Zalai Magyar Élet, 1941. július-szeptember (2. évfolyam, 147-222. szám)

1941-09-23 / 216. szám

2 Í1AOTARELET 1941 szeptember 23,­főorvos felülvizsgálta és/ ennek megfelelően nyugalomba helyezését véleményezte. A köz­gyűlés némi vita után, amelyben a polgármeste. helyeit.s a tisztiorvosi kar szakvéleményének be olyáso hatatlanságát minidéi kétségen íe.ü.'á.lónak jelentette ki, Az országos vezető nagyfontosságu nyilatkozata a magyar testnevelés újjáépítéséről hozzájárult Mártonnak október 1-étől való nyugdíjazásához. Nagyobb tételű borfogyasztási adóhátralé­kok törlésével kapcsolatban a közgyűlés Kakas Ágoston indítványára utasította a polgármes­tert, vizsgálja meg, kinek a mulasztása okozta ezeket a nagy hátralékokat. Így a íeVŐsség megalapításával a képviselö- testii.et még foglalkozni fog. A törléseket egyébként tudomásul vették, ki­véve egy hátralékosnál, aki — mivel vitéz Pa- tonay Gábor felszólalása szerint igen becsü­letes ember — 1—1 pengővel való kamat­mentes törlesztési kedvezményt kap. A többi ügyet mind a pénzügyi bizottság javaslata szerint fogadta el a képviselőtestület. Diiazások a szeptemberi balatonfüredi kertészeti kiállításon A kertészeti kiállításon a következő kitünte­tések történtek: 1. Állami arany érem: Brázay Zoltán kert­gazdasága, kertészeti terményekért. 2. Állami ezüst érem: Jordanits József és Fiai kertészek, kertészeti terményekért. 3. Állami elismerő ok­levél: dr. Kerekes Lajos kertészete, mqgyorö- gyűjteményért. 4. Alsódunántúli Mezőgazda- sági Kamara arany oklevele: gróf Széchenyi Fanni gyümölcsészete, almáért. 5. Alsódunán­túli Mezőgazdasági Kamara ezüst oklevele: Varga János, Eszteregnye, almáért. 6. Felső- dunántúli Mezőgazdasági Kamara aralny ok­levele : Engelbrecht Károly, csemegeszőlőért. 7. Felsődunántúli Mezőgazdasági Kamara ezüst oklevele: a Ceoei Gazdakör Paprikatermesztők Szakosztálya, kiváló fajpaprikáért. 8. Felső- dunántúli Mezőigazdasági Kamara bronz ok­levele: Korcz János, konyhakerti terményeiért. 9. Magyar Szőlősgazdák és Hegyközségek Or­szágos Egyesülete arany oklevele: Sághváry Béla, kiválóan ‘kezelt szőlőért. l'O. Magyar Szőlősgazdák és Hegyközségek Országos Egyesülete ezüst oklevele: Iklódy-Szabó János, vegyes gyümölcsökért. 11. Magyar Szőlősgaz­dák és Hegyközségek Országos Egyesülete bronz oklevele: gróf Forgách Károly, vegyes gyümölcsökért. 12. Balatoni Szövetség ezüst érme: Wikkenhauser Gusztávné, kertészeti ter­ményekért. 13. Balatoni Szövetség bronz ér­me: Peremartoni Nagy Sándorné, virággyüj- teményért. 14. Gyümölcstermelőik Országos Egyesülete arany oklevele: Bodonyi László, őszibarackokért. 15. Gyümölcstermelők Orszá­gos Egyesülete ezüst oklevele: özv. Wicar Reinholdné, vegyes gyümölcsökért. 16. Gyü­mölcstermelők Országos Egyesülete bronz ok­levele: Gombás Eszter, kerti terményekért. 17. Országos Magyar Kertészeti Egyesület iarany oklevele: Szokolovszky Antal, Gladiolus Virágokért. 18. Országos Magyar Kertészeti Egyesület ezüst oklevele: Simon József, virág- gyűjteményért. 19. Országos Magyar Kerté­szeti Egyesület bronz oklevele: Plébánia kerté­szet, Balatonfüred, Nedov Hriszta kertész ki­váló zöldségéért. 2'0. Balatoni Gyümölcster­mesztők arany oklevele: Nay Zoltán, vegyes gyümölcsökért. 21. Balatoni Gyümölcstermesz­tők Egyesülete ezüst oklevele: Dankházy Sán­dor, vegyes, gyümölcsökért. 22. Balatoni Gyü­mölcstermesztők Egyesülete bronz oklevele: May József, vegyes gyümölcsökért. 23. Bala­toni Gyümölcstermesztők Egyesülete elismerő oklevele: Csiky László »Góbé« mandulása. KESERUVIZ Vidéki sportkérdések — A VNGE-lapok eredeti tudósítása — A 'továbbiakban különleges vidéki-érdekű sportkérdésekről kérünk tájékoztatást. — Hol tesznek a vidéki sport- központok, sportkerületek, vezérőr­nagy úr? — Budapest, Székesfehérvár, Szombathely, Pécs, Szeged, Debrecen, Miskolc, Kassa, Ko­lozsvár. — A kerületi vezetés »nobile offi­cium« lesz, vagy 'Illetménnyel jár? Kapnak-e elég hatalmat és segéderőt a kerületi vezetők? — Sokkal fontosabb feladataik lesznek, semhogy »bábok«, »tiszteletbeli vezetők« le­hetnének. Igenis fel fogjuk ruházni őket a kellő 'hatáskörrel az egyesületekkel szemben is. Igazgatási szervezetüket s ennek javadalmazá­sát majd akkor állapítjuk meg, amikor a munkaköröket pontosan körülhatároltuk. Eh­hez is idő kell azonban: ne 'felejtsük, hogy ma az »Országos Sportközpont« is csak alig pár hetes intézmény, a tervek, intézkedések csak most vannak kiforrásban. — Mi lesz az egyesületi »alkíot- mányosdival«? Továbbra is kívül­állóknak lesz döntő szavuk szak­kérdésekben ? — 'Semmiesetre sem tekinthető eszményi helyzetnek, ha a sportegyesületekben tömörült sportbarátok 'közül a kellő felkészültséggel nem rendelkezők választmányokon, intéző bi­zottságokon, szakosztályi üléseken és hasonló szerveken keresztül döntő befolyást kívánnak biztosítani maguknak olyan területeken is, amelyeken csak a képlett, felelősséget viselő' szakemberek szavának kellene érvényesülnie. Jól tudom, hogy az egyesületeknek Olaszor­szágban és Németországban a szakirányításra kinevezett vezetőik vannak, akik egyedül a sporthatóságnak felelősek. Kétségtelen, hogy é’tekintetben a magyar sportegyesületi élet is újításokra szorul. Erre módot nyújtanak majd a részben előírásunk szerint újraszövegezendői alapszabályok, amelyeket minden sportegye- sületnek be kell iktatnia alapszabályai közé. Hangsúlyozni kívánom azonban, hogy a jö­vőben is megbecsülést és szerepet akarunk biztosítani a mecénásoknak és az igaz sport- barátoknak, akiket nem mérhetetlen hiúság, vagy szereplési viszketeg, hanem az őszinte sportszeretet vezérel az egyesületekbe. A pesti „szipka" — A vidéken feltűnő sporttehetsé­geket »elszipkázza« Budapest. Ez egyik legfőbb oka annak, hogy vidé­ken nincs komoly sportfejlődés. — Egészségtelen állapot, annyi bizonyos. Ha a főváros minden értéket felszív, a vidéki sportolónak nem marad, akitől tanulhat, akiről példát vehet s akitől fölfedezését várhatja. Már pedig a magyar sport nagy gyűjtőedénye a vidék. Sportját kötelességünk tehát meg­védeni. — A vidék sportjának fejlesztése terén én ugyan elsősorban nem a vándoredzőkre gon­dolok, hanem a legjobb kiképzést sokkal köny- nyebben és gyorsabban biztosító központi ki­képző- és edzőtáborokra, tehát egy időre én is 'fel akarom hozatni a tehetséges vidéki spor­tolókat a fővárosba. De én vissza is irányítom őket, hogy az Itt tanultakat otthon tovább­adják. Terveim közt szerepei még az is, hogy a legtehetségesebbeket felhozatom vidékről a kimagasló sportesemények nézőterére is: meg fogom követelni azonban tőlük, hogy a lá­tottakról vidéki sporttársaiknak oktatólag be­számoljanak. Ennek megtörténtét külön fo­gom ellenőriztetni, — Tudok a pályahiá:<\yról is, mint a vidéki sporthanyatlás egyik okáról. Megszüntetésére minden tőlem telhetőt megteszek. „Sok az eszkimó, kevés a fóka" — Olaszországban csak meghatá­rozott számban engedélyeznék sport- íegyesületéket. Egy városban csak legyet, legfeljebb, ha kettőt, egy-egy sportágban: ezek csak a számukra kijelölt sportágban tevékenykedhet­nek. Nálunk a sok egyesület elap­rózza a sportolókat és a közönséget, — így sok az eszkimó és... kevés a közönség. — Vitathatatlan, nálunk egyéb téren is túl sOk az egyesület. Egymás elől szívják el a levegőt. Ez már többször megállapítást nyert közéleti helyeken is. Arra fogok törekedni, hogy a sportéletben a káros, fölösleges egye­sületi »túltermelés«-t megszüntessem. Bár itt sem vagyok az »egyke« híve. Az egészséges vetélkedés kedvéért jobban szeretem, ha egy városban legalább két egyesület fejt ki mű­ködést. Arra természetesen elsősorban lesz gondom, hogy személyi ellentétek, hiúsági okok, 'egyesületi »pártütők« ne szaporíthassák haszontalanul az egyesületek létszámát: az engedélyek kiadásában a legnagyobb körül­tekintéssel és szigorral fogok eljárni. Sérelmek az anyagiak körül — Régi vidéki sérelem: aránytalan részesedés a mérkőzések jövedelmé­ből, különösen, ha fővárosi és vidéki csapat all szemben. Várható-e igaz­ságtevés itt is az országos sport­vezetéstől ? — Ismerem ezt a régi panaszt is. Beszél­jünk róla sportemberek nyíltságával. Hiszen az anyagiak a sportban is »mervus rerum«. Ha erős a vidéki ellenfél, a vendéglátó fővárosinak nagyobb a közönsége. Érdeme van a vidéki­nek 'a több-bevételben, még sincs haszna be­lőle. Nem kárpótolja az ellenméirkőzés bevé­tele, mert vidéken jóval kisebb a közönség, kevesebb a bevételi lehetőség. Különösen a futballban kiütköző ez az aránytalanság. Né­mely kül öldi országban már láttunk példákat az igazságos megoldásra. Ha pedig jó a példa, nem szégyen követni. * Eddig a nyilatkozat. Fejezzük be katonás egyszerűséggel. Adta: vitéz B é 1 d y Alajos vezérőrnagy, az ifjúság honvédelmi nevelésének és a test­nevelésnek országos vezetője. Vette: LÉKAY LÁSZLÓ. Az első féri! és női szaküzlet Tóth Gyula | ______ ruhaszaíonia\ — Elhízott, vérmíes, makacs székrekedésre és arlanyieres bántalma'kra hajlamos egyének­nek reggelenként éhgyomorra egy-egy pohár természetes »Ferenc József« keserüvíz általá­ban nagyon jót tesz, mert hashajtó hatása biz­tos, alapos és rendkívül enyhe. Kérdezze meg orvosát!

Next

/
Thumbnails
Contents