Zalai Magyar Élet, 1941. július-szeptember (2. évfolyam, 147-222. szám)

1941-09-18 / 212. szám

ARA S FILLER 1941 SZEPTEMBER 18. CSÜTÖRTÖK ff. évfolyam + POLITIKAI NAPILAP 0 212. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Tüttössy-utca 12. Telefon 80. Felelős szerkesztő: Dr. PESTHY PÁL Előfizetés: 1 hónapra 2, 3 hónapra 5.70 P. Postatakarékpénztári csekkszámla: 30.454 sz. Figyelmeztetést kapott Zalaegerszeg, h forrásoknak erőteljesebb kimunkálásával segítsen megsulyosbodott helyzetén Zalaegerszeg város pénz- és jogügyi bizott­ságának tegnapi üléséit, amelyen dr. Telman Sándor kormányfőtanácsos elnökölt, ismerte­tésre került a belügyminiszter rendeleté az 1941 évi költségvetés ügyében. A belügy­miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértőleg változtatásokat eszközölt a költségvetésein. A szükségleti oldalon törölt a segédlhivatali szük­ségleteknél 1.766, a kegydíjaknál 1.273, az adókezelés dologi kiadásainál 500, az iparos tanonciskola személyi kiadásainál 1.406, a test- nevelési alaphoz való hozzájárulásnál 1.600, a római katolikus egyház részére orgonajavítási költségek hozzájárulása címén 914, az evangé­likus egyház templomtatarozásához segély cí­mén előirányzott 956, a sétányok és fa ültet vé­nyek dologi kiadásainál 5.000, az utak és gyalogjárók karbantartása fejezetben az aszfalt- járda építésére előirányzott 3.500, a Várkör ki­építésére előirányzott 5.500, a szántók, rétek fejezet alatt fölvett kiadásokból 1.077, a ker­tészeti címen fölvett kiadások között 1.300, a hitelligy fejezetben tőketörlesztés címen fölvett kiadásokból 10.337, kamat és jutalék címen fölvett kiadásokból 2.490 pengőt. Az összes törlés tehát 37.619 pengő. A katolikus templom orgonájára és az evangélikus templom tatarozására megsza­vazott segély törléséi azzal okolja meg a miniszter, hogy a városnak súlyos ház­tartási helyzete miatt rendikívüli segélyek nem nyújthatóik. A szükségleti oldalon az előirányzott össze­get fölemelte 13.552 pengővel. Viszont a fede­zeti oldalon előirányzott összegekből törölt a sírhely- és ravatalozási díjaknál 1.000, az állat- vásári díjaknál 2.000, a piaci helypénzeknél ugyancsak 2.000, a járdaburkolási költség- megtérítésieknél pedig 3.500, összesen 8.500 pengőt. A fedezeti oldalon pedig fölemelést eszközölt 60.432 pengővel. Ezen változtatá­sokkal a város háztartási alapjának 1941 évi költségvetését a miniszter 984.159 pengő szük­séglettel és 777.339 pengő fedezettel, így ’208 ezer 820 pengő hiánnyal állapította meg. A hiány fedezésére 197.000 pengővel számításba vehető állami adóalap után 105 százalékos pótadó kivetését engedélyezte, az általános ke­reseti adónak kivetési kulcsát pedig 7 száza­lékban állapította meg. Igen érdekes a miniszternek abbeli megálla­pítása, hogy a város háztartási helyzete tavaly óta még csak jelentékenyen súlyosbodott, úgy hogy a költségvetés egyensúlya csak a több mint 41 százalékos pótadót kitevő állam­segéllyel (81.900 pengő) volt fenntartható. »Az ilyentL.szegű államsegély mellett — mondja a miniszter — joggal elvárható, hogy a város közönsége a saját erejéből is mindent elkövet abban az irányban, hogy háztartási helyzetén javítson. Erre annál inkább is van lehetőség, mert az adatok szerint egyes közszolgáltatá­sok ts más bevételi források hozama az erő­teljes kimunkálással jelentékenyen emelhető.« Azért felhívja a miniszter az alispánt, utasítsa a képviselőtestületet, hogy a jobb bevételi eredményeknek elérése céljából a szükséges in­tézkedéseket sürgősen tegye meg, az adó- behajtási eredményeket pedig állandóan kí­sérje figyelemmel. A miniszter szerint ietünően alacsonyak a fedeztetési díjak. Mivel a város jelenlegi súlyos háztartási hely­zetében és a mostani magas állatárak mellett ezeknek a díjaknak ilyen alacsony színvonalon való tartása és az apaállattartásnál ennek kö­vetkeztében mutatkozó ráfizetés tovább nem tartható fenn, a fedeztetési díjakat megfelelően föl kell emelni. A díjak emelésében várható bevételi többletet a fedezeti oldalon 3.500 pengővel vette a miniszter számításba. Megjegyzendő, hogy ezen átszámítás mellett a városnak a fedeztetési díjakat a mai díjak hatszorosára kellene emelnie. A város jog- és pénzügyi bizottsága azonban átmenetileg a fedeztetési díjakat csak a mai díjak háromszorosára javasolja fölemelni és pedig sertéseknél 2 pengő: ől 6, szarvasmarhánál pedig 3 pengőről 9 pengőre. Egyébként a bizottság a belügyminiszteri ren­deletnek tudomásul vételét javasolja. A nyugdíjválasztmány javaslata értelmében a bizottság foglalkozott Marton Ignác adóügyi íőszámvevő és Németh Károly hivatásos tűz­oltó nyugdíjaztatásának kérdésével. A javaslat szerint Mártont 31 szolgálati év beszámításá­val 82 százalék nyugdíjigény illetné meg. A bizottságban a kérdés körül hosszabb vita folyt, a nagy számban megjelent tagok egy ré­sze a javaslathoz csatlakozva a nyugdíjazás mellett, másik része a nyugdíjazás ellen, har­madik része pedig az orvosi felülvizsgálat mel­lett foglalt állást. Az elnök szavazásra tette föl a kérdést és ennek során az az indítvány győzött, amely Marfon Ignác egészségi állapotának or­vosi feiülvizsgá aíát javasolja. Németh Károly tűzoltó a hivatásának telje­sítése közben vált rokkanttá, azért albizottság 100 százalékos nyugdíjat, családi pótlékot és 50 százalékos hadipótlékot javasol részére ez év október 1 -étöl kezdve. Ismertetésre került a belügyminiszteri leirat a pénztárnoki és ellenőri állások szervezésé­nek ügyében is. A belügyminiszter a város ne­héz pénzügyi helyzete miatt csak a^X. fizetési osztályba sorozott másodpénztárnoki és a XI. fizetési osztályba sorozott pénztári tiszti állás megszervezéséhez járult hozzá. Lényegéhen te­hát arról van szó, hogy a miniszter egy fizetési osztállyal alacso­nyabban engedélyezte ezeket az állásokat, mint ahogy a város azt elhatározta. Az állásokra ez év végével írják ki a pályáza­tokat, mivel az illetményekről az 1942 évi költségvetésben gondoskodnak. Ezzel kapcso­latban Verbovszky Menyhért jelenlegi pénz­tárnok állását átminősítik adóügyi számvevői, Hevesi Ferenc pénztári ellenőri állását pedig alszámvevői állássá. Hosszas és élénk vita keletkezett Hompó István és felesége házépítési ügyében. Hom- póék, minthogy Bíró Márton-utcai ingatlanuk a város szabályozásának útvonalába esik és így az építkezési engedély kiadása akadályokba ütközik, beadványukban az élé a választás elé állították a várost, hogy vagy vegye meg 9.000 pengőért az ingatlanukat, vagy pedig adja ki a város az építési engedélyt. Végül is a bizottságban az a vélemény alakult ki, hogy a felajánlott vételár annyira magas, hogy azt még tárgyalás alapjául se lehet venni. A bi­zottság tehát nem javasolja a ház megvételét, az építési engedély kiadása pedig a polgár- mester hatáskörébe tartozik. TDr. Ambrus Lajosné szül. Tischler Erzsébet kórházi laboránsnő a fizetésének július 1 - étöl visszamenőleg havi 70 pengőre való emelését javasolja a bizottság. A laboránsnő 11 éve van szolgálatban a kórháznál 40 pengő havi fize­téssel és teljes ellátással. — A városi alapok­nak és gyámpénztári pénzeknek gyümölcsöző elhelyezését a helybeli négy pénzintézet igény- bevételével intézi el a város. — Az Avasi-árok felett épített híd számlájának története sem utolsó dolog az érdekességben. A Csácsi-rétről a Vér-malomba vezető utón emelt híd ügyében még évekkel ezelőtt vita keletkezett Vér József molnár és a város között. Vér megcsináltatta a hidat, amelynek költségeihez a város hozzá­járulását kérte. A váios műszaki közegei meg­vizsgálták a hidat, azt időállónak nem találták és azért a város elzárkózott a költségek meg­térítésétől. A megállapítás sajnálatosan igazo­lódott is, mivel egy alkalommal, árúikor a mol­nárnak liszttel megrakott kocsija akart rajta keresztül haladni, a híd leszakadt, úgy hogy az egész liszt­száilítmány tönkrement és a lovak is erő­sen megsérülteik. Ekkor a molnár kárának megtérítését is kí­vánta a várostól. Vita keletkezett, amelyben a közigazgatási bizottság úgy döntött, hogy a város kötelezve van a íiíd megépítésének fele költségét viselni. A város aztán egyelőre szükséghidat, majd pedig téglából állandó hi­dat építtetett. Ennek a költsége felerészben, amely 657.86 pengőt tesz ki, a várost terheli. Ennek kifizetését javasolja a pénzügyi bizott­ság. Az összeget a jövő évi költségvetésbe il­lesztik be, a polgármester azonban rendeletileg addig is kiutalja a pénzt.

Next

/
Thumbnails
Contents