Zalai Magyar Élet, 1941. július-szeptember (2. évfolyam, 147-222. szám)
1941-07-18 / 162. szám
2 1941 július 19. széknek szabad rögtönözniük. A rendező pedig tömegeket dob a színpadra: embereket, állatokat, filmet, hangszórót és plakátokat. A statisztikát, technikai rajzokat és óriásfelvételeket válogatás nélkül egyaránt segítségül hívja. A kizárólag színpadtechnikai kérdések, mint például forgószinpad, mozgó háttér, sülyesztök, szabadháttér legalább olyan fontos drámai elemek, mint a „szerző“ szavai, amelyekben igen sok esetben nem is egyének nyilatkoznak meg, hanem a politizáló közösség. A szovjet- szinház mindent magában foglal: revüt, cirkuszt, varietét és kabarét, valamint szónoki emelvényt és tömegarénát. Ez a szinház nem ismer semmiféle fegyelmet és nincsenek törvényei sem. Nem ragadja magával hallgatóságát és nem jut el annak leikéig. Csupán az ösztönre és értelemre hat: izgat. A proletárszellem hatása alatt eddig még aligha alkottak egyetlen valóban művészi remeket. Az egykor az egész világon annyira megcsodált és utolérhetetlennek tartott orosz színművészet, amely hallatlan lelki fegyelmezettségével és tökéletes belső egységével az emberi lélek legrejtettebb mélységeibe is be tudott hatolni, nem tehetett egyebet, engednie kellett a kegyetlen erőszaknak. Az „orosz lelket" száműzték a színpadról és filmről. Di nem tud a proletárszellem egyetlen komoly jelentőségű zenei alkotást sem felmutatni. A szovjetköitészet is csupán az állam és anyag dicsőítésére szolgál. Ilyenformán a proletármüveliség nem egyéb, mint a kommunizmus belső erőinek kényszerű megnyilatkozási alakja. Más kérdés azonban, hogy sikerült e a bol- sevizmusnak az orosz lelket kiölnie. Erre a kérdésre leginkább maguk a bolsevisták tudnának feleletet adni és hogy ez a felelet mi lenne, az nem kétséges. Mert alig hihető, hogy egyetlen komoly bolsevista is lenne, aki őszinte meggyőződéssel merné állítani, hogy a bolseviz- mus minden részében azonos volna Oroszországgal. (MN) Vadrepce felhasználása olajgyártás céljára D\ Ajíay Gábor Máramaros vármegye alispánja Máramarossziget utcáin felhívást ragasz- latoit ki a következő szöveggel : „A zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról szóló 1939. IV. törvénycikk és annak végrehajtási utasítása, valamint az előkészítés alatt álló harmadik zsidótörvény arra kényszeríti és fogják kényszeríteni az ország területén lakó zsidókat, hogy a gazdasági éleiben és a szabadpályákon elfoglalt pozíciókat, úgy ahogy az a közszolgálat terén megtörtént adják át a magyarságnak. Máramaros vármegye területén több mint 45.000 zsidó él, akik, illetőleg elődeik Galíciából, Bukovinából és Lengyelországból szivárogtak a vármegye területére. Magában Máramarossziget megyei városban a zsidók száma meghaladja a tízezret. A zsidókkal kapcsolatos törvényes rendelkezések végrehajtása, amely a közeljövőben a legnagyobb szigorral meg fog kezdődni, gazdasági A mezőgazdasági termények és termékek árának általános rendelkezésére hatalmas árkormánybiztosi rendelet jelent meg, amely egységbe foglalva az árakat megteremti az állandó árviszonyokat. A rendelet kielégíti a mezőgazdaság jogos igényeit, de figyelemmel van a fogyasztók érdekeire is. Az uj árak a legutóbb életbeléptetett gabonaárakhoz igazodnak s azokkal együtt az egész gazdasági év tartamára érvényesek. E rendezés már figyelemmel volt a forgalomba- hozatal szempontjaira is, méltányos haszonkulcsot állapítva meg. létalapjában fogja az itteni zsidóságot érinteni. Figyelemmel Galícia egy jórészének a honvéd- csapatok által történt megszállására, a kérdés méltányos rendezését a zsidótörvény rendelkezéseinek végrehajtása előtt megkísérlem.8 Ezuián az alispán felhívja a vármegyéje területén lakó zsidókat, hogy az illetékes hatóságoknál 8 napon belül jelentkezzenek, mert átköitözködésüket központilag fogja megszervezni és lebonyolítani. Mivei a megszállott területekről a lakosság nagy részét eltávolították az oroszok, a zsidóság elhelyezése és az uj élet megindulása nagyobb nehézségbe nem ütközik. Az alispán a felhívással kapcsolatban azt a nyilatkozatot telte, hogy a máramarosi zsidóságnak módot akar nyújtani arra, hogy megélhetését az uj körülmények között nagyobb megrázkódtatás nélkül biztosíthassa. területét négy, illetve öt csoportra osztja azért, hogy az ármegállapításnál figyelembe lehessen venni a vidékenként változó termelési és szállítási viszonyokat. Az ötödik csoport a fővárost valamint a budapestkörnyéki városokat és községeket foglalja magába. Az uj árak már életbe léptek és szabályozzák a sertés, a borjú, marha és birkahús árakat. Megállapítást nyert a hentesáruk legmagasabb fogyasztói ára is és rendezték a tej, vaj és sajdéiék árát. Gondoskodik a rendelet a növényi termékek egész sorának árszabályozásáról is, erre vonatkozó pontos adatok a hivatalos lap júiius 17-iki számában jelentek meg. A 116 szakaszból álló rendelet az ország Az egységes mezőgazdasági árrendszer Teljesen biztosították az ország zsírellátását A kormány megbízása alapján a Futura R.-T. ez évben is nagyarányú mozgalmat indított a vadrepce összegyűjtésére. A gazdák kétféle vadnövényt neveznek vadrepcének. A tulajdonképpeni vadrepce magas növésű és rendesen elágazó. Négyszirmu sárga virága van, magja gömbölyű, pirosas, vagy sötét szinü. Átmérője 13 mm. A másik a repcsénrelek, vagy repcsén, amely az előbbinél alacsonyabb és bokros növésű, virága négyszirmu levélből áll, halvány sárga, vagy fehér foltos, zöld, lila, vagy sárga erezetű. Magja kétszer nagyobb a vadrepcénéi, mintegy 2 5 mm., gömbölyded, pirosas és a felszíne aprón gödrözött. Mindkét növény magja jelentős mértékben tartalmaz olajat. A hazai olajnövények felhasználásához fűződő gazdasági és honvédelmi érdekek miatt a föld- mivelésügyi miniszter nyomatékosan felhívja a gazdák figyelmét arra, hogy e gyomnövények magjainak összegyűjtése feltétlenül kívánatos és szükséges, amellett, hogy jelentős jövedelmet is biztosit a gazdáknak. A gabonacséplés- nél a vadrepcét, vagy annak kicsépeletlen becőit az osztályozóhenger kiválasztja, de célszerű a cséplés befejezése után a becőket külön kicsépelni és magját kirostálni. A Magyar Vidéki Sajtótudósiló budapesti jelentése szerint a vidéken, ahol 70 százalékkal csökkent vágatásokból származó zsirmennyiség a mezőgazdasági munkálatok miatt az ottani igények kielégítésére nem elegendő, az illetékes tényezők minden esetben felemelik átmenetileg a megállapított vágatási mennyiségei. A Köz- élelmezési Hivatal különösen ama vidékek zsirellátását tartja fontosnak, amelyek sertésekben szegények s amely vidékeken viszont az utóbbi időben nagyobb közmunkák, útépítések, erdőkitermelések stb. folynak. Ezen közmunkákban résztvevő munkások nagyobb zsirszükségletének kielégítésére az utóbbi hetekben nagyobb mennyiségű sózott szalonnát utaltak ki. A zsirellátás zavartalan biztosítását szolgálja az is, hogy az utóbbi időben nagyobb arányokban indultak meg a vállalati és közületi bérhizlalások. Az egyes vármegyék egymásután kőinek bérhizlalási szerződéseket a nagyobb ipari hizlaló telepekkel, mig egyes nagyobb iparvállalatok munkásaik ellátásának zavartalan biztosítása érdekében ugyancsak nagyarányú bérhizialási szerződéseket kötöttek a körzetükhöz legközelebb eső nagyobb ipari hizlaldákkal. Terményeit füzhár ellen áfalánybiztosHás Keretében biztosíthatja legolcsóbban! A „Futura“ R.-T. minden vidéki bizományosa az említett gyomnövények szokványos minőségű magjáért ICO kg-ként 38 pengőt fizet a feladó- állomásokon vasúti kocsikba rakva. 100 mázsánál nagyobb tételeket a „Futura“ központja közvetlenül is átvesz. Az érdeklődők forduljanak közvetlenül a „Futura“ R.-T.-hoz (V., Vigadó-u 6.) vagy vidéki megbizottaihoz. A vadrepce és repcsénretek magjának gyűjtésével a magyar gazdaközönség nemcsak a hazai növényolajgyártást mozdítja elő, hanem jelentős mértékben megakadályozza a talajnak további elgyomosodását is. év óta aranyéremmel kitüntetett fogalommá vált Andor Béla úri szabó üzlete olcsó és finom, szakszerű kiszolgálásával Máramaros megye alispánja közigazgatási segítséggel vándoroltatja vissza a zsidókat Galíciába
