9.45 16 30 12 30 14 25 20,20 i. Zalaegerszeg Mávaut é. 7.15 13 55 X X + X 12.55 15 10 20.45 i. Bak Hangya szövetkezet é. 6.50 13,30 15 11 é. Bak pályaudvar i. 6.49 14 15 i. Zalaegerszeg Máv é. 7.18 15.15 Bak pályaudvar é. 6.45 13 08 15 28 20.58 Söjtör Búza vendéglő é. 6.38 13 17 J3 10 1531 21.21 Söjtör postahivatal é. 6.31 13 15 15.40 21.10 Pusztasztlászló Szilvás k'eresk. é. 6.24 15.42 21.12 Pusztaszentlászló Templom-tér é. 6.22 15.46 21,16 Valicka-puszta é. 6.18 15 53 21.23 i. Pusztamagyaród é. 6.11 16 00 21.30 Szentliszlói bej. út fm. é. 6.05 16 11 21.41 Bánokszentgyörgy é. 5.55 16.18 21.48 Borsfa é. 5.47 16 24 21.54 1. Báza t. 5.41 16 32 22.02 Kerettye e. 5.33 1641 22.11 i. Lispe é. 5.25 16 45 22.15 é. Szentadorján i. 5,20 X == csak hétköznap, -j- = csak vasárnap és ünnepnap közlekedik. Terményeit tüzhár ellen áfalánybizfosiiás hereiében biztosíthatja legolcsóbban! Az STB védjegyű tömőpamut 50 méteres gépselyem 225 méteres és 500 yardos varrócérnák nagybani kizárólagos eladása JURASSA BÉLÁNÁL Budapest, IV. kér. Károly körút 18. Telefon: 184- 680 Kiskereskedők és kisiparosok kölcsöne Négymillió pengő kölcsönt kaptak a kiskereskedők és kisiparosok. Ebből az összegből 2.5 millió pengőt a budapesti kamara kerületében hiteleztek ki. Így sokezer kisembernek tették lehetővé árúk, nyersanyagok beszerzését. A ‘kölcsönösszegek átlaga 500 pengős felső határ mellett az elmúlt félévben elérte a 220 pengőt. Érdekes, hogy egyre javul az adós-erkölcs. Míg 1934-ben az adóspk 50 százalék erejéig tettek eleget visszafizetési kötelezettségüknek, ez a hányad most már 80 százalékra emelkedett. Előtérben az utánbiztositások Nem elóg a biztosítást megkötni, hanem időközönként ajánlatos a kötvényt átvizsgálni, vájjon a biztosítás megkötése óta egyrészt nem szaporodtak-e a javak, másrészt értékük nem növekedett-e. Ha igen, akkor gondoskodni kell az értéknövekedés utánbiztosításá- ról. Meg kell állapítani, vájjon a biztosított tételek biztosítási összegei megfelelnek-e a javak tényleges értékének, ellenkező esetben igen fontos a biztosítási összegek helyes megváltoztatása, hogy a kötvények kár esetén a jelenlegi értéknek megfelelő kárpótlást nyújtsák. Az utánbiztosítás különös jelentőséget kapott a mai viszonyokkal összefüggő általános áremelkedések következtében. Iparigazolványhoz kötik az ansorafonal értékesítését Régen vitatott és sérelmes kérdése az an- górafonal kereskedelemnek az értékesítéshez szükséges ipariigazolvány ügye. A gyakorlatban ugyanis az történt, hogy iparigazolvány nélkül feldolgozták és értékesítették az angóra- fonalat. Az iparügyi miniszter most elvi döntést hozott, amely szerint az angóra gyapjúfonal készítése képesítéshez kötött szabad1 iparág, azonban gyakorlásához iparigazolvány szükséges. Ez a döntés a szövetkezetbe tömörült tagokat nem érinti, mert a tagok fonalait az iparigazolvánnyal amúgy is rendelkező szövetkezet hozza forgalomba. FERENCJÓZSEF KESERÜVIZ
