Zalai Magyar Élet, 1941. július-szeptember (2. évfolyam, 147-222. szám)
1941-09-13 / 208. szám
X^mMhiÄ Kincsek után kutató szerbek 1919-ben kiszórták a Zrinyiek csontjait a szentilonai kripta koporsóiból Muraköz egyik legszebb kegyeleti helye a Csáktornyától alig másfél kilométerre eső Szentilona kisközség. Ebben a községben voltak a trianoni háború előtt a világhírű lóvásárok. Ide jöttek Angliából, Amerikából, az északi (államokból, sőt még Kínából is, hogy vásárolják a híres muraközi lovakat A községben ősrégi templom maradványai voltak és a sok- százados templom szentélyéből a pálosok kis kápolnát építettek. Alig 10—12 méter a kápolna hajója, amely köré Festetics Jenő gyönyörű tölgyes parkot létesített. A hatalmas park közepén festői látványt nyújtott a kis kápolna, ahol a Zrínyiek koporsói nyugodtak évszázadokon át. A legenda azt tartja, hogy Zrínyi Midós koponyája Is itt van eltemetve és az egész környék, mint búcsújáróhelyre, járt ide az első világháború előtt, hogy kegyelettel adózzék a Zrínyiek emlékének. Azoknak a Zrínyieknek, akik, mikor Dalmáciából felkerültek, Csáktornyán lettek magyarokká, itt lettek belőlük magyar hadvezérek, itt írták magyarul, magyar érzéssel verseiket és itt mondotta Zrírtyi, hogy Muraköz Ma- ( gjyarország kapuja. Amikor a szerbek bejöttek 1919-ben, a Muraközt és vele együtt a Zrínyiek ősi temetkezési helyét is megszállták. Az első ténykedésük az volt, hogy kincsek után, kutattak a szentilonai kápolna környékén. Felásták az egész parkot, a gyönyörű tölgyes park helyén dombok, kidöntött tölgyfák és megrongált sétányok fogadták alig pár hét múlva az oda el- látogatókat. Kincset nem találtak a parkban, sor került tehát a kápolnára. A vandál kincskutatók tudták, hogy a Zrínyiek vannak eltemetve a kápolnában, de nem törődtek semmivel, elvakította őket a pusztítás és a kincskeresés szenvedélye. Közvetlen p kápolna ajtaja előtt márványból kifaragott sisakos páncélos lovag őrizte a kripta bejáratát, A gyönyörű márvány szoborba három helyein is éket vertek, széttörték és így szabad lett az út le a kriptába, ahol vastag ónozott koporsókban aludták örök álmukat a Zrínyiek. Feldúlták a kriptát, feltörték a koporsókat, kidóbálták a csontokat a koporsókból és és keresték, kutatták a kincseket, amiket nem találtak, mert hiszen, a Zrínyiek temetkezési helyén volt ugyan, kincs, örökké maradandó, aranynál, gyémántnál értékesebb kincs, a Zrínyiek emlékéből kiáradó magyar szellemiség, de ez nem a pusztító vandáloknak, hanem a muraközieknek s miniden magyarnak jelentett és jelent örökké felbecsülhetetlen értéket. A ldncskeresés tehát eredménytelen volt, csupán egy eredményről számolhattak be a vandál halottgyalázók: elpusztítottak, tönkretettek, meggyaláztak sírokat, emlékeket és megmutatták, milyen művelődésfokon állanak a trianoni béke kedvencei. ügy látszik, maguk a jugoszláv hatóságok sem tartották helyénvalónak a barbár pusztítást, mert a park és a kápolnarféldúlása után bezárták a Ids kápolnát, odaadták a kulcsot egy szerb hivatalnoknak, aki azután 22 év alatt soha senkit sem engedett be a kápolnába. Az elmúlt napokban vitéz gróf Teleki Béla főispán a Muraközbe látogatott le és — rokonságban állván a Zrínyiekkel — Csáktornyáról Szentilonára ment, hogy megnézze a Zrínyiek ősi temetkezési helyét. A kápolnába nem tudott bemenni, zárva volt, a magas gótikus ablakon pedig szabadon süvített be a szél, a két évtized alatt ugyanis betöredeztek az ablakok. A főispán lakatost hivatott és egy Hunyadi nevű lakatosmester létrán ment be az egyik ablakon át a kápolnába, majd belülről kinyitotta az évszázados hatalmas tölgyfaajtót, amelyen történelmi becsű, hatalmas vert vas- kilincsek vannak. Kitárul a kápolna ajtaja s a belépőket megdöbbentő, szívbe markoló látvány fogadta. A kápolna kövezetén széjjekfobálva feküdtek a lábszár csontok, koponyák össBetörve, szétszórva a Zrínyiek földi maradványai, amelyeket vandál kezek bolygattak meg évszázados nyugalmukban. Hang nem jött a belépők 'ajkára, hanem, mintegy parancsszóra, valamennyien lehajoltak és kezeikkel seperték össze a Zrínyiek csontjait és helyezték el az! oltár emelvényére. Négy koporsót láttak feldúlva és ahogy a koponya csontokat, egyiket a másik mellé tették, könny csillogott a főispán szemében épp úgy, mint a többiekében. Szomorúan, nyomott hangulatban jött ki a kápolnából és a kriptából a főispán és a kísérete. A főispán beszélgetett a község lakosaival és érdeklődött arról, hogy miért nem adtak hírt eddig a szörnyű vandalizmusról. Az egyik öreg muraközi magyar mondotta: —- Nem tudtuk mi biztosan, hogy mit csináltak itt 1919-ben. Csak sejtettük, hogy valami rosszat tettek és most tudjuk már, hogy miért nem engedtek be ide senkit soha. Azért, hogy ezt a szégyengyalázatot mi ne láthassuk. Értesülésünk szerint rövidesen megtörténik az intézkedés arra nézve, hogy a nyugalmukban megzavart Zrínyiek földi maradványait ismét kegyeletes megemlékezés mellett helyezzék vissza a szétdúlt koporsókba. GERLÖCZI LAJOS. Tanszerek az összes iskolák részáré előirt legjobb minőségben Kakas Ágoston könyv-, papír- ét irótzerkeretkedétében ZBll3ßSIBIiSZGg9 Kossuth Laios-u. 8. Tangoharmonikák, szájharmonikák, hegedűk, húrok és alkatrészek állandóan raktáron. 1941 szeptember 13. A legkedveltebb telepes készülék a 3 csöves Philips 350 B ára 165 P. Részletre is kapható az „ELEKTRA“ rádió és villamossági vállalatánál, Zalaegerszeg Kossuth-utca 8. Telefon: 206. Templomi illem Kaptuk a következő levelet: A templomba járó hívők régi panasza az, hogy főként a féltizenkettes szentmisén sokan ipegállanak az ajtónál és a szenteltvíztartó körül, ott zsúfolódnak, úgy hogy az utánuk érkezők nem tudnak bemenni a templomba, noha elől még volna hely bőségesen. Ennek a következménye az, hogy sokan az utcára szorulnak és ott kénytelenek ácsorogni a szentmise alatt. A panasz jogos, ezen a lehetette#! állapoton segíteni kell. Ehhez természetese#* nem elég a figyelmeztetés, hanem szükséges a hívők megértése és szófogadása is. A templomban ugyanis igen nehéz erőszakhoz folyamodni és soknak talán rosszul is esnék, ha valaki ott állandóan figyelmeztetné a rendre és mutogatná, hogy hova ne állja«, A hívők — különösen a fiatalok, akik nem igen ülnek a padba — maguk helyezkedjenek el úgy, hogy szabad legyen az út a templom belseje felé. Erős kifogás tárgyává lehet tenni azt a jelenséget is, hogy gyerekek telepednék be a padokba és a felnőtteknek, sokszor gyenge- lábú öregeknek állniok kell. Gyerek, tiszteid az öregeket! — ezt a spártai jelmondatot jó lenne az iskolák folyosóin is kiírni. Végül Zalában se ártana felhívni a hívek figyelmét arra, ahogyan ezt Budapesten a jezsuita templomban többször hallottuk, hogy a pad közepe felé igyekezzék mindenki ütni, nem pedig a szélére, mert a másokon való átjárás nem kellemes és az áhítatot is zavarja. Milyenek lesznek a Széchenyi-emlékbélyesek A posta gróf Széchenyi István születésének 150. évfordulója alkalmából emliékbélyegsoro- zatot bocsát ki. Szeptember 21-én kerülnek forgalomba a 10, 16, 20, 32 és 40 filléres címletű emlékbélyegek, amelyeknek mérete 26x37 milliméter és mind az ötféle bélyeg fekvő tégla alakú. A 10 filléres bélyeg jobboldalán gróf Széchenyi István fejképe, tőle balra a Széchenyi- család címere látható,, a bélyeg színe olajzöld. A 16 filléres bélyeg jobboldalán gróf Széchenyi István alakja látható, jobbkezében a Magyar Tudományos Akadémia alapítólevelével. A háttérben a dicsfény övezte Magyar Tudományos Akadémia épülete, ettől balra egy levéldísszel ékesített égő fáklya van. A bélyeg színe barna. A 20 filléres bélyeg az aldunai Kazán-szoros szikláit szétfeszítő óriásit ábrázol, a sziklák között egy hajóval. A bélyeg színe lilásvörös. A 32 filléres bélyegen a Lánchíd és háttérben a budai Vár látható,, színe naranasvörös. A 40 filléres bélyeg jobb- felében jobbkarjával egy hajónak és egy mozdonynak irányt mutató, balkezében a kereskedelem jelvényét tartó Mercur látható, színe kék. A bélyegek rajzait Gebhardt Tibor iparművész készítette, akinek neve a bélyege« szintén fel van tüntetve. Az emlékbélyegek ez év szeptember 21-étől a jövő év július 30-áig használhatók bérmentesítésre, a postahivatalok azonban a bélyegeket csak ez év végéig árusítják.
