Zalai Magyar Élet, 1941. július-szeptember (2. évfolyam, 147-222. szám)
1941-09-23 / 216. szám
1941 SZEPTEMBER 23. KEDD ARA 8 FILLÉR II. évfolyam & politikai napilap #■ 216. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Felelős szerkesztő: Előfizetés: 1 hónapra 2, 3 hónapra 5.70 P. Tüttőssy-utca 12. Telefon 80. Dr. PESTHY PÁL Postatakarékpénztári csekkszámla: 30.454 sz. A mindig korszerű Széchenyi A budapesti Vigadóban tartott Széchenyi emlékünnepen a Kormányzó Ur gyújtotta meg az emlékezés fáklyáját s bevezető szavaiban Széchenyit ma is égő és világító fáklyának mondotta. Eszméi talán sohasem voltak korszerűbbek, mint ma, amikor Európa s vele együtt Magyarország is nagy sors fordulat küszöbén áll. A miniszterelnök beszéde csak még jobban kiemelte Széchenyi tanainak időszerűségét, izzó magyarságát, a magyar nép jövendőjébe vetett törhetetlen hitét. Tanulságos volt hallani a miniszterelnök előadásában arról az elszakíthatatlan kapcsolatról, amely egy nép legnagyobbjait a faji és nemzeti közösséghez csatolja. A nagy egyéniségek adják meg azt a hangot, amely a töm egeik ajkán ezerszeresen visszhangzók. A nagy egyéniség hatása nem szűnik meg halálával, mert a nemzet élete szellemi élet, amelynek roppant boltozatait a messze múlt talaján álló oszlopok hordják s e boltozat alatt olyan fényben járunk, amelynek forrásai a maguk fizikai valóságában rég kihunytak már. De a nagy egyéniség élete, gondolatai, cselekedetei sokszor jobban hatnak halála után, mint életében. Széchenyi eszméi közül számos megvalósult még az ő életében, de éppen Bárdossy László miniszterelnök mutatott rá arra, hogy még mindig varnak megvalósítandó feladataink. Széchenyiben szerencsésen egyesült két tulajdonság: a képzelőerő szárnyalása,, és az ész hideg mérlegelése. Mintha a tűz és a jég egyesült volna benne. Gondolatgazdagságát a képzelőerő, cselekvéseinek szívósságát és céltudatosságát a lelkesedés adta meg és sikeres véghezvitelüket a józan ész által irányított hideg mérlegelés biztosította. A nagy politikusnak mindig nagy lélek- ismerőnek is kell lennie. Éreznie kell, hogyan viselkednek a tömegek gondolataira és tudnia kell, hogyan fogadtathatja el új, sokszor forradalmi eszméit a tömegekkel. Mert Széchenyi újításokat akart, de megrázkódtatás nélkül, mint ahogy ez nem is lehetett másként olyan embernél, aki talán a saját egyéniségének bonyolult mélységeiből tudta legjobban, hová vezet a szenvedély az ész ellenőrzése nélkül. A miniszterelnök több idézetben mutatta meg ennek a lánglelkű magyarnak a lelkességét és céltudatosságát. Széchenyi maga mondja, hogy amit tesz, azt előre ki szokta számítani, hogy r.em szereti a rögtönzéseket, a pillanatnyi íölhevülésből származó cselekvéseket. »Én, hála Isten, akarni is tudok és azt is tudom, mit akarok.« Éppen ezen a ponton különbözik a nagy ember az üres akarnoktól, aki legfeljebb azt tudja, hogy egyénileg akar boldogulni, de szellemi látóköre, erkölcsi magatartása ezen a vakond-szemponton nem terjed túl. Vájjon megértjük-e Széchenyi tanítását a mai címektől és rangoktól megterhelt világban, hogy az ember nem mindig címe és állása, de mint ember, belbecse után latoitassék. Ez a kijelentés csak olyan ember leikéből fakadhatott, akinek alkalma volt a saját példáján mérlegre tenni a külső származás, rang, cím minden előnyét és alkalma volt ezeket összehasonlítani a szellem erejével, a lángésznek alkotó lendületév el. Széchenyi egész élete tanú- bizonyság az utóbbi fölénye melleit. A mai nemzedéknek különösen szüksége van a megrendíthetetlen hitre, amellyel Széchenyi a magyar faj jövőjét nézte. Ha az oroszlánerő ellen a kigyóiigyesség vonul fel, ha az erőszak, hazugság és képmutatás rátámad a nyílt egyenességre és tisztességre, akkor kettőzött oko Sággal;-meg nem szűnő éberséggel, legyőzhetetlen hazaíisággal és kiZalaegerszeg város képviselőtestülete, tegnap rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen a hivatalos ügyben Budapesten tartózkodó polgármester helyett dr. Mikula Szigfrid főjegyző elnökölt. Er. Mikula polgármesterhelyettes napirend előtt mélyen megható szavakkal emlékezett meg dr. Fülöp Jenő képviselőtestületi tag fiának, Fülöp Sándor repülőhadnagynak hősi haláláról és a harctéren küzdő katonáinknak hősiességéről. A közgyűlés egyperces felállással, néma tisztelettel hódolt a hősöknek, majd a polgármesterhelyettes indítványára elhatározták, hogy a vá.osnak dr. Fülöp Jenőhöz intézett részvétnyilatkozatát jegyzőkönyvbe foglalják. A napirend során Kovács Ferenc a pénzügyi bizottság javaslatával szemben a íedeztetési díjaknak csak kétszeres fölemelését javasolta. Szerinte ugyanis a háromszo.osra való fölemelés esetén nem lesz akkora bevétele a városnak, mint a kétszeresből. Kovács nyilván arra célzott, hogy a háromszorosra való fölemelés esetén zugfedeztetés fog bekövetkezni. A polgármesterhelyettes azonban fe lolvasta az alispán legújabb rendelkezését, amely a zagSacezletés szigorú tiltását tarlalmazza. Ezzel kapcsolatban dr. Árvay László tiszti főügyész kijelentette, hogy a gazdáknak kötelessége felhívni a hatóság figyelmét a zug- íedeztetőkre. Végül is túlnyomó szótöbbséggel elfogadta a közgyi/)\és a pénzügyi bizottság javaslatát. fáradni nem tudó türelemmel kell fölvenni a harcot a jobb, az igazabb, az erkölcsösebb ügy győzelméért. Széchenyi gazdasági alkotásainak ellenzői sokszor azzal érveltek, hogy külső körülmények fogják lehetetlenné tenni a sikeres megvalósítást. Ezeknek mondotta Széchenyi, hogy hite szerint minden csak tőlünk függ. Nem az ország fekvése a legnagyobb befolyású tényező, hanem mindennek virágzása a lakosoktól és a nemzettől függ. Boldogulásunkat ne keressük sehol egyebütt, mi .t saját személyes erényejnkben és lelki íe sőbbségünkben. Olyan tanítás ez, amelyet elsősorban nekünk, magyaroknak kell a szivünkbe vésnünk, akik már ezer év óta lakunk a népek és eszimék kereszteződésének országútján. Hogy megmaradhattunk és történelmi hivatásunkat teljesíthettük, azt csak az erkölcs és a szellem erejébe és a magyarság jövőjébe vetett rendíthetetlen hitünknek köszönhetjük. Ezt a mélyen vallásos világszemléletet fejezte ki Széchenyi felülmúlhatatlan világossággal és példázta életének alkotásaival. Ezért örökkévaló a nemzéí életére tett hatása és minden időben korszerű marad. A zeneiskola felállításához nagy lelkesedéssel 'járult hozzá a képviselőtestület, felajánlotta a régi váiosháza helyiségeit és a világítást, sőt szükség esetén Holczer Ernő közajándékozás útján a fűtést is megajánlandónak tartotta. A maga részéről mindjárt kilátásba is helyezte, hogy a Nemzeti Hitelintézet fiókja bizonyos mennyiségű fát szolgáltat. A polgármesterhelyettes megköszönte a lelkes ajánlatot és közölte abbeli értesülését, hogy számilani lehet pár év múlva 150—200 tanulóval is a zeneiskolában. A Göcseji Gyűjteménynek máshova való elhelyezéséről a polgármester gondoskodik, a képviselőtestület kívánsága csupán az, hogy ha azt a régi városházáról kitelepítik, csak jobb helyre kerüljön. Az Avasi-árok felett épített híd számlájának kifizetésére 900 pengőre terjesztette ki a képviselőtestület a hitelkeretet, hogy ebből ne csak a közigazgatási bíróság által megítélt félösszeg, hanem az egyéb fölmerülő költség is fedezetet nyerjen. Dr. l.endvay Lajos városi 'tanácsos az általa eladásra kért városi teleknek 26 pengős vételi ajánlatával szemben a közgyűlés elé pótajánlatot tett. Ebben a szabályrendeletre hivatkozva azt kérte, hogy a telek négyszögölét 20 pengőért adja oda neki a város 48 havi részletfizetésre, amely kamatmentesen a fizetéséből vonatnék le. A közgyűlés szótöbbséggel a póíajánlatnak megfelelően határozott. Mai ton Ignác adóügyi fő- számvevő egészségi állapotát a vármegyei tiszti Zalaegerszeg város nagy lelkesedéssel várja falai között a legújabb művelődési intézményt: a zeneiskolát
